Öt éves Bugár Béla pártja, a Most-Híd. A pártelnök úgy érzi, jó döntést hoztak a pártalapítással, ám az őket ért támadásokra talán keményebben kellett volna reagálniuk.
„Nem volt más lehetőségünk. (…) Tehát ma is ezt csinálnám, de lehet, hogy jobban lereagálnám a Hidat ért támadásokat. (…) Két évig azt mondtuk, hogy nem támadunk, a kemény támadásokra nem reagálunk. Ennek ma az a következménye, hogy sok helyen leárulóznak, vagy például a csemadokosok nem engednek koszorúzni.” – fogalmazott a pártelnök a szlovákiai magyar napilapnak adott „jubileumi interjújában”.
Mint ismeretes, Bugár Béla az MKP 2007-es közgyűlésén elveszítette az elnöki tisztségét Csáky Pállal szemben. Csáky elnökségi tisztséget, sőt, tiszteletbeli elnöki posztot is kínált elődjének, Bugár egyikből sem kért. Az MKP-nak 20 képviselője volt a parlamentben, 2009-ben öten kiváltak a pártból, és megalapították az „együttműködés pártját”, amely 2010-ben a rövid életű Radičová-kormányzat részese lett. A kormány bukását követően a Most-Híd ellenzékbe szorult, ma pedig már polgári pártként határozza meg magát. A két párt választási részvételei során a szlovákiai parlamenti választásokon a Most-Híd, az önkormányzati, megyei és európai megmérettetésen a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsából kiszorult MKP bizonyult eredményesebbnek. A két párt között az ún. „kisebbségi minimum” aláírását kivéve gyakorlatilag mérvadó együttműködési eredmény nem született.
Persze valójában reagáltak a „támadásokra”, hiszen például Bugár Béla többször Csáky Páltól próbált annak sérelmesnek vélt kijelentései miatt elégtételt (és pénzt) szerezni bírósági úton – eredménytelenül. Való igaz, hogy a szlovák pártok politikusaitól ért bírálatokkal szemben már nem voltak ennyire szigorúak, sőt, a Magyarországról érkezőkre sem. Kövér Lászlóval sem, aki 2012-ben röviden így sommázta véleményét: „Azt gondolom, hogy az, amit a Most csinál, az a magyar nemzeti közösség asszimilációjához való politikai hozzájárulás”.
Bugár Béla szerint a Most-Híd megalapítása eredményes volt a szlovákiai magyarok számára: „Ha megnézzük, hogy mi volt a pártalapítás előtt és mi volt utána, akkor egyértelmű, hogy enyhült a szlovák-magyar feszültség.” – mondta. Ez még hagyján is, hiszen az volna a meglepő, ha pártelnökként eredménytelenségről számolna be. Ezt követően viszont a Most-Híd elnöke egy felettébb érdekes filozófiai kérdést fogalmazott meg a magyarországi státustörvényből eredő, határon túli magyar diákoknak járó támogatások ügyében:
„Ki képviseli jobban a magyarok érdekeit? Az, aki elintézi, hogy az oktatási-nevelési támogatást ezentúl az OTP Bankon keresztül a szülők kapják, csak azért, hogy aztán megkapja a magyar szülők jegyzékét, az ilyen pénzosztás eredménye pedig iskoláink elromásodása? Vagy az, aki nagy nehezen kiharcolta, hogy a támogatást kapják meg az iskolák szülői vagy pedagógusi közösségei?”
Egy biztos, ha az iskolák elromásodásának veszélyére figyelmeztetne például Orbán Viktor magyar miniszterelnök, vagy Berényi József MKP-elnök, akkor a szlovákiai sajtó rögvest botrányos idegengyűlölettel vádolná meg őket. Bugár Bélának azonban – úgy tűnik – ezt is lehet.
Oriskó Norbert, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33013,39854″}
