52695

Kőkeszi Ipolynyéktől keletre, Apátújfalutól északnyugatra fekszik, ahogyan errefelé mondják: a „hegyek alatt”. A Palócföldön található Keszi falvak közül elsőként Kukezu szerepelt oklevélben 1135-ben, de ez – mint később kiderült – nem azonos a szóbanforgó helységgel. Györffy György történeti földrajzában olvassuk, hogy „Mivel a mai Kőkeszi az Árpád-korban Keszi néven más birtokosok kezén szerepel, az eredeti Kőkeszi a Kőhegy szőlőkkel borított lábánál épült Keszihóc (Dacsókeszi) kellett legyen”. (1987:208) Kőkeszi első írásos említésének így az 1270-es oklevélben szereplő Kezu alakot kell tekintenünk. (Györffy, 1987:208-209.; Bakács, 1971:145) A község hajdan plébániával rendelkező körjegyzőségi székhely volt. A falunak ma két temetője van.

Az Öreg temető

Régi vaskereszt a temetőben. Csáky K. felvA község délkeleti részén található Öreg temető régebbi központi keresztje mára már igen megcsonkult. Valószínűleg a XVIII. században emelhették homokkőből. A keresztnek csak a függőleges magas szára áll, rajta a már torz, ugyancsak homőkkőből faragott Krisztus-alakzat, a megváltó jobbra fordított fejével.

Az újabb központi kereszt szürke műkőből készült. A betonalapzaton álló, egyenes szárvégű kereszt oszlopán ez a dedikáció áll: „Isten dicsőségére/ állította/ özv./ Krnács Jánosné/ 1968./ Jézus add, hogy/ hozzád térjek,/ veled haljak,/ veled éljek”. A kereszten ezüstözött vaskorpusz látható, jobbra fordított fejjel, kifeszített karokkal, egymás mellé helyezett két lábszárral.

A temetőben több régi sírjel is látható még, köztük a protestáns Bende András egykori földbirtokos szomorúfüzes vörös márvány sírköve.

Az Új temető

Az öregtemető újabb központi keresztje. Csáky K. felvA település északnyugati felében kialakított Új temetőnek is van központi keresztje. Mint adatközlőm elmondta, ezt „Kmetty Vince bácsi rendezte a hívek összeadakozásából”. (Kosík Bertalanné Nászali Ilona, 1940) Ez egy kétlépcsős talapzat felfelé keskenyedő oszlopfőjén álló egyenes szárvégű szürkés műkőkereszt. Ezüstös vaskorpuszának Krisztus-feje jobbra fordított, ágyéktakarója fehér. A kereszt oszlopának dedikációja így szól: „Isten dicsőségére/ halottaink üdvére/ 1973″.

Ebben a temetőben nyugszik a falu hajdani népszerű és kedvelt papja, Alár István plébános. Márvány síremlékének keresztjén ezüstözött vaskorpusz függ, a téglalap alakú márványtáblán pedig ezt olvassuk: „Itt várja a feltámadás napját/ Alár István plébános/ 1911-1974″. Arcképe alatt ez a szentírási idézet áll: „Senkinek sincsen nagyobb szeretete annál,/ aki életét adja barátaiért”(Jn.15./13.)

Központi kereszt az Újtemetőben. Csáky K. felvA másik kőkeszi pap, Fodor Jenő plébános (1867-1927) fekete márvány obeliszkje is itt áll. Rajta keresztjel, kehely, könyv és stóla, illetve egy Krisztus-fej és virágmotívumok. A sírjel készítőjének és helyének szignója is olvasható: Fellner M./É.Újvár.

Lipcsey Sándor (1890-1955) sírhelyét egy fehér márványlap, Petróczy Sándor kanonokét pedig egy szép kovácsoltvas kereszt jelöli.

A temetőkben több régi sírjelet is találunk, köztük például INRI-feliratos, díszített szárvégű öntött vaskeresztet. Az újabb sírköveket pedig gyakran díszítik porcelán Krisztus-fejjel, gravírozással vagy az elhunyt képével.

Csáky Károly, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”52695,52649,52290,52267,52006,52002,51875,51874,51873,51869″}