A Nemzetpolitikai Kutatóintézet A tanári munka hatása az oktatásra – pedagógushallgatók a fókuszban címmel szervezett kárpát-medencei konferenciát. A Magyarság Házában megtartott szakmai találkozón a felvidéki kutatásról Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa számolt be. Az október 2-i eseményen jelen volt Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője is.
A szakmai találkozón azon kutatás eredményeit ismertették melyet a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az MTA Domus Szülőföldi Ösztöndíjának közös támogatásával valósult meg a Kárpát-medencében. Négy külhoni régióban végezték el a vizsgálatot. Felvidék mellett Márton János az Omnibus KFT-től Erdélyben, Ágyas Réka a Magyarságkutató Tudományos Társaságtól Vajdaságban vizsgálódott, Ferenc Viktória a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa pedig Kárpátalján.
„A kutatás célja az volt, hogy a négy legnagyobb határon túli régió (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) magyar tannyelvű elemi iskolás tanítókat képző intézményeinek hallgatóit papíralapú kérdőíves vizsgálat során lekérdezzük, és az eredmények alapján megpróbáljunk következtetni arra, hogy milyen motivációval indulnak a leendő pedagógusok az oktatói tevékenység irányába, mennyire elhivatottak a szakma iránt, meglátásuk szerint felsőfokú intézményük felkészítette-e őket a pedagógus pályára” – tájékoztatta a felvidék.ma-t Morvai Tünde, a felvidéki kutatás koordinátora.
Hozzáfűzte, a kutatás öt kérdést tartalmazott. Ezek a következők: Milyen társadalmi rétegből kerülnek ki a jövő külhoni magyar pedagógusai? Milyen eredményekkel végzik felsőfokú tanulmányaikat? Milyen motivációból választották ezt a szakot? Mennyire elégedettek a képzés színvonalával? Céljuk-e a pedagógusként elhelyezkedni, egyszersmind milyen egyéni és szakmai jövőtervekkel rendelkeznek
Morvai Tünde a konferencián felvázolta azon felsőfokú intézményeket, ahol magyar anyanyelven folyik a pedagógusképzés. „Kutatásunk során a teljes körű lekérdezésre törekedtünk, mind a négy szlovákiai magyar óvó- és pedagógusképzéssel foglalkozó közép- és felsőfokú intézményt felkerestük, és diákjaikat, illetve hallgatóikat a kérdőív kitöltésére kértük. A 332 válaszadóból 253 egyetemi hallgató és 79 középiskolás diák. Az egyetemeken a levelező tagozatos hallgatókat is megkerestük, középiskolai szinten egyik intézmény sem működtetett levelező tagozatot, azonban a következő tanévtől ezt a hiányt a szenci intézmény fogja pótolni” – magyarázta az MTA munkatársa.
A felvidéki leendő pedagógusok nagy része nő (94 százalék), ez előrevetíti a pálya elnőiesedésének elmélyülését – fogalmazott. A milyen eredményekkel végzik tanulmányaikat? kérdést a következőképpen értékelte: „Az önértékelési skálán a legtöbben jó képességű (53 százalék) tanulónak ítélték meg magukat, 40 százalékuk közepesnek, 6 százalék kitűnőnek, és összesen 2 (0,6 százalék) megkérdezett minősítette magát gyenge tanulónak. Amennyiben az utolsó félévi átlagokat nézzük, láthatjuk, hogy a válaszadók lényegesen alulértékelték magukat a tényleges számszerű átlageredményeikhez képest. Átlag szerint a diákok/hallgatók egyharmada kitűnő tanulónak mondhatja magát, 56 százaléka jónak, 9 százaléka közepesnek és 2 százaléka gyengének.”
A szak választásának elsőszámú motivációjaként a magyar nyelv tanulás lehetőségét nevezték meg a megkérdezettek, ezt követi a szakma iránti elhivatottság. „A középiskolás diákok motivációját külön is megvizsgálva az első helyen az érdeklődési hely szerepel. Ugyanez a különbség tapasztalható a nappali és levelező tagozatos hallgatók között, utóbbiak a középiskolás hallgatókhoz hasonlóan az intézményválasztás elsődleges motivációjának az érdeklődési körüknek megfelelő diploma megszerzését tartják” – mutatott rá Morvai.
Mint megjegyezte, a képzés színvonalával három intézményben a megkérdezettek több mint háromnegyede elégedett volt, ugyanakkor a szenci diákok kevésbé voltak elégedettek. A középiskolások negyven százaléka szeretné tovább folytatni tanulmányait, ugyanakkor az egyetemisták háromnegyedük szeretne pedagógusként elhelyezkedni. „Válaszadóink migrációs szándékát illetően kijelenthetjük, hogy 59 százalékuk kifejezetten Szlovákiában szeretne elhelyezkedni, s nem tervez külföldön munkát vállalni. Migrációs célországként merült fel a diákok/hallgatók 8 százalékánál Magyarország, további 10% opcióként jelölte meg Magyarországot és Szlovákiát párhuzamosan, ők azok, aki bizonytalankodnak arról hol szeretnének majd elhelyezkedni” – hangsúlyozta Morvai Tünde.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
