muskatli

A Szózat elektronikus folyóirat márciusi Muskátli mellékletét a névtelen és nagy hősök emléke előtt adózva olvashatják az érdeklők.

A Hónapvers rovatban Pósa Lajos: Jőjj, tavasz, jőjj! versében Kossuth vitéz katonáiról ír.
Az Irodalomban Petőfi Sándor: Nemzeti dal című örökbecsű versét eleveníthetjük fel, míg a Valósmese rovatban Petőfi napjáról olvashatunk.

Pósa bácsi tarsolyából ezúttal is előkerülnek a bölcseletek, az arany kalászok. Az Imádságban Pósa Lajos: Ébredjetek! versében a kikelet pacsirtáiért ejt fohászt.

A Természet rovat Az Én Ujságom 1911-es számának egy különleges írását teszi közzé A régi magyar kert címen, melyből megtudhatjuk, hogy a legnagyobb virágszeretőnek a régi írások a nagy fejedelemasszonyt, Zrínyi Ilonát, II. Rákóczi Ferenc édesanyját mondják. Valamint az is kiderül, hogy a fárafolyó borsót, fehér és veres csicseriborsót, parajt, veresrépát, párhagymát, keserűhagymát, magnak való fejeskáposztát, veres mogyorófokot, salátát, kétszáz bokor tárkonyt, négyszáz bokor fehér liliomot, negyvenhét bokor zsályát, tizenhat bokor izsópot, ötvenöt bokor rutát, négy bokor levendulát, tizenöt bokor kalászvirágú nárdust, aztán nyolcvannyolc vörös duránci és perzsiai barackot, szilva-, cseresznye- és meggyfákat ültették a magyar kertekbe.

Az Emlékezés rovat ezúttal Kosztolányi Dezső Lánc, lánc, eszterlánc versét közli, az író, költő, műfordító, újságíró 1885. március 29-én, azaz 120 éve született.

A Jeles napok rovatban az idei március 29-i Virágvasárnapra és a március 28-i nyári időszámítás kezdetére is figyelmeztet.

A Muskátli olvasásához hasznos időtöltést.
he, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”48442,49430,50138,50738,51461,51981″}