A Kultúrkorzó szervezésében az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport tagjai beszélgettek a popkultúrával kapcsolatos időszerű kérdésekről, illetve a kutatócsoport létrejöttéről Érsekújvárott. A beszélgetőesten részt vett Bárczi Zsófia irodalomtörténész, prózaíró, Keserű József irodalomteoretikus, H. Nagy Péter irodalomtörténész, szerkesztő és tudománynépszerűsítő és Hegedűs Norbert, az SJE doktorandusza.
Keserű József beszámolt a kutatócsoport alapításáról és céljáról. Elmondta, hogy 2013-ban Komáromban H. Nagy Péter kollégáival, Hegedűs Norberttel, Keserű Józseffel és Sánta Szilárddal alapította az MA Populáris Kultúra Kutatócsoportot, de mára a csoport tagjainak a száma eléri a 20 főt.
„Idő kérdése volt, hogy létrejöjjön a kutatócsoport. A csoport tagjai szakmai szinten foglalkoznak a populáris kultúra bizonyos részeinek a feltérképezésével, könyvek jelennek meg ebben a témában. Például Sánta Szilárdnak a sci-fi-ről szóló könyve hiánypótló a magyar szakirodalomban, de Hegedűs Orsolya könyve is megelőzte a kutatócsoport létrejöttét. A munka folytatódik” – kezdte a beszélgetés Keserű József – „Nem tettünk mást, mint formát adtunk a munkánknak”. Az irodalomteoretikus úgy látja, hogy igény van arra, hogy elmélyülten beszéljenek a populáris kultúráról.
H. Nagy Péter kifejtette nézeteit a szubkultúra és az elitkultúra közötti különbségről és az elszigetelődésről, majd a többi beszélgetőpartnerrel azt is megvitatták, miként oldódnak fel, illetve mosódnak össze a határok. Beszámoltak arról, hogy az elmúlt tíz év alatt az egyetemi oktatásban miként jelent meg és vált elfogadhatóvá a popkultúra. Mindez nem a klasszikus műveltség ellen szól.
Bárczi Zsófia Jókai Móron keresztül rámutatott, hogy a ma klasszikusnak számító író milyen populáris volt a maga korában. Az irodalomtörténetben az idő is szelektál. „Ma a populáris írók folyamatos klasszicizálódáson mennek keresztül. Például a horror- és krimikirály Stephen King is ide tartozik” – mondta Bárczi Zsófia.
A beszélgetés záró részében arról volt szó, milyen szerepet játszik a populáris kultúra a tudományok közvetítésében. A résztvevők rámutattak arra is, hogy az áltudományok, a tévhitek, az összeesküvés-elméletek, a paranoid jelenségek is gyakran szerepelnek a populáris kultúrában. Ezért fontos megkülönböztetni a valós- és az áltudományokat.
A kutatócsoportnak ez volt az első szimpóziuma szeptember 24-én, a második szimpóziumát október 9-én szervezik meg, ennek címe: A populáris kultúra vizuális aspektusai. A helyszín a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Szinnyei Tékája. A harmadik félévben a világépítés alternatíváival foglalkoznak majd. A változatos program szemináriumokon és szimpóziumon valósul meg.
AK, Felvidék.ma
