A zsigárdi mesemondó fesztivállal megkezdődtek az Anyanyelvi napok rendezvényei Galántán és környékén. A több mint két hétig tartó rendezvénysorozat december 16-án, Kodály Zoltán galántai szobrának megkoszorúzásával ér véget.
„Csaknem harminc évvel ezelőtt, a nyolcvanas évek második felében az akkori Pozsony vidéki, a Szenci és a Dunaszerdahelyi járásban szerveztük meg először az Anyanyelvi napok rendezvénysorozatot, amellyel Szenci Molnár Albertre, Vámbéry Árminra és a sokak által csak zeneszerzőként és népzenekutatóként ismert, de nyelvészként is kiváló Kodály Zoltánra kívántunk megemlékezni – idézte fel az Anyanyelvi napok kezdeteit Mézes Rudolf, a Szlovákia Magyar Szülők Szövetsége elnöke.
„A kezdetekben rendezvényünk egy tudományos tanácskozás volt, ahová jeles, ugyanakkor politikai okokból félreállított gondolkodókat hívtunk meg. Voltak, akik akkor még nem tudtak eljönni, de írásos üzeneteik mindig megérkeztek hozzánk. Ilyen volt az erdélyi Ruffy Péter, Bodor Pál, Vári Attila, vagy az anyaországból Csoóri Sándor, aki a 80-as évek második felében csak az asztalfióknak írhatott. Rendszeres vendégünk volt Dobos László és a legnagyobb nyelvészek egyike, Lőrincze Lajos is rendszeresen küldte üzeneteit ide, Mátyusföldre. Később ez a tanácskozás különböző eseményekkel, mint például az 1989-ben elindított Kányádi Sándor versmondó fesztivállal bővült” – mesélte Mézes.
Az Anyanyelvi napok történetében 1989 abban a tekintetben is áttörést hozott, hogy ezután már az egész Kárpát-medencéből is egyre többen kapcsolódhattak be a rendezvénysorozat programjaiba: jöttek Erdélyből és az anyaországból (leginkább Tolna megyéből, ahová rengeteg felvidéki került a kitelepítések után), később Vajdaságból és Kárpátaljáról is. Ekkor jelentek meg rendszeresen a programok között a szavalóversenyek és mesemondó fesztiválok. Ezek kezdetben válogató versenyei voltak egy-egy – akkor még rangosabb – szavalóversenyeknek. Mára már jól kialakult rendszerben és Mátyusföld számos településén zajlanak az események: hagyomány, hogy minden évben mesemondó fesztivállal indítanak. Idén is így történt: Zsigárdon a Vágsellyei járás iskoláinak legkisebb tanulói gyűltek össze és keresték fel a magyar óvodákat.
„A mesemondó fesztiváljainkon olyan kisdiákok mesélnek óvodás társaiknak, akik nem is olyan régen még maguk is óvodáskorúak voltak. Ez tehát nem egy verseny, nagyon jó lehetőség azonban arra, hogy lássuk, kikből lehetnek később tehetséges szavalók, olyanok, akik majd eljuthatnak a Tompa Mihály szavalóversenyre vagy az Ipolyi Arnold mesemondó fesztiválra. Más a helyzet az Anyanyelvi napok versmondó fesztiválja esetében. Itt már szakmai zsűri is értékel. Az Anyanyelvi napok részeként játszóházzal és kultúrműsorral egybekötött Mikulás váró ünnepségek is zajlanak majd, Vágsellyén kerül majd sor az anyanyelvi vetélkedőre, és végül – ahogyan minden évben – december 16-án tesszük fel az i-re a pontot, amikor Kodály születésnapján a nagy zeneszerzőre emlékezünk. Így lesz ez idén is: Galántán, a Kodály nevét viselő alapiskolában és gimnáziumban is elhelyezzük az emlékezés virágait, mint ahogyan az Esterházy-kastélyparkban található Kodály Zoltán szobornál is” – modta el Mézes Rudolf.
A programokról részletesen Eseménynaptárunkban olvashat ITT>>.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48681,49557,50254,45913″}
