54081

Könnyed hullatod, bűnünk siratod, / Krisztus anyja, Mária!”
Június 19-én, 20-án és 21-én rendezik a könnyező szűzanya 300. jubileumi búcsúját a bacsfa-szentantali plébániatemplomban. A szentmisék és a rózsafüzér-imádkozása előtt a búcsú minden napján lehetőség nyílik a szentgyónás szentségéhez járulni. A pénteki szentmisét Orosch János, nagyszombati érsek tartja, a szombatit, Haľko József, a vasárnapit pedig Őem. Dr. Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A vasárnapi szentmise 17 órától kezdődik és szentségi körmenettel, szentségi áldással valamint ereklyetisztelettel ér véget.

A 300. jubileumi bacsfa-szentantali búcsú részletes programja az Eseménynaptárunkban érhető el ITT>>>.

A bacsfai plébánia felhívása alapján a hívek hozhatnak magukkal egy szál virágot a Szűzanya képénél való elhelyezésre. Bővebb információért látogassanak el a www.szentantal.sk weboldalra.

1703-ban, Liszkay Márton nevű parasztlegény ökrös szekérrel akart a mezőre menni, de szerencsétlenül lépett fel a szekérre, leesett és a szekér keresztülment rajta. Miután látta, hogy az orvosok nem tudnak rajta segíteni, a Boldogságos Szűzhöz fordult segítségért. Megfogadta, hogy képet festet, ha betegségéből kigyógyul. Betegsége csodálatos módon jobbra fordult, s hamarosan felgyógyult.

Liszkay Márton megtartotta fogadalmát. Egy pozsonyi festővel megfesttette a Boldogságos Szűz képét, melyet a főoltár háta mögött a falra felfüggesztettek fel. 1715. jún. 19-én Jancsikovics Kelemen atya, már reggel öt órakor a templomba ment imádkozni. Rátekintett a képre, s úgy látta, hogy Szűz Mária szemeiből először víz, azután vér tör elő. A reggeli misére jövő híveknek is hamar tudomására jutott a csodálatos dolog; mindnyájan odasiettek, hogy lássák Szűz Mária könnyezését.

A látvány annyira meghatotta a nézőket, hogy többen a lecsöppent könnyeket kendőikkel felitatták, s akkor látták, hogy nem festék, hanem valóságos vér hullik alá a képről. A csodás dolgot csakhamar megtudta az egész környék, s egész nap seregesen tódultak az emberek a templomba, hogy saját szemeikkel győződjenek meg a hír valóságáról. Ettől az időtől kezdve minden évben seregesen zarándokol a nép Szentantalba, hogy a Csodás Kép előtt kérjenek a Boldogságos Szűztől bajaikban segítséget. XII. Kelemen pápa 1737-ben teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a csoda évfordulóján Szent-Antal templomát meglátogatják, ott meggyónnak, megáldoznak, s a pápa szándékára imádkoznak. A búcsút minden évben megtartották, egészen a kommunista diktatúra éveiig. Ekkor az államhatalom évtizedekig akadályozta a búcsúk megtartását. A búcsújárások főként a 80-as évek végétől, és a rendszerváltás után újultak meg a mai formájukban.

Felvidék.ma