51401

Kis pénz nagy foci, avagy amikor a gazdasági haszon helyett a labdarúgás és a nemzet szeretete vezérel.

A Magyar Lelátó Sportmagazin legújabb adása a székely, illetve a felvidéki labdarúgó-válogatottal foglalkozott. Az adásban Varga Péterrel, a Felvidéki Labdarúgó Egyesület, valamint Wenczel Kristóffal, a Székelyföldi Labdarúgó Egyesület elnökével beszélgettek. Hogy hogyan készülnek a mérkőzésekre, kikből áll a csapat és mik a tervek?

Ennek hanganyaga ITT hallgatható meg.

Menjünk egy kicsit vissza az időben. Egy éve alakult a Székely Labdarúgó Egyesület és a válogatott. Honnan és mikor jött az ötlet ezek megalapítására?

Wenczel Kristóf: Az ötlet ezt megelőzően fél évvel, egy évvel született. A munkám során találkoztam az N.F. Board nemzetközi szövetség embereivel, akik kisebb országrészeknek, tartományoknak, autonóm közösségeknek szerveztek már tornákat, világbajnokságokat – szám szerint öt világbajnokságot. Ekkor született az ötlet, hogy érdemes lenne Székelyföldet is ebbe a nemzetközi szövetségbe belevonni, és egy nemzeti válogatottat alapítani. Megszületett az egyesület, ami igazából csak egy formális aktus, a válogatott érdemi kialakítása pedig Jakab Zoltán szövetségi kapitány érdeme. Az első meccset május végére terveztük, ez sajnos meghiúsult, de kapóra jött a debreceniek meghívása, így július elején le tudtuk játszani az első hivatalos mérkőzésünket.

Felvidéken az a helyzet, hogy a labdarúgó egyesületet már bejegyeztétek. Mi a következő lépés, hogy halad a válogatott megszervezése?

Varga Péter: A válogatott megalapítása egy folyamat fontos része. A folyamat kezdete a két évvel ezelőtt megalapított Felvidéki Labdarúgó Bajnokság volt. Lelkes magyar amatőrökből összeállt annyi csapat, hogy egész Felvidék területén meg tudtuk rendezni a bajnokságot. Most már eljutottunk odáig, hogy ezen csapatok – 40, 45 alakulat – delegáltak három-három játékost, akik adják a válogatott bő keretét. Idén pedig már jöhetnek is válogatott mérkőzések.

Milyen szintű játékosok szerepelnek a bajnokságban?

V.P.: Vannak amatőr, megyei szintű játékosok is. De mind-mind regisztrált labdarúgók. Volt már elsőligás játékosunk is.

Az elképzelhető, hogy mondjuk Saláta Kornél, vagy Novota Jani kaliberű labdarúgók is magukra öltsék a címeres mezt?

V.P.: Az első válogatott a Felvidéki Labdarúgó Bajnokság csapatai által ajánlott játékosokból fog állni. De eljuthatunk odáig, hogy már nevesebb játékosokat is megszólítunk.

Mindezt azért kérdeztem, mert például a katalán válogatott gerincét első osztályú játékosok, a Barcelona sztárjai adják. Ehhez képest kik szerepelnek a székely válogatottban?

W.K.: A székely válogatott gerincét román harmadosztályból, illetve a román első osztályú futsal bajnokságból érkezők adják. A reményeink megvannak arra, hogy az első osztályú játékosok némelyike is elfogadja a meghívást, de azért azt látni kell, hogy a válogatott működése a jelenlegi versenyrendszeren kívül történik, tehát az időpont egyeztetéssel, mérkőzésszervezéssel – még ha a szándék és lelkesedés meg is van – akadhatnak problémák.

Ezt kiküszöbölendő nem terveztek egy saját bajnokságot létrehozni?

W.K.: Ez egy távlati cél. Egyelőre sokkal közelebbi célokat kívánunk megvalósítani. Kicsit visszatérve a mintaként felhozott Katalóniára – egyrészt példaértékű, ahogy a katalánok sztárjátékosai felöltik magukra országuk címeres mezét, de azt azért látni kell, hogy ők félig-meddig a FIFA rendszerén belül működnek. Szóval ők egyszerűbb helyzetben vannak, de talán egyszer mi is eljutunk erre a szintre.

Ti már tagjai vagytok az N.F.Board és a ConIFA nevű szervezeteknek is. Ezekről mit kell tudni?

