A Magyar Kultúra napja alkalmából Orgoványi Anikó Nyitracsehin mutatta be a Himnusz című tárlatát. Az ünnepélyes megnyitón a szervező Dr. Csámpai Ottó fogadta a művésznőt, akiről elmondta, hogy egy kivételesen ritka képességekkel bíró okleveles rajztanár, a jobb agyféltekés rajztanítás szakértője, akinek a nevéhez köthető a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom megalapítása, valamint a természeti nevelés című tantárgy kifejlesztése és bevezetése. A művésznő otthonosan mozog a festészet, a történelem, az irodalom és a kultúra talaján, melyből munkásságának rügyei mára már tökéletes harmóniát árasztó díszes koronává nőtték ki magukat. Művészi alkotásai vándorkiállításként járják be a Kárpát-medence településeit. Festményeire elmondása szerint leginkább a „Szentendrei Iskola” és a „Magyar Mandala” stílus a legjellemzőbb. A „Magyar Mandala” stílusirányzat kifejlesztése az ő nevéhez fűződik. A Mandala egy ősi meditációs stílus, melynek célja a szeretet energiaként való továbbadása. Irodalmi munkássága kapcsán említést érdemel, hogy versei rendszeresen jelennek meg különböző irodalmi kiadványokban. Ő írta meg a magyar bor himnuszát is. A természethez való kötődésének kifejezéseként alapította meg 1989-ben a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalmat, melyben vezetői szerepben betöltött munkásságának köszönhetően 2006-ban Példakép díjjal tüntették ki. Pedagógusi pályafutása során pedig hatalmas érdemeket szerzett az úgynevezett természetpedagógia, az ember és a természet kölcsönös kapcsolata terén. Mindezen túl a Szentendrei Musica Beata Kórusban is énekel. Ő írta a „Szentendre” című kórusmű szövegét. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták. Festészeti munkásságáért Géniusz díjat kapott 2004-ben, 2010-ben pedig „A Magyar Bor Himnusza” című verssel nyert I. helyezést a „Szőlészet és borászat az irodalomban” című pályázaton. 2014-ben Bácsalmáson Pro Urbe díjat, Madarason díszpolgári elismeréssel tüntették ki.
A művésznő Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának „palotás” zenéjére vonult be a terembe: Bájosan, könnyed lépésekkel szeli át a termet, elsétálva a kíváncsi, de egyben figyelmes közönség sorai előtt. A reformkori stílusú ruha lágyan ringatózik léptei ritmusára. Kiáll a színpadra és eme meghitt hangulatban szavalja el a Himnuszt. Ezek azok a pillanatok, amiket nem lehet szavakban kifejezni: Majdnemhogy hallani az emberek szívverését! Majd előadást tart a Himnusz születéséről, megzenésítésére kiírt pályázatról, valamint a festményeken látható szimbólumokról.
Orgoványi Anikó által festett tárlat egy 10 képből álló olajfestmény-sorozat, mellyel rendhagyó emléket állít a nemzeti imánknak. A sorozat megfestéséhez 2010-ben kezdett hozzá, Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc születésének kerek évfordulója alkalmából.
A képek háttere bordó bársony színvilágban hullámzó hatású, mely jelzi az alkotás ünnepélyes jellegét. Középen díszítő motívum található, mely az említett „Magyar Mandala” stílusban készült. A művésznő jobb agyféltekés módszerrel megtanulta Kölcsey Ferenc kézírását. Ebben a stílusban, az eredeti helyesírással feliratozta az alkotásokat. Kölcsey kézírása nem egy átlagos kézírásról árulkodik, vonásai nagy fokú kreativitásról, dús fantáziáról árulkodnak. Ez a jellegű kézírás fedezhető fel a képeken, melybe beékelve középen egy-egy motívum látható. A képek központját alkotó elemek mintha a kép szemlélőjének lelkébe nyitnának utat, majd ebből a lélekből szétáradna a világra a festmény szellemisége. A központi motívumok között fellelhető a Szent Korona, a hajkorongon levő lótuszvirág, ami az élet, a termékenység szimbóluma, de látható turul, a rakamazi tarsolylemez, valamint az esztergomi várkápolna falára festett oroszlán is, amely az Isten védelme alatt álló erős ország születését jelképezi. A záró kép Erkel Ferenc Himnusz kottájának egy részletét ábrázolja. Orgoványi Anikó ezzel a sorozattal tiszteleg Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc emléke előtt.
A nemzeti imánk, elmondása szerint a magyar ember lelkének tükre, melyben benne van a történelmünk, mindennapjaink, sőt még a jövőnk is. Nem egy csatadal, hanem egy ima! Egy fohász Istenhez, melyben bűnbocsánatért esedezünk. Valóban egyedi ez a himnusz, hiszen a múltban és a jövőben elkövetett bűnökért is bocsánatért eseng a magyar.
A szóban forgó tárlat néhány festményét egyébként lelkes támogatók fogadták örökbe. Az ebből befolyt összeget Orgoványi Anikó következő munkájára áldozza, mégpedig további sorozat, a Szózat megfestésére. Az általa festett képek egy része állandó kiállításokon is láthatóak: A Szentendrei Műhely Galériában, Dr. Nemes Ügyvédi Irodájában Budapesten, a VII., Wesselényi utca 66. szám alatt, valamint a Madarasi Polgármesteri Hivatalban.
A hallgatóság nevében Kupeček Róbert, Nyitracsehi polgármestere és Pócsik József a képviselő testület tagja köszönte meg Orgoványi Anikónak és Csámpai Ottónak a színvonalas és lelkesítő előadást. Az élménydús esemény után a művésznő az összes jelenlévővel egyetemben elénekelte a Himnuszt. Végül, de nem utolsó sorban pedig Orgoványi Anikó kísérőjét, Dr. Nemes Andrást is köszönet illeti, aki harmonikajátékkal mulattatta a közönséget.
Csámpai László, Felvidék.ma 
