Több mint háromszáz millió, uniós alapokból származó eurót osztana szét a belügyminisztérium az elkövetkező hónapokban a civil szervezetek közt. Azok a civil szervezetek azonban, amelyek a kormány legfőbb bírálóinak számítanak, fontolgatják, hogy kérelmezzék-e a támogatást – tájékoztat a Nezávislé noviny hírportál. A civil szervezeteknek még sohasem volt lehetőségük ekkora mennyiségű támogatáshoz jutni az uniós forrásokból – vélekedik a civil szervezetekért felelős kormánybiztos és a Charta 77 Alapítvány jogásza, Martin Giertl.
A kormánybiztos szerint a szóban forgó uniós programok elsősorban a romákkal, a korrupcióval, az igazságszolgáltatással vagy a hatékonyabb közigazgatással kapcsolatosak. Olyan témák, amelyekkel például a Via Iuris, az Aliancia Fair-play vagy a Transparency international foglalkoznak, azaz a kormányt és a bírákat ellenőrző ún. „watchdog szervezetek”. Giert szerint a szóban forgó operatív program hosszú évtizedekre a legnagyobb lehetőség a változtatásra, ami kizárólag a donorok pénzéből lehetetlen lenne. „Tudom, hogy némelyiküknek erkölcsi dilemmát okoz a kérdés, én azonban nem látok gondot ebben. Ha valaki kritikus, s erre az adófizetők vagy az uniós alapok pénzét használja fel, az logikusabb, mintha a befektetői csoportok pénzéből tenné” – vélekedik a kormánybiztos.
Az Aliancia Fair-play azonban már eldöntötte, hogy nem folyamodik olyan állami forrásokért, amelyek elosztását az állam közvetlenül felügyeli. „Időről időre átértékeljük a szabályainkat, pillanatnyilag azonban úgy érezzük, ha ezért a támogatásért folyamodnánk, az összeférhetetlenség lenne” – jelentette ki a szervezet vezetője, Zuzana Wienk, aki elképzelhetetlennek tartja, hogy ebben az esetben képesek lennének meggyőzni a nyilvánosságot az államtól való függetlenségükről.
Az Aliancia Fair-play már hosszabb ideje figyelemmel követi Malina Hedvig esetét, akiről Kaliňák sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy hazudik, még azelőtt, hogy az ügy kivizsgálása befejeződött volna. A civil szervezet adományozza a Fehér Varjú díjat is azoknak, akik az állam hibáira hívják fel a figyelmet, de foglalkozik az igazságszolgáltatással és különböző kormányszintű botrányokkal is, mint amilyen például a faliújság-ügy vagy az emisszió-kibocsátás ügye volt.
Kaliňák ajánlata olyan időben érkezik, amikor a civil szervezetek többsége a létéért küzd. „A nagy nemzetközi donorok kivonultak ebből a régióból, és a jövő évtől kezdődően korlátozottak lesznek a nemzetközi források. A csábítás tehát nagy lesz a pénz elfogadására” – fogalmazott Wienk, aki szerint nagy veszélyt jelent, ha a think-tankek abszolút donora a belügyminisztérium lesz. „Akik elfogadják a pénzt, alkalmazkodniuk kell a programok témáihoz és elvárásaihoz, és az állam közvetlen ellenőrzése alá kerülnek. Előfordulhat azonban, hogy csak azok élik túl, akik elfogadják a pénzt, vagy más téren válnak az állam szolgáltatóivá” – jelentette ki Wienk, aki szerint sokkal jobb lenne, ha az állam szabadabb támogatási feltételeket teremtene a civil szervezetek számára, például a 2 százalékos adófelajánlás megtartásával vagy a vállalkozók számára nyújtott lehetőséggel, hogy azok a civil szervezeteknek nyújtott támogatást egy bizonyos nagyságig leírhassák az adóalapjukból.
Milan Šagát, a Via Iuris igazgatója szerint is nehéz időszak előtt állnak a civil szervezetek a donorok távozása miatt, ezért aztán megértené, ha némely szervezet bekapcsolódna a szóban forgó támogatási programba. Mint mondta, még ők maguk sem zárták ki ezt a lehetőséget.
„Tudom, hogy az Európai Bizottság szorgalmazza ezt a fajta együttműködést, amit lényegében meg is értek. Sok esetben nincs jobb szakvélemény, mint amit a civil szervezetek készítenek, de kockázatosnak tartom az államtól való függőséget” – állítja a Transparency International vezetője, Gabriel Šipoš, aki szerint akkor döntik majd el, hogy folyamodnak-e a támogatásért, ha látni fogják, hogy a pályázat korrekt lesz.
„Nem látok okot arra, hogy a civil szervezetek ne folyamodjanak a támogatásért. A polgári társadalom fejlődése részét képezi a kormány programnyilatkozatának” – üzente a civil szervezeteknek Kaliňák. „A civil szervezetek nem a kormányt szolgálják, hanem az embereket, olyan feladatokat teljesítenek, amelyekre az állam képtelen” – mondta a belügyminiszter, aki szerint korrekt és transzparens módon osztják majd szét a pénzt szigorú feltételekhez igazodva.
dé, Felvidék.ma