W.K. Az eredeti nemzetközi szövetség az N.F.Board, több mint tíz éve működik, öt világbajnokságot szervezett. Azonban az egyik VB kapcsán a vezetőségben ellentétek támadtak, amiért a legfontosabb szövetségek és emberek kiváltak, és megalkottak egy új szervezetet. Ez a ConIfa. Ez már egy lényegesen aktívabb, szervezettebb, és nagyobb jövő előtt álló szervezet. N.F. Boardnak viszont nagyon komoly a múltja, komoly referenciákkal bír. Mi per pillanat mindkettőnek tagjai vagyunk, de nagyobb elkötelezettségünk a ConIFa mellett van.

A felvidékiek is ebbe a szövetségbe szeretnének belépni. Ez az ügy hogy halad?

V.P.: El lett küldve a jelentkezési ív, pozitív visszajelzések érkeztek, várjuk a választ. Hamarosan döntés fog születni.

W.K.: Ha közbevághatok…Január elején, Szkopjéban volt a ConIfa éves közgyűlése. Meg tudom erősíteni, hogy megérkezett a felvidékiek tagsági kérelme. Ezt befogadták, és gyakorlatilag teljes értékű tagként lehet rájuk tekinteni. A formális, közgyűlési jóváhagyás júniusban fog megtörténni, de ez nálunk is így volt. Ez csak egy adminisztratív aktus.

Júniusban a székelyekre is nagy dolgok várnak, ha minden igaz. Az Európa-bajnokságon való részvétel már biztos?

W.K.: Igen, idén június 13-21 között az Ír tenger közepén, Dublin és Liverpool között fekvő Mann szigeten rendezik az EB-t, ahol a tizenkét csapat egyike Székelyföld lesz.

Ennek kapcsán egy fontos kérdés mindkettőtök felé, hogy hogyan teremtitek meg az anyagiakat a válogatott fenntartására? Mondjuk a kiutazás sem lehet két fillér…

W.K.: Dolgozunk rajta. Sok ígéretünk és támogatásunk van egyrészt a székelyföldi önkormányzatoktól, másrészt pedig magyarországi kormányzati intézetektől, szervezetektől. Jelenleg is folynak szponzorokkal tárgyalások, akik egy-két héten belül olyan nagyságrendű támogatással tudnak a csapat mögé állni, amely biztosítja a kijutást és a részvételt. A Rákóczi Szövetséggel és a Bethlen Gábor Alapkezelővel is felvettük a kapcsolatot, és támogatási szerződéseket is írtunk alá.

V.P.: Nálunk is folyamatban vannak tárgyalások szponzorokkal. Vannak pozitív visszajelzések. Egyelőre ott tartunk, hogy nagyjából saját önerőből finanszírozzuk a kezdeményezést. A főszponzor szerepét a felvidéki Szabad Újság vállalta. Jelen körülmények között úgy látom, hogy pár mérkőzésre biztosítva van a csapat anyagi ellátása. Mi is szeretnénk felfejlődni, többek között a székelyek által kitaposott út példa lehet számunkra.

Történt kapcsolatfelvétel a labdarúgó szövetségekkel? Akár a szlovákkal, románnal, akár a magyarral? Ezek a lépések az ellenszél miatt is fontosak lehetnek, ha egyáltalán van ellenszél…

V.P. Egyrészt nem vettük fel a kapcsolatot egyik szövetséggel sem. Ugyanis, mint említettem, mi a válogatottat a felvidéki labdarúgó bajnokságból hoztuk létre, tehát megvan a mechanizmus, ami biztosítja a játékoskeretet. Viszont a jövőben mindenképpen jó kapcsolatot szeretnénk ápolni a szlovák és a magyar labdarúgó szövetséggel is. A másik dolog az ellenszél. Nem hiszem, hogy olyan dolgot csinálnánk, ami bármilyen módon negatívan érintené a szlovák közvéleményt. Lelkük rajta, ha valamilyen kifogást találnak. Nekünk nem ez a célunk. A világ legnépszerűbb sportja a labdarúgás, mi ezt kihasználva, egyfajta társadalomépítő szerepet szeretnénk adni az egész kezdeményezésnek. Hogy a szlovákok hogy állnak ehhez, majd meglátjuk.

W.K.: Székelyföld válogatottjának kialakításában és a menedzselésben aktívan részt vesznek a Hargita megyei és Kovászna megyei labdarúgó szövetség elnökei. Vezetőségi stábtagnak tekinthetjük őket. Tehát felvettük a kapcsolatot az illetékes romániai labdarúgó szövetséggel. Informálisan a magyar labdarúgó szövetséget is igyekeztünk megkeresni, velük még lesz egy-két beszélgetésünk.

