A színjátszásnak Ardóban nagy hagyománya van, már 1921-ből rendelkeznek róla szóló kordokumentumokkal. Az Ardói Dubina Színjátszó Társulat 2015 novemberében tartotta meg első, a megalakulásával kapcsolatos ülését. Első bemutatójuk január 16-án volt, Új évi vigadalom címmel.
Az előadásukról, a színjátszásról, próbáikról, terveikről beszélgettünk a társulat vezetőjével, Grán Jánossal.

– Honnan az ötlet, hogy színjátszó csoport alakuljon Ardóban?
– A színjátszásnak Ardóban nagy hagyománya van, hiszen már 1921-ből kordokumentumokkal rendelkezünk. Novemberben kezdtük meg a polgári társulásunk megalakítását, melynek küldetése a falunkbeli színjátszás, illetve az Ardói Dubina Színjátszó Társulat segítése lenne. Jelenleg van egy kisebb csoport, amely rendszeresen összejön, s amelyet a színjátszás összeköt. Ők a polgári társulás tagjai is.

– Említette, hogy hagyománya van Ardóban a színjátszásnak. Hogy működött anno a színjátszás a faluban, milyen sikereket könyveltek el?
– Régen a színjátszást mindig a papok és a tanítók tartották életben. Jellemzően zenés darabok születtek és kerültek bemutatásra. Az emberek templomba jártak, tudtak énekelni és kézenfekvők voltak a zenés darabok, melyeken kívül a vígjátékok voltak még kedveltek. Ilyen volt a Néma levente, Szeánsz a fegyházban, Jegygyűrű a mellényzsebben, Az apósom a vezér, Az élő halott vagy a Rómeó és Júlia. Amióta az eszemet tudom, azóta színjátszok. Az első darabomban még gyermekként szerepeltem. Az 1970-es évektől mindig működött színjátszás Ardóban kisebb-nagyobb megszakításokkal. Értünk el sikereket Csemadok versenyeken is. Több környékbeli – Kecső, Borzova, Szilice – és távolabbi falvakban megvalósult fellépéseket is magunkénak mondhatunk. Az utóbbi időkben már nem kapcsolódtunk be versenyekbe. Jelenleg is vígjátékokat adunk elő.

– Az Ardói Dubina Színjátszó Társulat mióta is működik és hány taggal?
– A kis csapattal 2010-től immár megszakítások nélkül évente mutatunk be darabot Ardóban, és éppen itt volt az ideje, hogy hivatalosan is megalakuljunk. Bár még csak egy összejövetelt tartottunk a polgári társulás megalakulásával kapcsolatosan, a csapat részéről ez egy nagy elhatározás. Jelenleg 14 és 76 év közötti nyolc szereplővel működünk. Friss diákok vannak négyen, de akadnak, akiknek már családjuk van és a 76 éves Rózsika néni is szerepel. Közülük három fiú és öt hölgy, de már jelentkezett egy következő fiatalember, tehát legközelebb már kilenc szereplővel számolhatok.

– Hogyan zajlanak a próbák?
– Mivel tanulókról van szó, a próbákat zömében hétvégeken tartjuk. Attól is függ, hogyan sikerül szétosztanom a szerepeket. Azokkal, akik itthon vannak hétközben, próbálunk hétköznapokon is. A próbák folyamatosan zajlanak. Legelőször olvasópróbát tartunk, majd felállunk a színpadra, de még kézben van a szöveg, aztán egyszercsak elveszem tőlük. Ekkor jönnek a problémák. Amikor már többször elpróbáltuk és jól megy a darab, akkor kezdenek bele csavarokat vinni és improvizálni is. Ekkor már jól szórakozunk, és sokat nevetünk.

– Ön mozdonyvezető. Minek köszönhetően lett a csoport vezetője?
– Említettem, hogy gyerekkorom óta színjátszók. Az első darabom volt a Jegygyűrű a mellényzsebben. Ennek már több mint negyven éve. Legkedvesebb darabom a Liliomfi, amelynek nagy sikere volt. Már háromszor is tanítottam be darabot Greso Henriettával együtt. Ez alkalommal így alakult, hogy én lettem a vezető.

– Mit is mutattak be első alkalommal? Milyen volt a fogadtatás?
– Három kisebb jelenetet mutattunk be Új évi vigadalom címmel. Kettőt Karinthy Frigyestől, egyet pedig Kéri Ferenctől. A rövid, 20 perces jelenetekkel nagy sikerünk volt. Mintegy százan tekintették meg. Sokat nevettek az emberek, ez pedig annak a jele, hogy jól érezték magukat. Karinthytől először a Teknősbéka, avagy ki az őrült a csárdában című jelenetet adtuk elő , melynek lényege, hogy egy orvostanhallgató érkezik az elmegyógyintézetbe, ahol összetéveszti az ápolót az őrülttel. Majd Kéri Ferenctől a Helén, s a tehén, avagy gyalog, mint Balogh című jelenet került bemutatásra. Ebben a jelenetben a kocsis tévedésből egy fiatalembert olyan házba visz, ahol a gazda a tehenet árulja, a gazdasszony pedig férjhez adná a lányát. Ebből adódnak a humoros galibák. A harmadik jelenet ismét Karinthy Frigyestől volt, a Sarkutazó, amelyben egy tudós úgy véli, hogy mindent tud és közben összetéveszti a sarkutazót, aki sarkakat árul, az igazi tudóssal.

– Kitől, illetve kiktől kap segítséget a színjátszó csoport?
– A legnagyobb segítséget a polgármestertől, Fábián Dánieltől és Greso Henriettától kapjuk.

– Mi szerepel a jövőbeli terveik közt?
– A három jelenetből egyet továbbra is műsoron tartjuk. Amennyiben felkérést kapunk, akkor azzal tudunk szerepelni. Húsvét körül és falunapon lesz fellépésünk.

Beke Beáta, Felvidék.ma
További képek ITT tekinthetők meg.