57147

A stabilizációs és asszociációs egyezmény (SAA) Európai Unió és Koszovó közötti aláírása után is változatlan marad Szlovákia álláspontja a koszovói függetlenséggel kapcsolatban.

„Semmi esetre sem jelent előrelépést ezen a téren” – nyilatkozta a TASR hírügynökségnek Peter Stano, a külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy az Európai Unió további négy azon országa, melyek nem ismerik el Koszovó önállóságát, nem blokkolták azt. „Így együttesen kifejezésre juttattuk, hogy az európai régió perspektívájának kérdései és Koszovó nemzetközi jogi szubjektivitása nem függnek össze” – mondta.

Mivel nem az uniós tagállamok és egy más, független állam közötti egyezményről volt szó, nem volt szükség annak nemzeti parlamentek általi ratifikálására. „Az Európai Unió mint intézmény kötötte azt Koszovóval, mint entitással” – magyarázta Stano. Az egyezményt október 27-én írták alá.

Rámutatott arra, hogy az egyezmény elsősorban a kölcsönös árucsereforgalom felélénkítését segíti elő, mely Koszovó jelentősebb szociális és gazdasági fejlődéséhez vezet, ami Szlovákia érdeke is. Emellett első lépésnek számít az európai integráció és az európai standardok bevezetése felé vezető hosszú úton. „Ezt a folyamatot Szlovákia támogatja az egész Nyugat-Balkánra vonatkozóan, melynek része Koszovó is” – hangsúlyozta Stano.
Ezáltal egyúttal fokozódik a Pristinára nehezedő politikai és erkölcsi nyomás, hogy folytassa a párbeszédet Belgráddal és vezesse be a szükséges reformokat.

Az európai huszonnyolcak jelenleg Koszovó legfontosabb kereskedelmi partnerei, s mint ilyenek, a 2007-től 2020-ig terjedő időszakban megközelítőleg 1,3 milliárd euróval segítik fejlődését.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan szakadt el Szerbiától, s azóta világszerte több mint 100 ország ismerte el függetlenségét. Szlovákián kívül ezt elutasította még Görögország, Spanyolország , Románia és Ciprus.

A parlamenten kívül rekedt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarázatot kér azzal kapcsolatban, hogy Szlovákia miért értett egyet az Európai Unió és Koszovó között létrejött stabilizációs és asszociációs egyezmény megkötésével. Mint ahogy Jaroslav Paška, a párt első alelnöke és volt europarlamenti képviselő megjegyezte, az egyezményt múlt héten hagyták jóvá az uniós tagországok külügyminiszterei.
„A külügyminisztérium képviselője ezen a tanácskozáson a Szlovák Köztársaság nevében beleegyezett egy nemzetközi egyezmény megkötésébe egy Szlovákia számára nem létező szubjektummal, anélkül, hogy ezt megvitatta volna a parlamenttel” – figyelmeztetett Paška.

Jaroslav Paška rámutatott arra, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2007 márciusában a Koszovóval kapcsolatos állásfoglalásában egyértelműen meghatározta a végrehajtó hatalom számára azokat a kereteket, amelyek között annak hivatalos képviselői viszonyulhatnak a nemzetközi politikai porondon jelentkező, a koszovóihoz hasonló, nem legitim megnyilvánulásokhoz .

„A Szlovák Nemzeti Párt számára elfogadhatatlan, hogy a Szlovák Köztársaság magas beosztású hivatalnoka egy fontos nemzetközi fórumon gyökeres ellentétben cselekedjen a parlament által hozott határozattal, és önhatalmúlag megtagadja, vagy megváltoztassa a szlovák törvényhozás hivatalos álláspontját” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ilyen viselkedés csorbítja Szlovákia és alkotmányos intézményeink nemzetközi hírnevét.
Ezzel összefüggésben a nemzetiek felszólították Robert Fico kormányfőt, hogy vizsgálja ki a külügyminisztérium felelős hivatalnokainak eljárását és vonja le a szükséges következtetéseket.

tasr nyomán nzs, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”44122,43783,3327″}