Péter említetted, hogy a társadalomépítés a cél. Ebbe beletartozik egyfajta magyar identitás erősítő szándék is?

V.P.: Természetesen igen. Kapcsolatban állunk a legtöbb felvidéki szervezettel – kulturális és sportszervezetekkel egyaránt. Ismerjük a helyi viszonyokat. Picikét nehezebb a helyzetünk, mint a székelyeknek, mert nálunk nagyok a távolságok. A magyarság itt egy ötszáz kilométer hosszú és ötven kilométer széles sávban él. A nyugati és a keleti magyarság kapcsolatában ez az ötszáz kilométer megteszi a magáét. Emiatt nehéz kialakítani egy összefogó intézményt, amit mindenki magáénak érezhet. Viszont a pozitív visszajelzésekből – amiket a Felvidéki Labdarúgó Bajnokság és a válogatott kapcsán kaptunk – arra következtetünk, hogy van egyfajta hurrá hangulat, szeretnénk ezt kiszolgálni. Úgy érzékeljük, hogy jó irányba haladunk.

Azt tudjuk, hogy a Dunaszerdahelyi DAC a felvidéki sport egyik bástyája. Velük terveztek valamiféle együttműködést?

V.P.: A Felvidéki Labdarúgó Egyesület egy dunaszerdahelyi bejegyzésű egyesület. Közel vagyunk egymáshoz, földrajzilag is. Még ki kell alakulni, hogy a DAC hogyan tervezi a jövőjét, de mi nyitottak vagyunk az esetleges együttműködésre.

Kristóf nemrég azt nyilatkoztad, hogy ti Székelyföld válogatottját alapítottátok, és nem egy székelyföldi nemzetiségi válogatottat. Azaz területi alapon döntitek ki kaphat behívót. Az interjúban már szó esett a katalánokról, náluk számtalan játékos párhuzamosan szerepel a spanyol és a katalán válogatottban. Romániában elképzelhető az, hogy egy román játékos a székely válogatottban akarjon játszani?

W.K.: Jelenleg is van román játékosunk. Egyetértésben, nagy lelkesedéssel dolgozik a többiekkel. Most már egy éves tapasztalatunk van a válogatott működésében, és mindenféle előzetes félelmekkel szemben egyetlen egy negatív mondatot nem kaptunk a románoktól, állami szereplők részéről sem.

Pillantsunk be egy kicsit az öltözőbe. Arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan készül a csapat a meccsekre, van-e fizetés és edzés?

W.K.: Nincs fizetés. Egyelőre örülünk, ha a felszerelést, illetve a mérkőzések lebonyolítását tudjuk biztosítani – gondolok itt az utazásra, szállásra, játékvezetőkre. Azt határozottan szeretném – bár ígéretet még nem mertem tenni a játékosoknak – ha az EB-re valamilyen juttatást tudnánk adni nekik. Ők a saját szabadságukból, a család és a munkahely rovására fognak eljönni a tornára. Edzések nincsenek, összetartásokat szeretnénk szervezni. A nyár folyamán válogatott mérkőzéseket is rendeztünk. Úgy gondoljuk, hogy tavasszal két felkészülési mérkőzést, és egy két összetartást meg tudunk szervezni.

Az egyik felkészülési mérkőzés a Felvidék-Székelyföld lesz. Van már dátum és helyszín?

V.P.: Előzetes beszélgetés alapján úgy állapodtunk meg, hogy április vége felé megtartható a mérkőzés. Márciusra összeáll a szűk keretünk, a bő keret és a szakmai stáb már megvan. Egy-két edzőmeccset tervezünk előtte, apróbb szétmozgás, összetartás jellegűt, azalatt meg fogjuk találni azt az április végi időpontot, ami megfelel mindkettőnknek.

W.K.: Annyiban konkrétak lehetünk, hogy rövid időn belül a helyszín és az időpont is bejelentésre fog kerülni. Az utolsó technikai egyeztetések folynak.

A végére egy sportszakmailag kevésbé, de szimbolikusan nagyon fontos kérdés. A székelyeknél adott a Székely Himnusz, de mi fog szólni Felvidéken a meccs előtt?

V.P.: Köszönöm kérdésed, jelentem találtunk felvidéki himnuszt! Meglepő módon úgy hívják, hogy felvidéki himnusz. Beszéltünk a szerzővel, és el fogjuk készíteni a himnikus formáját.

Varga Dávid, magyarlelatoblog.wordpress.com/Felvidék.ma

{iarelatednews articleid=”51173,50647,50208,47881,47298,47071″}