Ezen Széchenyi István mottó alatt, „Az önkéntes polgári együttműködés erkölcsi kötelezettsége és felelőssége” címmel rendezett a hétvégén konferenciát Budapesten a Gellért Szálló Tea Szalonjában a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság és a Professzorok Batthyány Köre.
A fenti idézet szellemében került sor az előadásokra. Dr. Tóth József a Széchenyi Társaság elnöke megnyitó beszédében felvázolta a közel 70000 civil szervezet jelenlegi helyzetét Magyarországon. Dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára üdvözölte a szép létszámban megjelent hallgatókat és vendégeket, köztük Duray Miklóst a Felvidékről.
A főtitkár bevezető előadásában az Önkéntesség, függetlenség, alapvető erények, értékek, „eszmesúrlódás” c. előadásában elhangzott a jelenlegi állapotot tükröző civil szervezetek, egyesületek közötti „eszmesúrlódás”, ahol az eszmék morális tartalma olykor hiányosak. Az eszmék súrlódásának lényege lenne a másik meghallgatása. Legnagyobb hiányosságnak érzik a civilek egymás közötti konszenzusra és a kompromisszumra való törekvését.
„Fórumaink számosak, közel 70 ezer civil szervezet, egyesület működik Magyarországon.
A 21. század Európájában és Magyarországán számos fórumaink ellenére egyre szűkül az a tér melyben az eszmének morális tartalma van, és ahol az emberek közötti közlekedést nem az agresszivitás, a féktelen liberalizmus, a pénz hatalma vezérli. Az eszmesúrlódás helyett ma az eszmék rakétaként ütköznek egymáshoz vagy elsuhannak egymás mellett. Alig érdekel valakit a másik véleménye, miközben sérthetetlen alapelvként hirdetik a másság tiszteletét. Az eszmesúrlódás lényege a másik meghallgatása, az érvelés, majd a konszenzus vagy kompromisszum” – fogalmazott Rubovszky.
Majd arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi jellemzi valójában a civil szervezeteket? „Az önkéntesség, a pártoktól, politikai szervezetektől a függetlenség, valamint, hogy nem tagozódik az egyház hierarchiájába. Ha folytat is gazdasági tevékenységet, tagjai nem osztanak profitot. Tevékenysége teljes mértékben transzparens” – szögezte le.
Dr. Horváth Attila jogtörténész, egyetemi docens Széchenyi az egyesületekről címmel, rövid történeti áttekintést adott az egyesületekről, melyek létrejötte 1867 utánra vezethető vissza, és Magyarországon Gr. Széchenyi István által létrehozott nemzeti kaszinók létrehozásával kezdődtek. Évente egyszer legalább kellene, hogy feltöltekezzünk Széchenyi István életművével – hangzott el a jogtörténész előadásában, mert eszmevilága ma is útmutató e zűrzavaros világban.
Dr. Janka Ferenc görög katolikus parochus, főiskolai tanár Egyház és civilitas címmel tartott előadást. Tudományos fejtegetésében elemezte az Isten -hit nélküli, a szabadságvágy és a morális életfelfogások téves eszméinek buktatóit. A szeretet metafizikáját Pilinszky idézetekkel mutatta be.
Duray Miklós Civil szervezetek kisebbségi létben címmel tartotta meg előadását. Elolvasható ITT >.
Szemereki Zoltán a Társaság alelnöke, Önkormányzat és civil szervezetek címmel mutatta be, az egyesületek, szervezetek és az önkormányzatok viszonyát, kapcsolatait Magyarországon. Többek között leszögezte, hogy a helyi szervezetek szerepét, nem lehet csak gazdasági alapon értelmezni, a pozitív erkölcsi állapot nélkülözhetetlen.
Rubovszky Rita, a Patrona Hungarie Katolikus iskolaközpont főigazgatója egy kutatási felmérés adatain keresztül ismertette a Kultúra szó mai értelmezését a társadalom különböző rétegeiben, személyekre lebontva. A civil életben fontos irányelvnek tartja, hogy „az iskolafogyasztókból- felelős közösségvállalók legyenek”. Többször rámutatott arra, hogy sajnos a múlt berögződött módszerei napjainkban is jelen vannak, mind a társadalom különböző intézményrendszerében, de a civil élet területén is.
Végül Dr. Náray Szabó Gábor a Professzorok Batthyányi Köre elnöke, egyetemi tanár, az Államhatalom, politikai és civil szervezetek címmel mutatta be a PBK történetét, működését és céljait.
A konferencia résztvevőinek nevében a szervezők az alábbi Állásfoglalásban ismertették a hazai civil szféra felé tett ajánlásaikat.
A Széchenyi Társaság közleménye
Budapest, 2015. május 15., péntek (OS) – Széchenyi Társaság és Professorok Batthyány Köre Állásfoglalása
„Az egyesületi eszme az emberek között a legnagyobb és egyben a legszelídebb erő és hatalom.” Széchenyi István.
„A Széchenyi Társaság és a Professzorok Batthyány Köre 2015. május 15-én konferenciát rendezett „Az önkéntes polgári együttműködés erkölcsi kötelezettsége és felelőssége” címmel.
A szervezők ajánlásként az alábbiakat teszik közzé:
– A legnagyobb magyar szellemi hagyatékát, így az egyesületi eszmét is, minden honfitársunknak kötelessége a közjó szolgálatával tiszteletben tartani
– A Kormány az európai értékrendhez igazodva, az önszerveződő civil szervezetekkel együttműködésben akar egységes, életképes, gazdaságilag és lelkileg erős nemzetet teremteni.
– Miután a civil együttműködés értékekre és erényekre épül, kritikusan tud és kíván is fellépni a közhatalom és a közélet minden olyan megnyilvánulásával szemben, mely a „köz-szolga” státusból kizökkent vagy az alázat semmibe vételével az egyéni érdekek mindent felülmúló elsődlegességét szolgálja.
– Elvárjuk, hogy a civil szervezetek tevékenységüket a közjó érdekében, az Alaptörvény szellemét követve, külső befolyásolás nélkül végezzék,
– Az állammal szemben a civil szervezetek célja nem lehet a hatalom megszerzése, de közjót szolgáló befolyásolása annál inkább. A közérdekű fellépések azonban társadalmi felelősségvállalást jelentenek, és nem alapulhatnak kizárólag tagadáson és nem irányulhatnak a hatalom megszerzésére.”
DE, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53732,53733″}
