Viktor Šefčík akadémiai festőművész és restaurátor 1960-ban Kassán született. A kassai Iparművészeti Szakközépiskola után, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát végezte el, majd a Nyilvánosság az Erőszak Ellen pozsonyi, később kassai funkcionáriusaként munkálkodott. Kiábrándult a politikából, mert egyhamar kiderült számára, a Bársonyos Forradalom eszméit nem valósíthatja meg, így visszavonult a közélettől.
Visszahúzódó alkat, ott van a kiállításokon, rendezvényeken, de rendszerint nem hívja föl magára a figyelmet, inkább a háttérben marad. Csöndesen beszél, azt sem sokat. Hagyja, hogy inkább míves képei beszéljenek helyette. Egy időben a „sóbiznisz” hullócsillagainak arcképeit estette.
Most azonban az érdeklődés fókuszába került. Már egy éve folyik Kassa Óvárosában és annak környékén a villamos sínek felújítása. Ez számos kellemetlenséggel jár. Sok utcából ideiglenesen zsákutca lett, az embernek nagy kerülőket kell tennie, hogy elérje célját. Néha nagy tumultus van. A munkálatokat július végéig kellett volna befejezni. De ez láthatóan lehetetlenségnek minősült annak ellenére, hogy a munkások a hétvégeken is dolgoztak.
Šefčík nyílt levelet fogalmazott meg, mert elborzadt attól, hogy az államhatalom és a magáncégek miképpen viszonyulnak ehhez a munkához. Ezért úgy döntött, fotókollázsokat készít. Lefényképezte a munkálatokat és kiegészítette azokat. Majd két hónapot dolgozott rajtuk és munka közben konzultált kollégáival, ismerőseivel jogászokkal, de átlagpolgárokkal is. Munkái majd mindenkinek tetszettek. Ezután megszólította a képtárakat, többek között a K13-as galériát, a Kelet-szlovákiai Képtárat, a Löffler Béla Múzeumot és másokat. Válaszra sem méltatták. Ezért olyan kávéházakat keresett meg, melyek kiállítási terekkel rendelkeznek. A Pokhoit, a Világ Kávéit (a hírhedté vált Frei Tamás és Dudás Péter színész érdekeltségét) és az Artforum könyvüzletet. Minden ígéret ellenére a kávéházak visszavonulót fújtak. Maradt a független (?) Artforum. Augusztus 18-án elhelyezték a képeket, a véletlenül arra sétáló járókelők gratuláltak. Két nap múlva a könyvüzlet vezetője felhívta a művészt, hogy vigye el a képeit, „mert nem alkalmasak és ők politikailag nem kívánnak elköteleződni.” Tehát ideológiai okoknál fogva persona non grata lett – vonja le Šefčík a következtetést. „Üdvözlöm Önöket a normalizáció sötét korszakában” – fejeződik be a művész nyílt levele.
A mellékelt alkotáson Róbert Fico, Zdenko Trebuľa, egy számomra ismeretlen személy, Richard Raši, maga a művész, Pavol Paška, a parlament lemondásra késztetett elnöke és Otto Brixi képviselő látható, akit a kassaiak nem éppen hízelgő becenévvel láttak el. Szépen tancikálnak népviseletben a város fölött és alul a főpolgármester piros-fehér-zöld szlogenje olvashatjuk: Együtt változtatjuk Kassát. Ezzel indította választási kampányát. Az, aki a város lelkébe tapos, az is változtat. Csak nem biztos, hogy sok örömünk van belőle.
Šefčík egy másik alkotása is egyből reagált a kialakult helyzetre. Az augusztus 21-ei szovjet invázió emlékünnepségére Alojz Hlina (KDM) tankkal érkezett volna Kassára. A város először engedélyt adott erre, majd visszavonta azt. Végül nem engedték be a Fő utcára és még büntetést is fizetnie kellett. Erre a művész a híres, 1968-ban Pozsonyban Ladislav Bielik által készített fotót átalakította és most Richard Raši főpolgármester saját testével gátolja meg a tank megérkezését. Elhanyagolható 47 éves késett. A villamossínek cseréje – reméljük – nem fog ilyen sokat váratni magára.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
