Szepsi nevét régen előnévként is használták. Így szerepel például Szepsi Csombor Márton, Szepsi Laczkó Máté, Szepsi Mányi Mihály nevében, hogy csak néhányat említsünk. Halász Péter helytörténésznek ez idáig 48 ilyen nevet sikerült összegyűjtenie.
Szepsi régi elnevezései az 1921. 04. 30-i rendkívüli városi képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint:
1255. évig visszamenőleg „Zekeres, Scepsy, Sypsi, Sepsi, Szekeres, Szepsi a nép használta a „MildeAu”, „Moldau” elnevezést is, a községet átszelő „Boldawa” folyó német nevéből képezve a levéltári adatok szerint:
1255 – Villa Zekeres
1282 – IV. Kun László király okiratában: Scepsy
1317 – Sypsi
1387 – Scepsi
1391 – Sepsii
1415 – Scepsi
1480 – Scepsi város, másképpen Zekeres
1480 – Sepsi
1628 – Szepsi
1647 – Sepsi
1668 – Szepsi
1680 – Szepsi város
1693 – Szepsi
1703 – Szepsy város
1728 – Szepsi város
1749 – Mező Szepsi városa
1752 – Szepsi város
1790 – Szepsi város
1833 – Szepsi mezőváros
A bírósági és hivatalos iratokban, valamint a legrégibb egyházi anyakönyvekben a Szepsin kívül más elnevezés soha nem fordult elő. A képviselő-testület egyhangú határozatával kimondja, miszerint a község ragaszkodik sok századon át használt „Szepsi” elnevezéséhez. 1921. április 9-én az államvasutak kérik, hogy Szepsi községet „Slovenská Moldavának” nevezzék el. Az elöljáróság ehhez nem járul hozzá, helyette javasolja a „Maďarská Moldava” helységnév használatát. Ezekből egyik név alkalmazására sem került sor, később Moldava n/Bodvou lett a hivatalos elnevezése.
Szepsi mérföldkövek 760 év eseményeiből:
1150 körül – a Bódva folyó völgyében virágzásnak indul egy település, igaz kezdetben csupán a jászói premontrei apátság és a tornai királyi vár árnyékában.
1241/42 – még igazán ki sem épülhetett a település, amikor a vidékre lecsaptak a tatárok. A lakosok elmenekültek a közeli sűrű erdőkbe, a vidék barlangjainak mélyére, mások fel egészen északra Szepesolaszi községbe és környékére.
1255 – A tatárok elpusztították a közeli monostort is, és benne sok értékes iratot. Távozásuk után a premontrei szerzetesek kérték a 105 évvel korábban adományozott kiváltságaik megújítását, birtokaik határainak megállapítását. A IV. Béla király által megújított dokumentumban mint szomszéd település szerepel Szepsi is – mint „villa curriferorum Zekeres”.
1267 – A Szepességből visszatérő szepsiek, akik között bizonyára sok lehetett a németajkú lakos, új hírét keltették a településnek – ők lettek a „szepesiek”, majd a magyar nyelvhasználat később szepsiekké változtatta nevüket. Ekkor már „Scepusy” néven említik a községet.
1275 – Lassan helyreállt a rend, a települést „Scepusy”, avagy „Scekeres” néven említik
a korabeli iratok.
1282. március 30. – IV. Kun László király adománylevele Leonard nevű szepsi solymászának.
1290. december 21. – III. Endre király Szepsi foglalásai miatt Jászónak kárpótlásul bányászati jogot ad.
1317 – Városunkat „SYPSI” néven említik, de továbbra is Szepsi a kiejtése.
1317 – az Amadé-fiak és a zemléni Petenye fia Péter Szepsi mezőváros ellen támadó csapatait a királyi hadak visszaverték.
1329 – A németek, akikből több telepes lakott Szepsiben is, a Bódva folyót „Molda”-nak nevezték és ezt a nevet olykor a városra is alkalmazták.
1345 – Városunk az okiratokban mint „civitas Scepsy” szerepel.
1359. november 22. – Izsép nádor helyettese bejárja a jászói határt és érinti Szepsit is.
