58673

(+ Képgaléria) A nagysikerű országos turné záróakkordjaként valósult meg az István, a király január 8-i bemutatója Budapesten, a Papp László Sportarénában. A Felvidék.ma is ott volt a felejthetetlen pillanaton.

A rendező, Novák Péter nyilatkozta egy helyen, hogy: „A rockoperának kivételesen erős a közösség- és társadalomformáló ereje. Olyan kevés a közös pillanat! Ez a darab 32 éve segít abban, hogy világnézetre, pártállásra való tekintet nélkül összejöjjünk” – mondta. S ez így történt most is. Megtelt a Papp László Sportaréna, s felemelő érzés volt, hogy talán több 12 500 ember együtt énekelte a slágereket s a darab végén a Himnuszt.

Az István, a király rockopera zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983-ban volt Budapesten, a városligeti szánkózódombon, ami ekkor kapta a Királydomb nevet. Azóta a mű több feldolgozást is megélt, s többször Felvidéken is bemutatták. 2015-ben Novák Péter, az eredeti darab koreográfusának, Novák Ferencnek a fia vitte színre tisztelgésként a szerzők előtt.

Novák Péter rendezése a rockoperát oratóriumszerűen állított színpadra. Koncertszínházat teremtett, ahol nemcsak a mozgalmas táncbetétek adták a hangulatot, hanem maga az eredeti mű: a zene és a szöveg. Ez volt a szerzők kérése is a rendező felé.
“Kétségtelen, hogy a magyar történelem viharosságában a megosztottság a napjainkig tartó különös képességünk. Súlyt és gondolatot szeretnénk látni és hallatni az énekesekkel” – nyilatkozta az MTI-nek a rendező.

Csak keveseknek adatik meg, hogy életükben klasszikussá váljanak. S azt tapasztalhattuk, hogy hogy Szörényi Leventének és Bródy Jánosnak ez minden megosztottság ellenére sikerült. Az István, a király című rockopera szerzői példátlan sikert értek el művükkel. Az elmúlt több, mint 30 év alatt az eredeti szereplők ezekkel a slágerré vált zeneművekkel váltak ismerté Kárpát-medence szerte. Mivel mindkét szerző, Szörényi Levente és Bródy János is a hetvenedik születésnapját ünnepelte és ünnepli a 2015-2016 évadban, ezért vált a bemutató mottójává a Tisztelgés a szerzők előtt!

Az István, a király parádés szereposztásban országos turnéra a 2015. augusztus 19-i királydombi előadást követően indult. A darabot Magyarország több mint tíz sportcsarnokába vitték el. Az előadássorozat lezáró állomása a Papp László Budapest Sportarénában volt. A 12 ezer fős nézősereg között több felvidéki résztvevői is örvendhetett a darabnak. Mi a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének a meghívására és a Szövetség a Közös Célokért társulás, mint a Családlánc tagszervezetének a képviseletében lehettünk jelen. Ezen kívül az egyéni látogatók mellett a Családlánc jóvoltából több felvidéki és kárpátaljai nagycsaládos is kedvezményesen nézhette meg az előadást, s hallgathatta a legendás előadókat.

A főbb szerepekben láthattuk Prológusként Szörényi Leventét, Istvánként Varga Miklóst, Laborcként Nagy Ferót, Táltosként Deák Bill Gyulát, Koppányként Feke Pált, Saroltként Keresztes Ildikót, Gizellaként Danics Dórát, Rékaként Csemer Bogit, Vecelinként Kocsis Tibort, Asztrikként Serbán Attilát.
A producer, Rosta Mária a sajtónak korábban így nyilatkozott: „Varga Miklós először énekelhetett a Királydombon (Eredetileg Pelsőczy László adta a hangját – szerk. megj). Vikidál Gyulának is felajánlottam a lehetőséget, de nem vállalta, így jött Feke Pál Koppány szerepére. Keresztes Ildi telitalálat. Gigi pedig 2015 Rékája” – mondta akkor. A Rékát alakítótól két dolgot vártak el, szép legyen, és szépen énekeljen. A turnézárón már Csemer Bogi nyűgözte le e szerepben a közönséget.
A kritikusok szerint Novák pontosan megértette a szándékot: a nézők Billt, Ferót és Mikit akarták. Nosztalgiázni jöttek, nem akartak értelmezni. Egy másik kritika szerint, Bill lett a király. Ezt valóban meg lehetett tapasztalni, a tapsvihar is Deák Bill Gyulának szólt a leghangosabban. A Táltos-dalok hatottak a legátütőbben.

A televízióban így nem jön át egy ilyen monumentális produkció. Ezt valóban élőben kell látni, s átélni. A fénytechnika magával ragadó volt. A háttérgrafika talán túl modern, a Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak munkája, mégis összefért az előadással. A céljuk az volt, hogy a háttérvetítésekkel sűrűn vizualizált világunk lenyomatai legyenek láthatók. S valóban, amikor amikor koronáztak vagy felnégyeltek, maradandó maradt.

Végülis az István, a király mindenkihez igyekezett utat törni. Volt akinek a zene, az ének, a fények, a tánc, a hangulat vagy így együttesen nyerte el a tetszését. Boldog lehet, aki látta. A szerzők és szereplők is elégedetten állhattak az aréna színpadán. Csak Bródy Jánost hiányoltuk, valamiért vagy nem volt ott, vagy nem jött fel a színpadra a finálén.

A rendező szerint most is aktuális a rockopera mondanivalója. Novák Péter a ki van kint és ki van bent, ki van otthon és ki jön ide, kit fogadunk be és vajon minket befogadnak-e? kérdéseket kívánta közvetíteni. A kárpát-medencei egység érzését szerintem erősítette. S a mű tovább él, a hírek szerint lehet film is lesz a darabból. Rosta Mária fiatal rendezőkben gondolkodik: “Reisz Gábornak például van egy különleges István-elképzelése” – mondta a szinhaz.hu-nak.

Homoly Erzsó, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT érhetők el.