Konferencia a Beneš-dekrétumokról és a jogtalanságokról

A IV. Közép-Európai Emberjogi konferenciát Érsekújvárott rendezték meg szeptember 6-án. A rendezvény, amelynek alcíme a „Szlovákiai magyarok időszerű kérdései az Európai Unióban”, a brüsszeli Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága és a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae civil szervezet közös szervezésében valósult meg. A konferencia nem politikai összejövetel, hanem szakmai rendezvény volt, amelyen az egyes előadások jog- és a történelemtudományi témákat érintettek.
„Konferenciánk célja, hogy a hetven év hallgatás és félrevezetés után végre felemeljük szavunkat és követeljük a múltban elszenvedett sérelmeink végleges, általános, átfogó és hatékony orvoslását. Letelt az az időszak, amikor a csehszlovák nacionalista propaganda azt akarta elhitetni, hogy a II. világháború után kiadott Beneš-dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei arra voltak hivatottak, hogy úgymond demokratikus úton helyreállítsák a szétdarabolt Csehszlovákia jog-, gazdasági és társadalmi rendjét” – mondta Berényi Margit a konferencia bevezetőjében.
Kiss Antal bölcsész, teológus, nemzetpolitikai szakértő a kisebbségi szó eltörléséről beszélt. „A beszéd vagy fertőz, vagy gyógyít” – jelentette ki Kiss Antal, aki arra mutatott rá, hogy nem mindegy, miként vélekedünk önmagunkról önmagunknak és a világ felé.
„A 70 év legnagyobb gyötrelme az, hogy önöket kisebbségbe akarják szorítani. El akarják hitetni, hogy kisebbség vagyunk” – hangzott az előadótól, aki azt javasolja, töröljük a kisebbség szót nemzeti közösségeink és az EU szótárából.
Vadkerti Katalin történész a csehszlovákiai magyarok kitelepítéséről és csehországi deportálásokról tartott előadást. Röviden ismertette a kitelepítések történelmi előzményeit, majd rámutatott azok következményeire, miként hullottak szét a felvidéki családok. Kitért a kárpótlásokra is, amiben nem csak az egykori Csehszlovákia a vétkes, hanem az itt élő magyarság is, akik a jogok terén komolyabban is felléphettek volna.
Práznovszky Miklós ügyvéd, jogtörténész a Beneš-dekrétumokról és más rendeletekről tartott előadást. Rámutatott arra, hogy sem Eduard Benešnek, sem a Szlovák Nemzeti Tanácsnak nem volt joghatósága, hogy törvényt hozzanak. Mégis megtették, és senki sem lépett ellene. Ismertette a rendeletek mai helyzetét és azt, hogy a jogorvoslás és a kártérítés számos esetben a mai napig nem történt meg. Ebben a témában könyve is megjelent A Beneš-dekrétumok és más rendeletek az európai jogrendszerben címen, amit bemutatott.
Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottságának főtitkára arról tartott előadást, hogy az Európai Unió polgárai milyen jogokkal és eszközökkel élhetnek, ha bármelyik tagállam megsérti az Európai Unió alapító szerződésében megfogalmazott értékeket.
A konferenciának az ismeretterjesztésen kívül más célja is volt. A Beneš-dekrétumok kérdésének végleges megoldása érdekében petíciót indítottak. Az aláírt petíciót elküldik az illetékes hatóságoknak, intézményeknek és megkapják az Európai Unió illetékes testületei is, hogy felügyeljék a petíció sorsát.
A konferenciát követően a jelenlévő személyek és civil szervezetek megemlékeztek a Szent Jobb 1939-es felvidéki országjárásáról, és megkoszorúzták az emléktáblát, amelyet az esemény 75. évfordulója alkalmából ebben az évben emeltek.