53193x

Először rendeztek gömöri összetartozás napot a Via Nova ICS és az MKP Rimaszombati, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járások elnökségei Tornalján április 17-én. A szónokok és felszólalók az egykori Gömör megye összefogását szorgalmazták.

Összenő, ami összetartozik mottó alatt gyűltek össze az egykori Gömör megye Magyar Közösség Pártjának valamint a Via Nova Ifjúsági Csoport és a Via Nova Baráti Körök gömöri tagjai és szimpatizánsai. A rendezvény ötletgazdái Cziprusz Zoltán és Porubán Ferenc voltak. A programot Cseszkó Lívia vezette, a kulturális műsort az rimaszombati Új Gömör Néptánccsoport, a borzovai Mezei Lajos hagyományőrző és a tornaljai Hunyák Zsuzsa adta. Az est házigazdája Tornalja város polgármesterasszonya, Szögedi Anna volt.

Szögedi Anna üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, ha egy kisebbség sikeres akar lenni, akár a helyi vagy a nagy politikában, vagy a kultúrában, akkor az egyik erős fegyvere az összetartás, az összetartozás lehet.
B. Kovács István gömörológus a gömöri összetartozásról szólt. Felidézte az igazgatástörténeti előzményeket, mi szerint Gömör vármegyét közigazgatási egységként Nógrád, Heves, Borsod-, Abaúj-Torna, Szepes-, Liptó és Zólyom vármegyék határolták, területe több mint 4000 négyzetkilométer volt, népessége 1910-ben 180 ezer fő. Trianont követően ketté szakadt. 1996-os közigazgatási reform óta a Kassai és a Besztercebányai kerülethez tartozik. Jelenleg két ország, négy megye, hét járás, két eurorégió osztozik az egykori egységes megyén, s ma egyetlen vonat vagy busz járat sincs, ami összekötné a határait.
„A gömöri elnevezés mára csupán utalás. A közigazgatási reform után volt kísérlet arra, hogy újra egységessé váljon a megye, ez azonban nem valósult meg. Pedig helyreállhatott volna Gömör viszonylagos területi egysége, egy több évszázados természetes fejlődés, annak gazdasági és kulturális vonatkozásaival együtt. A Kassa-Miskolc tengelyre épülő regionális együttműködés jobb perspektívákat nyújtott volna a történeti gömöri régiónak is” – mondta B. Kovács István.
A jövőt illetően két szempontot emelt ki. Elmondta, nem érdemes nagy beruházásokról ábrándozni. Az egyetlen kitörési pontnak a turizmust tartja. Szükségesnek ítéli meg az anyagi, de a gömöri szellemi infrastruktúrát is, mert a gondjait csak önmaga képes megoldani.

Porubán Ferenc, az MKP Rozsnyói járási elnöke beszédében szintén ezt az elvet erősítette. Elmondta, Gömörért a legtöbbet a gömöri emberek tehetik. „El kell kezdeni a küzdelmet Gömörért, s le kell vetkőzni azt a beidegződött felfogást, hogy a központ majd megoldja a helyi problémákat. Össze kell fognunk” – mondta. Kifejtette, hogy nyitottak az itthon maradt fiatalok felé, s felvették a kapcsolatot a Via Nova Ics-vel, s létrehozták a helyi ifjúsági szervezeteket, s velük elkezdték a cselekvést. Ennek egyik példája, a gömöri összetartozás napjának a megszervezése is.
Az MKP Rimaszombati járási elnöke, Auxt Ferenc is támogatta a kezdeményezést, de ezen a napon Kolozsvárott, az RMDSZ kongresszusán vett részt, így a járási elnökség nevében Pósa Dénes szólt.
Pósa Dénes, az MKP Rimaszombati járási alelnöke beszédében pár gyakorlati kérdést feszegetett. Úgy véli, hogy Gömör süllyedésének a megállítási kulcsa a mezőgazdaság javításában rejlik. „A vidék, amely a mezőgazdaságból élt egykor egyre inkább elnéptelenedik. Át kell alakítani a mezőgazdaságot, s el kell érni a kis gazdaságok, a családi vállalkozások támogatását, ösztönzését. Ezek az új életterek kultúrát is termelnek” – mondta. Kifejtette, egyértelmű, hogy a jelenlegi kormánynak nem célja ezen régió felemelkedése, így azt a gömörieknek maguknak kell elérni. Leszögezte, ezért olyan képviseletet kell választani, ahol a közösségi érdekek felülírják az egyéni törekvéseket.
Deák János, az MKP Nagyrőcei járási elnöke a gömöri otthonról, a kultúrájában és természetében gazdag helyről szólt. „Az a kincs, amelyet örökségül kaptunk csak akkor válik igazán értékessé, ha munkásságunkkal növeljük fényét. S ezt nemcsak megőrizni, teremteni, fejleszteni, de tökéletesíteni is kell, hogy az otthonunk legyen e tájhaza, gyökereink és biztonságunk végvára” – mondta. Hozzátette, hogy fel kell hívni a fiatalok figyelmét, hogy igenis fontos ez a maroknyi föld, hogy elkeseredésükben ne az innen elmenekülés kiútját lássák. „Önfeláldozást és kőkemény munkát kíván ez a hihetetlenül nehéz feladat. Félre kell tenni minden vélt és valós sérelmet, arra kell összpontosítani, hogy felrázzuk és egyesítsük ezt a maroknyi gömöri közösséget” – fogalmazott beszédében.

