Az Európai Unió a hidegháború óta a legkeményebb gazdasági szankciókat készül bevezetni Oroszország ellen. Az EU Vlagyimir Putyin orosz elnököt, illetve Oroszországot egyrészt a Krím-félsziget birtokba vételéért, másrészt a kelet-ukrajnai harctéren kialakult helyzetben viselt felelősségéért marasztalja el.
Az unió tagállamai megállapodtak, hogy leállítják az Oroszországba irányuló fegyverszállítmányokat és azon termékek kivitelét, amelyeket a polgári lakosságon kívül az orosz hadsereg is felhasználhatna. Az orosz állami bankok elveszítik az olcsó uniós hitelekhez való hozzáférés lehetőségét.
Az orosz gazdaságot az említett korlátozások recesszióba dönthetik, viszont a szankciókat megérzik azok az államok is, amelyek a továbbiakban nem tudnak újabb üzleti szerződéseket kötni Oroszországgal. A várható korlátozó intézkedések a szlovákiai iparra és hadseregre is kihatnak, mivel a hadsereg nagy mértékben függ az orosz pótalkatrészek felhasználásától. A szankciókból adódóan néhány szlovákiai gépipari vállalat közvetlen oroszországi üzleteitől, másrészt azoktól a német cégek általi megrendelésektől esik el, amelyek a hadiiparban is használatos műszaki eszközöket szállítottak Oroszországba.
„Az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók bevezetése három nagyobb hazai üzemet és számos kisebb céget érintene. Az egyik vállalat esetében már az elkövetkező hetekben több tucat alkalmazott elbocsátására lehet számítani abban az esetben, ha nem sikerül pótmegoldást találni az oroszországi üzletek helyett“ – tájékoztatott Miriam Žiaková, a SZK Gazdasági Minisztériumának szóvivője.
A Pravda napilap információi alapján az egyik ilyen veszélyeztetett cég a trencséni repülőgép-javító üzem. „Az üzem oroszországi pótalkatrészek behozatalára vonatkozó szerződéseket kötött. A jogászok jelenleg azt vizsgálják, hogy a hadiipari anyagokra vonatkozó korlátozó intézkedések érvényesek-e az ilyen hosszú lejáratú szerződésekre is“ – nyilatkozta a hadsereg egyik magas rangú tisztviselője. A Szlovák Honvédelmi Minisztérium elemezte a kialakult helyzetet. „Az ukrán válság kirobbanása óta olyan lépéseket tettünk, hogy hazánk védelmi ereje ne legyen veszélyeztetve“ – reagált Martina Balleková, a tárca szóvivője.
Az EU a fegyverkereskedelem, a kőolajbehozatal, a fejlett technológiák kereskedelme és a pénzintézetek
vonatkozásában vezetett be szankciókat. „A legnagyobb kockázatot a közvetett, másodlagos reakcióban látom, mivel termékeiket a szlovákiai üzemek olyan francia, német, olasz és egyéb nyugat-európai cégeknek is szállítják, amelyek ha a továbbiakban nem tudják lebonyolítani üzleteiket az oroszországi partnereikkel, automatikusan csökkentik rendeléseiket a szlovákiai cégeknél. Néhány hónap múlva kiderül, hány munkahely kerül veszélybe az említett szankciókmiatt” – nyilatkozta Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Az egyik érintett a gyetvai gépipari üzem, mely a svéd Volvo számára szállít elemeket, a svédek viszont ezek egy részét közvetlenül Oroszországba szállítják. Ugyancsak problémák adódhatnak az ágazati szankciókból.
Oroszország már leállította a lengyelországi gyümölcsbehozatalát. Kérdéses, mi lesz Putyin következő lépése.
A KIA zsolnai üzemének gyártószalagjáról legördülő minden ötödik autó az orosz piacra kerül. „Nem hiszem, hogy Oroszország az unióból behozott termékeket nagyobb mértékben korlátozná, viszont az oroszok minden bizonnyal kevesebb uniós terméket vásárolnak majd. Az EU-ból Oroszországba irányuló autókivitelben biztosan csökkenés várható“ – feltételezi Szergej Suhlin, az Orosz-Európai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az ukrajnai konfliktusban az oroszok többsége Putyint témogatja.
A szankciók hatását legfőképpen azok a cégek érzik majd meg, amelyek fegyverekkel kereskedtek, illetve nagyobb oroszországi állami megrendelésekben működtek közre.
„Az Eximbankon keresztül több szállító számára megnyíltak a kapuk az orosz piac felé, ez a lehetőség azonban továbbiakban megszűnik, amelynek következményeként az európai beszállítókat ázsiai cégek fogják majd felváltani“ – folytatta Suhlin. Az Amerikai Egyesült Államok a szankciók érvényesítésébe igyekszik több ázsiai vállalatot is bevonni. „A szankciók bevezetésének közvetlen hatása lesz az oroszországi állami megrendeléseket teljesítő hazai vállalatokra. Egyrészt az oroszországi vasúttársasággal, illetve nagy energetikai vállalatokkal kereskedő hazai cégek kerülnek így szorult helyzetbe“ – véli Mihók.
