Thiele-Csekei Enikő Filmkockák visszafelé című könyvének bemutatójára Dunaszerdahelyen, a Vállalkozók Házában található Arthe Cafében került sor.
Az AB-ART Kiadó gondozásában megjelent verseskötetet Fibi Sándor méltatta, az est házigazdája Nagy Erika volt.
A február 25-re szóló meghívón Potyók Tamás néhány gondolata szerepelt a kötet kapcsán: „Thiele-Csekei Enikő írásai személyesek, megéltek és igazságkeresők. Élményeinek és tapasztalatainak tömény esszenciái környezetükről és világunkról. Tanúságtevője annak, hogy művészet volt, van és lesz.”
Fibi Sándortól viszont olyan alapos, pontos és kimerítő elemzését hallhattuk a verskötetnek, amelyre még a sokat tapasztalt, legfelkészültebb kritikusok is bólintanának, hogy igen, ilyen egy minden apró szempontot, nézőpontot, részletet figyelembe vevő, empatikus és felkészült bemutató szöveg. Kiemelte a költő őszinte nyíltságát, önmaga vállalásának a bátorságát, hihetetlen versírói fantáziáját, és talán a nem szakemberek is ismereteket szerezhettek a szabadvers csodájáról. Az új kötet verseivel párhuzamosan megismerhettük Thiele-Csekei Enikő életének eddig lepörgött filmkockáit is.
A pozsonyi magyar gimnázium harmadik osztálya után Selmecbányára került, hogy felkészüljön élete nagyon fontos időszakára, amely 1984-ben kezdődött Moszkvában. 1990-ben kapott vegyészmérnöki diplomát, majd a kémiától nagyon messzire, szociális területre került, majdnem 15 évig orvosi-technikai nővérként dolgozott Németország különböző városaiban. Münchenben kezdte, Drezdában folytatta, ezután visszakerült Bajorországba. Itt egy belgyógyásznál dolgozott, mint kitanult nővér. Közben férjhez ment, született két gyermeke. Igyekezett megmaradni magyarnak, ami nem volt könnyű, hiszen egyedül volt egy német-bajor-szász környezetben. A könyvek voltak a segítségére, rengeteget olvasott, fordítani kezdett, és a gyermekeit is megtanította magyarul.
2004-ben került Ausztriába, a Fertő-tó mellé a családjával, ahol szociális-egészségügyi szervezetnél helyezkedett el. Nem volt irigylésre méltó ez a munka sem, halálos betegekhez jártak ki házi ápolásra. Öt évig dolgozott magyar-horvát-osztrák-szlovén-szlovák környezetben. 2011-ben határozta el, hogy magánvállalkozóként folytatja ugyanazt a munkát, amit eddig a cég keretén belül végzett. Magánéletében egyéb fordulópontok is bekövetkeztek, amelyeknek feldolgozásában sokat segített, hogy felvette a kapcsolatot néhány régi pozsonyi és lévai osztálytársával, ráadásul olyan írók és költők társaságába került, akik az írás folytatására ösztönözték.
Hiszen irodalmi pályafutása nem most indult, már az alapiskolában megírta első versét, az írást folytatta Pozsonyban is, ez később Moszkvában megszakadt. Körülbelül 26-27 éves szünet következett, amely 2012-ben az első kötete megjelenésével ért véget.
Az est végén arra is jutott idő, hogy a közönség kérdéseit is megválaszolja, majd Thiele-Csekei Enikő a kötet verseiből olvasott fel.
Mint elmondta, idén egy újabb könyve vár megjelenésre, amely témájában és hangulatában jócskán különbözik az első kettőtől, így minden bizonnyal számos meglepetést tartogat majd az olvasók számára. Egy biztos: felejthetetlen est volt, Enikő, kíváncsian várjuk a folytatást!
Z. Németh István, Felvidék.ma
A szerző felvételei a könyvbemutatóról a Képgalériánkban ITT>>> tekinthető meg. {iarelatednews articleid=”52035,35652″}
