(A helyszínről jelentjük) Péntek reggel elkezdődött a nagymegyeri művelődési központban a Pro Civis Polgári Társulás által szervezett IV. Önkormányzati Szabadegyetem, amely idén is gazdag programmal várta a résztvevő polgármestereket, önkormányzati képviselőket, alkalmazottakat.
A kétnapos rendezvényt Őry Péter, a Pro Civis elnöke és Néveri Sándor, Nagymegyer polgármestere nyitotta meg a nagymegyeri Városi Művelődési Központban, ahol Néveri újra nagy örömmel üdvözölte a hallgatókat. Beszédében elmondta, hogy az előadások mellett fontosnak tartja a „folyosói beszélgetéseket” is, valamint az esti programot, ahol a résztvevők megoszthatják egymással tapasztalataikat, a rendezvény ezen részéhez is nagyon jó időtöltést kívánt.
A pénteki előadások délelőtti blokkjának gerincét a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszak új pályázati lehetőségeinek témaköre alkotta.
Farkas Iván MKP-alelnök az Interreg- és Leader-pályázatokról tartott előadásában elmondta, hogy az elkövetkezendő időszakban nagyon komoly szemléletváltásra kerül sor: új feladatok és elemek várják a Leader csoportokat és községeket, ugyanis újra indulnak majd pályázatok ebben a rendszerben. Ebből kifolyólag elkerülhetetlenné válik a Leader csoportok társulása. Mint mondta, az Alsó – Csallóköz és a Hídverő Leader ezt már meg is tette, és egyesültek. Véleménye szerint erőteljesebben fog kelleni bevonni a tevékenységben a civileket és vállalkozókat is. A továbbiakban taglalta az Interreg – ETE HU-SK célkitűzéseit, beszélt a 2014 – 2020-as időszak tervezetéről, mindenekelőtt a TC8 –as, valamint a TC11-es terület prioritásait ismertette.
Ginter Gábor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa az uniós fejlesztési időszak forráslehetőségeiről beszélt. Előadásban kiemelte: eddig ezek a lehetőségek nem élveztek prioritást, viszont a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ezt fontosnak tartja. Több alap, így például az Európai Szociális Alap 3 százalékát, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 5 százalékát a határon túli területek támogatására lehet fordítani. „Azonban e támogatásoknak természetesen feltételei vannak” – hívta fel a figyelmet, majd azokról a megoldásokról és előkészületi tevékenységekről is szólt, melyeknek köszönhetően sor kerül e lehetőségek gyakorlatba való átültetésére.
Mészáros Győző, volt államtitkár előadását a szlovák vidékfejlesztési terv jelenlegi állapotának ismertetésével kezdte, amely májusban került elfogadásra, majd Brüsszelbe küldték, ahonnan szeptemberben érkezett vissza több mint háromszáz komoly kritikai észrevétellel. Ezen pontokról, a terv tartalmáról is beszélt, valamint ismertette a mezőgazdasági koncepcióról szóló anyagot, és szólt a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről. Előadásából megtudtuk, hogy az eredeti 300 ezres fős foglalkoztatottságból jelenleg csak 52 ezer fő van foglalkoztatva, tehát a munkanélküliek közt keresendő mintegy 250 ezer fő, akik korábban a mezőgazdaságnak köszönhetően biztosították családjuk és saját megélhetésüket. Előadását a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszak vidékfejlesztési program prioritásainak ismertetésével zárta.
A rendezvényen jelenleg szünet van és a résztvevők közül többen is megtekintették a I. Világháború hatása Nagymegyerre című kiállítást.
A szünetet követően Bödök Károly, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat dunaszerdahelyi irodavezetője bemutatta a hálózat szolgáltatásait, feladatait. Felhívta a figyelmet a régió-, falu- és közösségfejlesztésre, valamint az ehhez szükséges pénzügyi forráslehetőségekre.
A délelőtti blokk utolsó előadójaként Őry Péter röviden, de tömören beszélt a Pro Civis (http://www.procivis.sk/linktar.html) kutatásairól, melyek eredményei bizonyítják, hogy a magyarok által lakott települések nehezebb helyzetben vannak. Három nagy operatív program eredményeit bontották le járásokra – környezetvédelem, régiófejlesztés, vidékfejlesztés operációs programjai -, azt vizsgálták hogyan teljesítettek a magyarlakta járások a 2007-13-as EU-s pályázatokon.
