Más írásos indoklást kapott Andrej Kiska köztársasági elnök az alkotmánybírók ki nem nevezésével kapcsolatos döntésére vonatkozóan, mint amit az Alkotmánybíróság nyilvánosan kijelentett. „A nyilvánosan bejelentett bírósági ténymegállapításból az következik, hogy az alkotmánybíróság megvizsgálta a köztársasági elnök döntését a panaszosok alkotmánybírói tisztségbe való ki nem nevezésével kapcsolatban, az írásos indoklásból azonban az következik, hogy az alkotmánybíróság egyáltalán nem vizsgálta ezeket az indokokat. Ez valóban alapvető szemléletbeli különbség” – jelentette i a köztársasági elnök tanácsadója, Ján Mazák, az alkotmánybíróság volt elnöke.
Mazák szerint az írásos indoklás megállapítja, hogy a köztársasági elnök érvelésének határait, amelyeket nem léphet túl, közvetlenül az alkotmány szabja meg. Ez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök köteles az alkotmánybíró-jelöltek kétszeres számából pontosan a felét kinevezni alkotmánybírónak. A nyilvános indoklás „azt sugallja, hogy a köztársasági elnöknek az alkotmánybírók kinevezése során joga van az alkotmány által nyújtott mérlegelés terjedelmének túllépése” – fogalmazott Mazák, aki szerint már ez figyelmeztető különbség az indoklások közt.
„Ez az ellentét a szóban kijelentett indoklás és az írásos ténymegállapítás közt komoly kétségeket vet fel a szenátus többségének jogi véleményét illetően, nem világos ugyanis, hogy melyik indoklásra támaszkodik a szóban forgó jogi vélemény” – állítja Kiska tanácsadója, aki szerint a jelzett problémát az is megerősíti, hogy a szenátus két tagja, akik a ténymegállapítás mellett szavaztak, olyan ítéletet hozott, amelyek végrehajthatatlanok.
A szenátus többsége úgy döntött, hogy az államfő döntéseivel megsértette a panaszosok alapvető jogát. Az alkotmány alapján az ilyen megállapítást az ügy kötelező visszautalása követi az államfőnek további eljárásra, magyarázza Mazák. „Erre nem került sor. A három panaszos ki nem nevezésének ügye nem került vissza az államfőhöz további eljárásra” – jelentette ki Kiska tanácsadója. „A szenátus döntő része csak azt szabta meg az elnöknek, hogy járjon el az ügyben és döntsön. Az ilyen ítéletet azonban az Alkotmány csak akkor engedi meg, ha a köztársasági elnök tétlenségével megsértette a panaszosok alapvető jogait. Ám a köztársasági elnök nyilvánvalóan semmiféle inaktivitást nem követett el. Azaz ez az ítélet nem helytálló. Ellenkezik az Alkotmánnyal” – fogalmazott Mazák hozzáfűzve, a szenátus két tagja nem tartotta fontosnak az ügy visszautalását további eljárásra. „S amennyiben a panaszosok ki nem nevezésének ügye nem került vissza az államfőhöz, akkor annak nincs miben eljárnia. És nem is teheti ezt. A sakkban ezt hívják patthelyzetnek. A szenátus többsége patthelyzetet teremtett. Ez az ő felelősségük” – jelentette ki Mazák.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48708,48244″}
