57861

Szent Miklós napját a legrégibb időktől számon tartja a nép. A XVII. századig parancsolt ünnep is volt. Miklós Diocletianus uralkodása alatt a kis-ázsiai Myrában működött.
Hosszú öregsége után 343-ban vagy 350-ben halt meg, amikor is – a legenda szerint – angyalok fogadták és vezették be a Paradicsomba.

Már a fiatal Miklóst csoda övezte, hisz születése napján felállt a fürdőedényben, s böjti napokon a kisded csak egyszer szopott. A legenda továbbá elbeszéli, hogy felnőtt korában, mikor megtudta, hogy nyomorúságában az egyik szomszéd nyilvánosházba akarja adni három lányát, a következőképp segített rajtuk: éjszaka a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, s így először a legidősebb, majd „hasonló égből jött segítségek után a másik két lány is tisztességgel férjhez ment”.

Ugyancsak csodás módon segített a bajbajutott matrózoknak, a gonosz vendéglősnél szerencsétlenné lett három iskolás fiúnak stb. (Diós I., főszerk., 1990. 692. l.) Így lett később Miklós az ajándékozást megtestesítő jóságos szent, a tengerészek védőszentje, az iskolás gyermekek patrónusa. De védelmezőjüknek tekintették őt a pékek, a foglyok, a kereskedők, a gyógyszerészek, a jogászok és a lányok is. Sőt a bányászok is gyakran fohászkodtak hozzá.

A keleti és a nyugati egyháznak egyaránt egyik legnépszerűbb szentje. Nem csoda, hisz az ajándékot osztó püspök igazságos és szerény egyházi személyiség volt, aki a szegényeket támogatta elsősorban. Tisztelete és csodatevő híre korán ismertté vált, s a XI. századtól kultusza egész Európában elterjedt. Selmecbánya környékén a bányászok patrónusaként tisztelték.

Maga a Mikulás-napi ajándékozás „részben új keletű, városi eredetű szokás”, amely osztrák kapcsolatokra utal. A Mikulás szó pedig cseh eredetű, a múlt században terjedt el. Különben a téli ünnepek ajándékozó hagyományainak régebbi gyökerei is vannak. Néprajzi Lexikonunk szerint a Mikulás-járás részben a diákok középkori aprószenteknapi püspökválasztási játékából ered. Miklós püspök ilyenkor kíséretével együtt betért azokba a házakba, ahol gyerekek voltak, s ott vizsgáztatta, imádkoztatta őket. (Manga J. – Pócs É., 1980. 618–619. l.)

Hogy a Miklós-napi ajándékozás az Ipoly mentén mikor terjedt el, pontosan nem tudjuk. Manga Jánosnak, a Palócföld buzgó kutatójának már az 1930-as évek végéről vannak adatai arra vonatkozólag, hogy a vidék idős asszonyai, férfiai régen a gyerekek csizmáiba, cipőibe – melyeket az ablakban helyeztek el – krumplit vagy cukorkát tettek.

Az ajándékozás szokása a Középső-Ipoly mentén napjainkig él. Ilyenkor jelmezbe öltözött Mikulás keresi fel azokat a házakat, ahol kisgyermekek vannak. Egy faluban több álarcos személy is jár. Egy-egy Mikulás azonban csak a közelebbi rokonokhoz, ismerősökhöz megy. Általában valamelyik rokon, felnőtt családtag, ritkábban a szülő vállalkozik erre a szerepre. Kosarába, puttonyába a gyermekek szülei, nagyszülei, esetleg keresztszülei teszik az ajándékot. Mielőtt a Mikulás szétosztaná ezeket, elbeszélget a kíváncsi, olykor félénk gyermekekkel. Viselkedésük, napirendjük felől érdeklődik; tanulmányi előmenetelükről, kedvtelésükről faggatja őket. Nem maradhat el a gyermekek „vizsgáztatása” sem: a Mikulás szavaltatja, számoltatja, olvastatja és énekelteti az ajándékra várókat.

A Mikulás figyelme tehát mindenre kiterjed, s ha szükségesnek látja, az ajándék mellé „virgácsot” is ad. A vesszőt a szülők aztán látható helyre, a szekrény tetejére teszik, hogy alkalomadtán azzal figyelmeztessék a gyermekeket, emlékeztessék őket a Mikulásnak tett ígéretükre.

Az álarcos Mikuláshoz helyenként ördög vagy krampusz is csatlakozik. Látogatásuk után a kisgyermekek közül többen kitisztítják lábbelijüket, gyakran az ablakba teszik, mert tudják, hogy ha jók lesznek, reggelre a Mikulás azokba is tesz valamit.

A szokás a kisvárosok lakótelepein újra reneszánszát éli. Előfordul, hogy többen összefognak, megbíznak egy Mikulást, aki gyalog, hintóval vagy személyautóval közlekedik, felkeresi a „megrendelt” helyeket, s szétosztja a felnőttektől átvett ajándékot a címzettek közt.

Csáky Károly, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”57829″}