Cziprusz Zoltán, a Via Nova Ics alelnöke beszédében szintén a közöny legyőzését emelte ki. „Újra össze kell fognunk azt a Gömört, ami egykor is összetartozott. Mindig is egy kerek régiót képeztünk. Államigazgatásilag ugyan fel vagyunk osztva, de hiszem, hogy szellemileg újra közel állunk egymáshoz” – kezdte gondolatait.
Az összetartozás kapcsán kifejtette, hogy a Via Nován belül létrehozták a Gömör-Nógrádi megyét a Rimaszombati, Nagyrőcei, Rozsnyói és Losonci járás számára. Megjegyezte, ez a régió adja az országos Via Nova tagságának a felét. „Úgy gondolom, hogy akkor lesz ez a régió újra sikeres gazdaságilag és politikailag egyaránt, ha ez az összefogás létrejön a Magyar Közösség Pártja szintjén is, majd kiegészül egy generációkat átívelő szövetséggé” – nyilatkozta. Hozzáfűzte, a Via Nova nyitott egy ilyen jellegű összefogásra. Mint mondta, mindehhez egy euforikus hangulatra van szükség, ugyanis a legnagyobb ellenfél a közöny.
„Újra hitet és reményt kell adni az embereknek. Gömörben nekünk ehhez minden adott. Itt van a fiatalokat tömörítő Via Nova ICS, a középgenerációt összefogó Via Nova Baráti Körök valamint az évek során sok csatát megvívott és tapasztalatot szerzett Magyar Közösség Pártja. Ha ennek a három szerveződésnek az erejét és dinamikáját okosan ötvözzük, hiszem, hogy Gömör újra a siker útjára fog lépni. S 2016-ban eljöhet a nagy lépések időszaka.
A kicsik vagyunk helyett újra a nagyok vagyunk jelzőt fogjuk használni. Tény, a három járás külön-külön kicsi és gyenge, de együtt mégiscsak él itt 60 ezer ember, ami büszkeséggel, erővel és kötelességtudattal áraszt el bennünket” – fogalmazott Cziprusz Zoltán.

A szervezők terveztek, összemondták a teendőket, nézeteket ütköztettek. A gömöri összetartozás napját több helyi szervezet MKP-s elnöke megtisztelte jelenlétével, de erősítette a kezdeményezést többek közt Nagy György, Kassa megyei képviselő, Juhász Péter, Besztercebánya megyei képviselő, de Rigó László Rimaszombat város MKP-s alpolgármestere is.
Csirmaz Miklós, az MKP Rimaszombati Alapszervezetének az elnöke olvasta fel a rendezvény zárónyilatkozatát. Megfogalmazták, hogy meg kell tanulni felismerni, kimondani és megvédeni a gömöri régió értékeit, hiszen azok Felvidék gazdag tárháza is.
Célként határozták meg, hogy sok apró cselekedettel, következetes munkával a közjót szolgálják. Rá szeretnének világítani a gondokra. Problémát jelent a régióban az oktatás és a kultúra tudatos leépítése, a fiatalok tömeges elvándorlása, a mélyülő generációs és digitális szakadék, a sikeres pályakezdés ellehetetlenítése, a közöny. „Új fejezetet akarunk nyitni a regionális politikában, új eszközökkel szeretnénk politizálni, s új embereket fogunk bevonni a közéletbe. A gömöri összetartozás napja ennek az útnak a kezdete” – nyilatkozta Csirmaz Miklós.
Szögedi Anna zárszavában elmondta, hogy valóban szükségszerű, hogy Gömör összefogjon és összetartson, s a politizálásban több legyen a “mi”, mint az “én”, ahol nem az egyéni érdekek ütköznek, hanem a közösség áll az előtérben. Végül azt kívánta, az összetartozás napja váljék hagyománnyá, s körbejárva Gömört, térjen majd vissza Tornaljára.

he, Felvidék.ma
További fényképek ITT>>> tekinthetők meg.

Kapcsolódó cikkek