Újlót Érsekújvártól tizenkilenc kilométerre északkeleti irányban fekszik, és egyházjogilag a Barsi Református Egyházmegyéhez tartozik. A községet a Lóti-patak szeli át. A 2011-es népszámláláskor az 1955 lakos közül csupán 182 vallotta magát reformátusnak, magyarnak pedig 175. A település református temploma 1882-ben épült. A gyülekezet választói névjegyzékében 150 személyt tartanak nyilván. Az egyházközség lelkipásztora 2010. szeptember 1-jétől Sándor Veronika.
Újlót Érsekújvártól tizenkilenc kilométerre északkeleti irányban fekszik, és egyházjogilag a Barsi Református Egyházmegyéhez tartozik. A községet a Lóti-patak szeli át. A 2011-es népszámláláskor az 1955 lakos közül csupán 182 vallotta magát reformátusnak, magyarnak pedig 175. A település református temploma 1882-ben épült. A gyülekezet választói névjegyzékében 150 személyt tartanak nyilván. Az egyházközség lelkipásztora 2010. szeptember 1-jétől Sándor Veronika.
Sajnos az újlóti gyülekezet sem gyarapodik, hanem inkább csökken – mondja a lelkipásztor. És nemcsak a fogyás vehető észre, hanem az is, hogy a ma még magyar nyelvű gyülekezetként számon tartott közösségben egyre gyakrabban hallani a szlovák nyelvet. A faluban nincs se magyar óvoda, se magyar iskola. De még a környező településeken sincs nagy választék, így lassan nyelvet vált a következő generáció, hiszen a felnövekvő nemzedék tagjai közül egyre kevesebben beszélik a magyar nyelvet.
Az istentiszteletek magyar nyelven zajlanak, de vannak alkalmak, ünnepségek, amiken már mind a két nyelven szól a hívekhez a lelkipásztor, mivel szlovák nyelven is kérik a szolgálatokat. A lelkipásztor szeretné, ha a gyülekezet megtartaná magyarságát és a hívek ragaszkodnának hozzá, viszont ezt egyre nagyobb kihívásnak tartja – főleg azért, mert a gyermekek kénytelenek szlovák nyelvű oktatási intézményeket látogatni. Ezért is van az, hogy a konfirmációi alkalmak, a hittan és a káté oktatása már mindkét nyelven folyik; a gyermekek egyre nehezebben fejezik ki magukat magyarul, nem értik meg a fogalmakat. Ám mivel a lelkipásztor elsődlegesnek az evangélium hirdetését tartja, valamint annak megértetését, ezért szlovák nyelven is szól hozzájuk, hogy megértsék a közlendőjét.
Újlóton hetente egy alkalommal tartanak istentiszteletet. A hívek 30-35 százaléka eljár a templomba, és a vegyes házasságok révén szlovák katolikusok is megjelennek a padsorokban. Többen meg is értik, hogy miről van szó, aki pedig nem, annak fordítják a magyar nyelven elhangzott szolgálatot – mondja a lelkipásztor.
Az istentisztelettel párhuzamosan időnként vasárnapi iskolát is tartanak a gyermekeknek, ketten foglalkoznak velük. A nagyénekig még együtt vannak a felnőttekkel a templomban, aztán vonulnak át a tanácsterembe. Itt is mind a két nyelven foglalkoznak velük, de többnyire szlovákul, mert a magyar szót nem értik meg. Teszik ezt annak ellenére, hogy szeretnék velük a magyarságukat megtartatni, viszont az evangélium megértéséhez fontos, hogy az a számukra érthető nyelven történjen meg. Sokszor nagyon nehéz ezt a kettőt ötvözni – mondja Sándor Veronika –, mivel a szülők otthon is szlovákul szólnak a gyermekekhez.
A templomban havonta egyszer tartanak ünnepi alkalmat, amelybe bevonják a gyermekeket is, akiknek lehetőségük nyílik el-mondani egy-egy szavalatot vagy éneket. Ilyenkor a gyülekezet Remény énekkara (többnyire a negyvenes korosztályhoz tartozókból áll) is kiveszi a részét ezekből a szolgálatokból. Vannak biblia- és imaórák, amelyeken általában tízen vannak. A lelkipásztor feladatának tartja a családok és a betegek meglátogatását is. A hívek nagyon szeretik, ha bekopog hozzájuk, és ő igyekszik is gyakran élni ezzel a lehetőséggel. (Volt olyan év, amikor 68 látogatást tett.)
A lelkipásztornak nagy tervei vannak a gyülekezettel: szeretné még jobban összetartani, összekovácsolni. Amikor oda érkezett, szerette volna elérni, hogy havonta egy alkalommal legyen egy kicsit másabb, színesebb az istentiszteleti alkalom, és ezt sikerült is megvalósítania. Viszont az is nagyon fontos lenne, hogy több legyen a keresztelő, gyermekek szülessenek, hogy meglegyen a gyülekezet utánpótlása. És azt is reméli, hogy a gyülekezet nem szlovákosodik el, bár jól tudja, hogy ezt a folyamatot nehéz lesz megállítani.
A gyülekezet minden évben igyekszik valamit felújítani. Legutóbb újrafestették a templom alsó részét, most készül a gyülekezeti konyha felújítása, és a munkálatokat folytatni szeretnék a vendégségek szervezésére szolgáló díszterem felújításával is. És cserére várnak a nyílászárók is.
Elgondolkodtató nagyon, hogy mit hagyunk hátra hagyatékul magunk után; miként fog majd ránk emlékezni az utókor. Mit alkotunk, mit teszünk, miként cselekszünk, mi marad fenn utánunk a jegyzőkönyvekben, miről fognak tanúskodni az anyakönyvek e maroknyi magyar református gyülekezet életét vizsgálva – mondta végezetül Sándor
Veronika lelkipásztor.
Reformata, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48373″}
