48298

A Szent Korona Kórus vezetőjével, Molnár Ottóval beszélgettem az énekkar megalakulásáról, munkásságáról és sikereiről. 
A Szent Korona Kórust számos alkalommal hallhatta a nagyközönség idehaza és külföldön egyaránt. Legutóbb saját falujukban, az ipolybalogi Korona-dombon, a X. Szent Korona Ünnepen celebrált ünnepi szentmisén énekeltek. Még aznap délután az Árpád-kori templomban Szerekován János operaénekessel, Mekis Péter orgonaművésszel és a Salgótarjáni Doráti Kamrazenekarral közösen adott nagy sikerű koncertet az énekkar. 

Mióta tevékenykedik a Szent Korona Kórus?
Az énekkar megalakulásával kapcsolatban meg kell említsem megboldogult Montskó Tibor kanonok urat, aki szorgalmazta a létrejöttét. A kórus, mely a Musica Sacra elkötelezett művelője, 1997-ben alakult. Megalakulásának előzményei visszavezethetők az 1995- 96-os évekre. Női karként indult kis létszámmal, majd az évek során vegyes karrá fejlődött. Nevét a magyar királyi koronáról kapta, melynek másolata a község templomának tornyát ékesíti. Repertoárja a gregoriántól a reneszánsz és barokk templomi zenén át a kortárs magyar egyházzenéig terjed. Rendszeres liturgikus szolgálata mellett aktív résztvevője a hazai és magyarországi koncertéletnek. Az énekkart az évek folyamán szűkebb és tágabb környezetében egyre jobban megismerték. Kezdetben csak a szomszéd községekbe hívták énekelni, majd egyre több helyen mutatkozott be. Ipolyságon, Füleken, Érsekújvárott is fellépett. Az elhivatottság parancsa az, hogy eleget tegyünk a felkéréseknek. Ezért az együttes már sok helyen adott egyházzenei koncertet a szentmisét követően. Ahogy teltek az évek, szép sikereket ért el. Vendégszerepelt Magyarországon, Ausztriában, Csehországban és Olaszországban. Nem sokkal megalakulása után 1997-ben az a megtiszteltetés érte, hogy felléphetett az Országos Magyar Cecília Egyesület megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi hangversenyen a budapesti Szent István-bazilikában. 2001-ben a Harmonia Sacra Danubiana Comarom Egyházzenei Fesztivál vendége volt. Az énekkar számára maradandó élményt nyújtott a 2001-es olaszországi zarándokút, melynek során fellépett többek között Páduában, Rómában a II. János Pál pápa által celebrált szentmisén a Szent Péter-bazilikában. Továbbá a Szent Pál-, a Lateráni- és a Santa Maria Maggiore-bazilikában is. A külföldi fellépések közül emlékezetesek a Pesti Vigadóban, az olmützi Szent Móric-székesegyházban, a budapesti Zeneakadémián, a Budavári Mátyás-templomban valamint a bécsi Szent István-dómban tartott koncertjeik. A kórus két alkalommal részt vett a váci egyházzenei találkozón és a Piliscsabai Egyházzenei Napokon.

Az ipolybalogi Szent Korona Ünnepen az énekkar egy kamarazenekarral maradandó zenei élményt nyújtott a közönségnek. Ez csak egyszeri felállás volt?
A Salgótarjáni Doráti Kamarazenekarhoz és vezetőjükhöz, Torják Vilmoshoz hosszú évekre visszanyúló szakmai és baráti kapcsolat fűz minket. Ez az együttműködés már kilenc éve tart. 2005-ben, a Szent Korona Ipolybalogon történő őrzésének 701. évfordulója alkalmából a község elkészíttette a korona hiteles másolatát, melyet ünnepélyes keretek között helyezett el az őrzés eredeti helyén. E magasztos ünnep apropóján felkértem Bárdos Lajos zeneszerző fiát, Daróci Bárdos Tamást egy ünnepi mise, a Szent Korona Mise és a Szent Korona Himnusz megírására. E két mű ősbemutatója a 2005-ös I. Szent Korona Ünnepen, a Paskai László bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek által celebrált ünnepi misén volt. Ekkor még a Budavári Mátyás-templom zenekar kísérte a kórus énekét. A nagy múltú és nagy presztízzsel bíró zenekar igen elfoglalt, kevés volt a valószínűsége annak, hogy a Szent Korona Ünnepen rendszeresen kísérje az énekkart. Ezért a következő évtől kezdődően már a Salgótarjáni Doráti Kamarazenekarral látjuk el szentmisék zenei szolgálatát. Így a Szent Korona Mise minden évben egyszer felcsendül a szabadtéri szentmisén. A mű koncertszerű előadására idén a budapesti Mátyás-templomban került sor. Természetesen amellett, hogy alázattal ellátjuk a feladatunkat, e munka lelki felüdülést is jelent a zenekar és a kórus számára.

Próbálkoztak világi énekekkel is, vagy megmaratnak a liturgikus műveknél?48298 1
Alapvetően egyházi kórusként működünk, de énekeltünk már világi műveket is. Mikor néhány alkalommal világi műveket énekeltünk rájöttem, hogy nem igazán áll jól nekünk. Lehet, hogy megalakulásának körülményei arra predesztinálták a kórust, hogy megmaradjon az egyházi zenénél. Annál a zenénél, melynek az egyház volt ihletője, megszentelője és felhasználója.

