A napokban adták át a felújított Moyzes utcát Losoncon, amelynek alapgondolatát egy „nyitott könyv”, a megismerés útja alkotta. Terveit három fiatal építész Peter Kollár, Ivana Siláči, Martina Malachovský készítették elő. A felújítás 465.000 euróba került.
Az utca város központja oldaláról nézve az utcát valamint a bal oldali részét újították fel. Sajnos ennek részeként csaknem teljesen eltűnt a Babtista egyház épületei valamint a Pedagógiai Akadémia előtti zöldövezet, a járda szép mozaikkő burkolatot kapott, melyen lócákat is elhelyeztek és pihenőrészeket is kialakítottak. Az utcát új aszfaltburkolattal látták el, aminek az eredménye, hogy az autók által jól járható lett. Azt megelőzően ebben az város utcái közül itt volt a legtöbb kátyú, alig lehetett rajta közlekedni. A másik oldalon sokkal jobban illett volna az utca arculatához, ha az aszfalt alatti eredeti bazalt kockaköves burkolatot javítják meg, teszik közlekedésre alkalmassá.
A járdaburkolat kockái közé számos, az utcára, a város történelmére és irodalmára vonatkozó információkat tartalmazó, speciális CORTEN acélból készített táblákat helyeztek el.
Mint azt erre vonatkozó információs tábláról el lehet olvasni ennek a felületén 18-36 hónap alatt az acél oxidációja során rozsdapatina alakul ki, amely időt állóvá teszi ezeket a táblákat. Ebből az anyagól készültek a járda díszítőelemei, a szemeteskukák, az utcára és a felújítására vonatkozó adatokat közlő nagy háromszög is.
Az információk sajnos csak szlovák nyelvűek, de azok többsége, összhangban a város történelmével magyar vonatkozású. Több tábla idézi fel, hogy az utca része volt a „zsidó negyednek”, amelyet ugyan sohasem neveztek így, de utal arra, hogy a városba érkező zsidók először, ezen a területen – akkor Losonc-Tugáron – telepedtek le. Az első zsidó lakos Lőrincz Ábrahám még 1723-ban. Ezzel kapcsolatban táblák emlékeznek Szilassy Józsefre, Wohl Izraelre, A Chevra Kaadisha megalakítására stb. Több kis tábla utal a városban élő ill. az onnan elszármazott írók könyveire. 
Nem kis meglepetésemre közöttük van Ardamica Ferenc (anyám udvarlói), Kármán József (Fanni hagyományai), Ráday Pál (Napló), Mocsáry Antal (Nemes Nógrád Vármegyének históriai, geográphiai és statisztikai ismertetése), Berkó Sándor (Az ördög köpenyében) stb.
Egy tábla megemlékezik arról, hogy Losonc első kisdedóvója Kubinyi Gyürky Franciska kezdeményezésére alakult meg 1844-ben. Rövid időn belül sokadszor újult meg és kapott új arculatot a város egyik leglátogatottabb helye az artézi kút. természetesen itt is van tábla, amelyből megtudjuk, hogy az 364,5 m mély, 1899 január 16-án készült el, Margócsy József irányítása alatt.
Ezentúl már tábla őrzi, hogy Losonc-Tugár az utca is ide tartozott) és Losonc 1891. december 29-én egyesült.
Táblákat kaptak az utcában található épületek, rövid történeti leírással, mint a Járásbíróság, a baptista templom, a Pedagógiai Akadémiai azaz az egykori Állami tanítóképző Intézet, az evangélikus templom az evangélikus parókia stb.
Mindent összevetve egy igen érdekessé tett utcával gazdagodott a város, kár, hogy az itt elérhetővé tett, a járdába süllyesztett táblák az idegen nyelvű turistáknak és látogatóknak nem tudnak információkat nyújtani.
Puntigán József, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”48299,47627,44637,42726,42221,41981″}