Az Eximbank az orosz piacot olyannyira előnyös piacnak tartotta, hogy 2010 és 2012 között 955 millió euró összegben támogatta az oda irányuló hazai exportot. A gyakorlatban a támogatás azt jelentette, hogy amennyiben a szlovákiai szállító az orosz üzleti partnertől nem kapta meg áruja ellenértékét, az Eximbank az összeg 95 százalékát térítette.
„Az orosz gazdaságot korlátozó szankciók tehát komoly hatást gyakorolnak a nemzetközi kereskedelemre“ – mondta Peter Susko, a SZK Külügyminisztériumának szóvivője. Másrészt a szaktárca szerint a szankciók közvetlenül nem fogják érinteni a szlovákiai bankszektort, mivel azok nem vonatkoznak az orosz bankok szlovákiai leányvállalataira. A hazai bankszektorban egyetlen orosz tőkével működő bank, a Sberbank van jelen, viszont azt nem érinti a korlátozás.
Ami a honvédelem területét illeti, a szankciók a légvédelmi radarokban alkalmazott oroszországi alkatrészek behozatalát is érinthetik, továbbá befolyással lehetnek az állami tulajdonú fegyvergyárakban a foglalkoztatásra is. Ilyen a trencséni repülőgép-javító üzem, ahol 328 embert foglalkoztatnak. Az üzem feladata egyebek mellett a légvédelmi katonai radarok korszerűsítése. Az összes ilyen berendezés Oroszországból származik, s hogy milyen mennyiségről beszélünk, arról nem tudni. Arról, hogy a cégen belül várható-e létszámleépítés, nincs információ, mivel a hét folyamán üzemi szabadságot tartanak.
Az üzemet már korábban is a bezárás veszélye fenyegette, mivel a megrendelések 80 százaléka a honvédelmi tárcától származott, magántársaságok csak 20 százalékos arányban biztosítottak rendelést. Tavaly három amerikai helikopter felülvizsgálatával is megbízták az üzemet, ezenkívül légvédelmi műszaki berendezések felülvizsgálatával foglalkozik, és rádiótechnikai kommunikációs berendezéseket is javít. A polgári repülésben használatos radarok többsége Csehországból származik.
A CZ Slovensko cég alkalmazottait és gyártási folyamatait nem veszélyeztetik a szankciók, mivel Oroszországon kívüli piacokra gyártja termékeit. Az üzemet a Česká zbrojovka és az MSM Martin közösen működteti, az üzem bérli a Nyitranovákban működő katonai szerelőüzemet. Jelenleg 65 személyt foglalkoztat, létszámuk az év végére kétszázra is emelkedhet. Mexikóba szállít kézifegyvereket, és tervezi termékeinek kivitelét Franciaországba és Indiába.
Az EU-tagországok vezetői az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomással azt szeretnék elérni, hogy Vlagyimir Putyin a továbbiakban ne támogassa a donyecki és a luhanszki térséget birtokba vevő félkatonai csoportokat. A kemény szankciók ezenfelül a többségében holland állampolgárokat szállító maláj személyszállító kele-ukrajnai lelövésére adott válaszként szolgálnak. A merénylet mögött Kijev és az USA álláspontja szerint oroszbarát szeparatisták állnak, akik a gép lelövéséhez egy orosz gyártmányú, BUK típusú föld-levegő rakétarendszert használtak.
Szlovák-orosz kereskedelmi kapcsolatok
• Szlovákiának Németország és Csehország után Oroszország a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere
• Szlovákia Oroszországba legfőképp autóipari termékeket szállít, ez alkotja a kivitel 53 %-át, amelynek mintegy felét gépkocsik teszik ki
• A kivitelen belül jelentős arány képviselnek a gépipari termékek, főleg motorok, kazánok, kompresszorok, szivattyúk, műanyagipari gépek, orvosi berendezések és eszközök
• Az exportált termékek között szerepelnek még: elektronikai cikkek, főleg tévékészülékek (10,4 %), vas- és acélipari termékek (3 %), gyógyszeripari termékek (2,7 %), műanyag- és papíripari termékek, bútorok és egyebek
• A zsolnai KIA üzeméből minden ötödik autó Oroszországba indul
• Az orosz vámhivatal szerint 2012-ben az orosz–szlovák áruforgalom értéke elérte a 9,88 milliárd dollárt
• Szlovákia földrajzi fekvéséből adódóan fontos piac Oroszország számára, ezért a húsz legfontosabb üzleti partnereinek egyike
• Oroszországból főleg földgáz, kőolaj, nukleáris fűtőanyag, kőszén, vasérc érkezik Szlovákiába, ebből adódóan a szlovákiai ipar nehezen működne orosz nyersanyagok nélkül
• Az Oroszországból importált nyersanyagoktól és alkatrészektől függnek az atomerőmű, a kőolajfinomító, a vasút, a hadsereg és az autóipar számára dolgozó alvállalkozók is
• Az orosz–szlovák kőolajipari együttműködés az 1999-ben aláírt államközi szerződés alapján valósul meg, s az Oroszországból importált kőolaj mennyisége 2015-re éves szinten elérheti a 6 millió tonnát.
Pravda, HCS, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”45486,44583″}