Milyen sikerekkel büszkélkedhet az énekkar?
Az évek folyamán a kórus heti két alkalommal – péntek, illetve szombat este – aktívan próbált, és rendszeresen fellépett. Nagy áldozat volt ez a tagok részéről, főként a hétvégén hazatérő tanulók részéről, akik sokszor fáradtan érkeztek a próbára. Köszönet illeti őket. Ám a befektetett munka és a fegyelmezett munkamorál meghozta a gyümölcsét. A kórus több hazai és nemzetközi verseny díjazottja. Az énekkar 1999-re olyan szintre jutott el, melynél úgy éreztem, itt az első megmérettetés ideje. Abban az évben a XI. Kodály Napokon, majd a 2001-es Námesztói Nemzetközi Kórusversenyen ezüstkoszorús minősítést ért el egyházzene kategóriában. 2002-ben a XII. Kodály Napokon aranykoszorú a zsűri dicséretével minősítést szerzett. 2003-ban Olmücben a XXXI. MUNDI CANTANT nemzetközi kórusversenyen ezüst díjat nyert egyházzene kategóriában. 2005-ben a XIII. Kodály Napokon aranykoszorús minősítést szerzett. Két alkalmat kihagyva az énekkar idén ismét részt vett a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyén, ahol ismét aranykoszorút vehetett át a zsűri dicséretével, a harmadik legmagasabb pontszámot elért kórusként. A Duna televízió 2006 húsvétján induló Duna Autonómia csatornájának első bejelentkezésekor élő adásban énekelt. 2007-ben az énekkar megalakulásának 10. évfordulójához kapcsolódva megjelent a kórus első CD lemeze „A Szent Korona oltalma alatt” címmel, melyen közreműködött Baróti István és Laufer István orgonaművész és a Mátyás-templom zenekara Dr. Tardy László karnagy vezényletével. Az idei, X. Szent Korona Ünnep szentmiséjét – melyen a Szent Korona Mise immár 10. alkalommal hangzott el – a Mária Rádió élőben közvetítette. Itt megemlíteném Czibulya Márk nevét, aki az énekkar technikai feltételeinek biztosításában elévülhetetlen érdemeket szerzett az elmúlt évek során. A kórus együtt dolgozott neves karnagyokkal: Unterwéger József Zsolttal, Varga Lászlóval, Dr. Tardy Lászlóval, Dr. Áment Lukács Ferenccel, Katona Tiborral, Noszeda Tiborral; orgonaművészekkel: Bednarik Anasztáziával, Baróti Istvánnal, Ella Istvánnal, Handl Györggyel; neves szólistákkal: Vajda Grétával, Kavecki Emíliával, Celeng Máriával, Balga Gabriellával, Szerekován Jánossal és zenekarokkal: a Mátyás Templom zenekarával és a Salgótarjáni Doráti Kamarazenekarral. Az énekkar nevéhez fűződik Daróci Bárdos Tamás Szent Korona Miséjének, és az Ének a Szent Koronáról című művének 2005-ös ősbemutatója is. 2012-ben az énekkar munkásságát Szent Korona Emlékéremmel jutalmazták.

Milyen további céljaik vannak?
A kórussal végzett közel két évtizedes munka során sok tapasztalatra tettem szert. E közös munka egyik célja a liturgikus zene igényes művelése. E munkát azonban – szerintem – nem csak az egyházi kóruséneklés szemszögéből érdemes megvizsgálni. Egyfajta közösségformáló erő létrejötte is a velejárója. Másodsorban az énekkar munkáját tudatos kultúr(a)misszió is jellemzi. Az elmúlt közel két évtizedben több olyan kis településen is fellépett, ahová a magyar egyházi zenekultúra kevésbé jut el. Így annak a gazdag (egyházi) zeneirodalomnak apró morzsáit tudta elszórni, aminek még egyházi körökben is csak elenyésző részét ismerik. Emellett az énekkar egyik súlypontja a magyar szerzők műveinek minél szélesebb körben való megismertetése. Az évek folyamán sok olyan rendezvényre is eljutott, ahol a nemzeti identitástudat kiemelt szerepet kapott. Így a kórustagok nemzeti önazonosságuk megélésében is (remélhetőleg) pozitív irányba befolyásolták. Fontos cél a következő generáció megszólítása. Fontos, hogy új tagok is megjelenjenek a kórus életében. A felállás folyamatosan változik, lévén a jelenlegi tagok az élet diktálta törvényszerűségek szerint férjhez mennek, megnősülnek, elköltöznek. Ezért nem mindenki tud aktívan próbákra járni. Mivel Szlovákiában, mind a kórusok létszámát, mind színvonalát tekintve a magyar egyházi kóruséneklés nincs igazán képviselve, szeretnénk a felvidéki magyar egyházi kóruséneklés tradícióját tovább ápolni és mélyíteni. Világi kórusok szép számmal vannak, illetve a szlovák egyházi kórusoknak is nagyobb a száma, ám a magyar egyházi kórusélet hagy némi kívánni valót.

Van-e utánpótlás?
A 2000-es évek elején, amikor az internet még nem férkőzött be a mindennapokba, a fiatalokat jobban meg lehetett szólítani. Ma már ez egyre nehezebb. Az általános és jól bevált szabály az volt, hogy aki az általános iskolát befejezte és jó hangja volt, jöhetett a kórusba. A 2000-es évek elején volt olyan időszak, amikor az énekkar létszáma 36 fő volt. Ma 25 tagunk van. Az évek alatt csaknem hetven ember fordult meg a kórusban. Volt, aki csak egy-két évet, de voltak olyan tagok is, akik nyolc, tíz vagy több évet is énekeltek a kórusban. Hála Istennek még alapító tagok is vannak.

Ando Krisztina, Felvidék.ma
Fotó: Kliment Éva, Fagyas Róbert {iarelatednews articleid=”47925,47716,41032,34796,23869,16193,15963″}