Parázs vita zajlott kedden az egyes kisebbségek képviselői között a kormány kisebbségi bizottságában a testület átalakításáról. Az ülésen a Kerekasztal képviselői kísérletet tettek arra, hogy konstruktív vitát folytassanak a többi kisebbség képviselőivel a bizottság feladatairól és döntési mechanizmusáról – közölte a Felvidék.ma-val Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője.
Mint ismert, a bizottság egyedüli kormányintézményként felügyeli a szlovákiai nemzetiségek, köztük a magyarok helyzetét és problémáit. Tizenhárom különféle nemzetiség képviselőit tömöríti, vezetését A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos lemondása után megbízottként Mária Jedličková látja el. A bizottság jelenlegi öt magyar képviselője és további öt pótképviselője a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a szlovákiai magyar civil szervezetek koordinált együttműködése következtében kerültek megválasztásra.
A Kerekasztal a korábbiakban is sokat bírálta a bizottság döntéshozatali rendszerét, miután mindegyik kisebbség egyetlen szavazattal rendelkezik a testületben, ráadásul hatáskörei is gyengültek a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztség megszűnését követően. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviselői a bizottság első rendes ülésén két alternatívát vázoltak fel arra, hogy hatékonnyá tegyék a testületet: a korábbi, kisebbségek arányát némileg súlyozó döntési mechanizmus visszaállítását és a hatáskörök bővítését, vagy az Európai Unióban használatos kettős többség elvének alkalmazását. Ez utóbbi arra ad lehetőséget, hogy a legnagyobb súlyú kisebbségek fel tudjanak lépni az őket hátrányosan érintő döntések ellen, s ne dönthessenek mások a nevükben a számukra fontos kérdésekről.
A javaslat apropója, hogy a jelenlegi keretek között a kisebbségi bizottság a Kerekasztal véleménye szerint nem tudja megfelelően ellátni a feladatát és valós munkát kifejteni – a kis kisebbségek aránytalanul nagy arányban vannak képviselve a döntéshozatalban, a legszélsőségesebb esetben akár – a népszámlálás adatai alapján – 8483 személyt képviselő kisebbségi képviselő véleménye állhat szemben 643 460 állampolgár képviselőivel szemben. A kis kisebbségek gyakran olyan témákban is szavaznak, amelyek őket nem is érintik, például a nyelvhasználati jelentésről – állt a Kerekasztal indoklásában.
Az ülésen komoly vita robbant ki a kisebbségi bizottság felépítéséről és hatásköreiről, s beigazolódott, hogy éles nézetkülönbségek vannak a bizottság szerepéről a magyar képviselők, a számbelileg releváns és a kis kisebbségek között, s erőteljesen megkérdőjeleződik a bizottságban való munka értelme is. A bizottság jövőjét és érdemi jelentőségét nagyban meghatározó kezdeményezésről való vitát végül berekesztették, szavazásra a következő ülésen kerül sor – tájékoztatott szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46599,44578,47121,47313,47092″}