Az előadásokat hozzászólások és a vita követte, ezzel a délelőtti blokk véget ért.
A délutáni program témakörét (Quo Vadis önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények?) a szlovákiai magyar alapiskolák fenntarthatóságának lehetőségei, veszélyei alkották. Előadók: Szigeti László volt oktatási miniszter, A. Szabó László, MKP oktatási alelnök, Pék László, Nemzeti Tehetségépítő Tanács elnöke, Pálinkás Barnabás a Rákóczi Szövetség képviseletében.
A délutáni blokkot Neszméri Tünde, vitavezető indította el a téma és előadók ismertetésével. Az előadók mindnyájan az oktatásról, az oktatási rendszerről, az oktatás finanszírozásáról, az ehhez kapcsolódó törvényekről szóltak különböző szemszögből.
Szigeti László, a délután első előadójaként a kisiskolákról, a magyartanítási nyelvű iskolarendszerről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Érintette a gyermekszületési arányokat, a törvényben megkövetelt gyermeklétszámok tükrében, amelynek köszönhetően elmondhatjuk, hogy jelenleg a gyermek a „hátán viszi be a támogatást az iskolába”. Előadásában kitért az oktatási intézmények optimalizálására, és taglalta az Iskolaügyi Minisztérium által kiadott szervezési szabályzatot a törvényhez kapcsolódóan, mely 2015-re vonatkozóan egyetlen egy mondatot tartalmaz.
A. Szabó László visszatekintett az előző időszakokban érvényes törvényekre. Bővebben a 416-os hatásköri törvény 12 és 13-as cikkelyeit taglalta, majd a finanszírozási törvényekre tért ki. Véleménye szerint ezeknek a törvények hatására egyre nehezebbé vált évről – évre a települések számára az oktatási intézmények fenntartása. Elmondása szerint több éve a városok és falvak önkormányzatai főleg a források hiánya miatt nehezen vették az akadályokat. Ezt követően a 245/2008-as nevelési és oktatási törvényt taglalta. Véleménye szerint a finanszírozásról szóló törvény módosítása során jóváhagyott kivételek csak minimálisan csökkentik a problémákat. Pedagógiai szempontból pedig a törvény kártékony.
Pék László kötődve az addig elhangzottakhoz, az önkormányzatok részéről az oktatás által megkövetelt terhekről szólt. Egészen az óvodák, napközik és szabadidőközpontok finanszírozásától az alapiskolák fenntartásáig bemutatta a fenntartási és egyéb költségeket, melyek az önkormányzatokat terhelik. Beszélt a fejkvótákról is. Megtudhattuk, hogy Szlovákiában a megszabott összeg alulmarad a többi országéhoz képest. „Ennek ellenére az Iskolaügyi minisztérium rengeteg pénzt fordított az interaktív eszközök megvásárlására, melyekkel talán már túltelítettek az iskolák” – fogalmazott. Előadásában érintette a középiskolai oktatási rendszert is.
A nap utolsó előadója, Pálinkás Barnabás, a Rákóczi Szövetség munkatársa elmondta, hogy a szövetség hogyan kötődik az adott blokkhoz. Ismertette a szervezet megalakulásának céljait is, mellyel egyben magyarázattal is szolgált az idei önkormányzati szabadegyetemen való részvételükre. Beszámolt a beiratkozási ösztöndíj programjuk lebonyolítása közben szerzett tapasztalatokról, statisztikai adatokról, de beszélt a jövőbeni tervekről is annak érdekében, hogy a továbbiakban is segítsék a magyar tanítási nyelvű oktatást. Abbéli szándékukat is kifejezte, hogy továbbra is partner kíván maradni Felvidéken a Rákóczi Szövetség az anyanyelvi oktatás erősítésében. A blokk keretén belül sorra kerültek a kérdések és hozzászólások is.
Szombat délelőtt a kommunikációs és kampánytechnikák gyakorlati lehetőségeiről hallhatnak a résztvevők előadásokat. Előadók: Néveri Varagya Szilvia, Beke Sándor, Csizi Péter. A kétnapos tanácskozás szombat délután Berényi József MKP-elnök zárószavával ér véget.
További képek az első nap eseményeiről megtekinthető a Képgalériánkban ITT>>>.
BB, Felvidék.ma