1393 – A kétféle elnevezés ekkor úgy szerepel, mint „Sepsyal. n. Sekeres” – tehát mint Szepsi, illetve Szekeres.
1395 – A latin betűkkel még mindig nehezen illeszkedik össze a magyar nyelv, ezért tűnik fel a Szepsire alkalmazott „Zepesy” elnevezés.
1396 – Megint feltűnik a „Molda” megnevezés.
1407. május 3. – A jászóiak a Leleszi hiteles hely előtt elérik, hogy Szepsit eltiltsák a jászói javak elfoglalásától.
1415. február 10 – 21. – Birtokviták miatt a jászói premontreiek elérik, hogy Szepsire kimondják az egyházi átkot.
1437. augusztus 10. – Zsigmond király utasítja a gölnicieket és a szepsieket, hogy a Fekete- és Pányi erdőkben ne tegyenek károsítást.
1449. szeptember 15. – A somodi ütközetben Giskra János legyőzi Székely Tamás csapatait. Utóbbi életét veszti.
1480. március 25. – Elkészül Szepsi új határlevele.
1517. március 3. – Rozgonyi Simon földesúr kiváltságjogokat megerősítő levelet küld Szepsinek.
1553. május 16. – Szepsi vásári privilégiumot kap.
1571. augusztus 8. – I. Miksa király menlevelet ad Szepsinek.
1629. május 5. – II. Ferdinánd király szabadságlevelet ad Szepsinek.
1630 – Ekkor már a maihoz közelít a latin írásmód a város nevével kapcsolatban – „Szepsy” szerepel az iratokban.
1632. december 18. – Forgách Simon tábornok Szepsiben tartózkodik.
1644. február 22. – Bakos Gábor, I. Rákóczi György fejedelem vezére Szepsiben tartózkodik.
1646. február 5. – A szepsi reformátusok szerződést kötnek Szombathelyi Ács Pállal a templom építésére.
1656. augusztus 26. – Rákóczi László, Sáros vármegye főispánja és Wesselényi Ferenc nádor Szepsiben tartózkodnak.
1656. augusztus 31. – Rákóczi László, Sáros vármegye főispánja és Kisdy Benedek egri püspök Szepsiben tartózkodnak.
1683. november 26. – Szobieszky János lengyel király Bécs alól hazafelé tartva, Szepsiben megpihen seregével.
1704. március 22. – II. Rákóczi Ferenc fejedelem levelet ír a szepsi reformátusok védelmében.
1704. június 20. – II. Rákóczi Ferenc fejedelem második levele a szepsi katolikus plébánoshoz a reformátusok védelmében.
1705. október 5. – II. Rákóczi Ferenc fejedelem rendeletet ad ki a szepsi reformátusok védelmében.
1772. március 11. – A szepsi reformátusok templomépítési kérelemmel fordulnak a Helytartótanácshoz.
1772. július 6. – A Helytartótanács engedélyezi a szepsi református templom építését.
1773. szeptember 15. – A Helytartótanács engedélyezi harangok elhelyezését a szepsi református templom tornyába.
1783. március 9. – II. József császár Keltz Antal alispán által engedélyezi a szepsi reformátusoknak kőtorony építését.
1786 – A németes megnevezés „Moldawa” formában van feltüntetve. Később még előfordul a „Moldau” megnevezés, de a „Szepsi” egyre elterjedtebb, nemcsak szóbeli formában, hanem az iratokban is.
1794. augusztus 27. – Szepsiben nagy tűzvész pusztít, szinte az egész város elpusztul.
1847. augusztus 20. – Kérelem készül a szepsi és makranci református egyház egyesítésére.
Végezetül egy országos esemény:
1907. február 6. – A Magyar Királyi Belügyminisztérium rendeletet ad ki, hogy a tisztségviselők kötelesek bírni a megye népének (kisebbségeknek) a nyelvét.
A Szepsi történelmét bemutató kiállítást a XXXVI. Szepsi Csombor Márton Napok keretén rendezték meg. A kiállítás Szepsiben a Városi Művelődési Központ F klubjában július végéig látogatható.
Felvidék.ma
További fényképek ITT tekinthetők meg. {iarelatednews articleid=”54583″}
