Alig 20 év elég volt ahhoz, hogy régióink – Dél-Szlovákia – helyzete az ország többi régióihoz viszonyítva alapvetően megváltozzon.

Az ország összlakosságát tekintve még a rendszerváltozást követő években is a legmagasabb életszínvonallal büszkélkedhettek az itt élők. Köszönhetően a „kétműszakos” munkának, hiszen foglalkozásuk mellet rengetegen kertészkedtek vagy szőlészettel és borászattal foglalkoztak. A helyzet mára teljesen megváltozott.
Dél-Szlovákia járásai a Csallóköztől keleti irányba haladva, végig az országhatár mentén egészen Bodrogközig és Ung-vidékig egy összefüggő, hátrányos helyzetű, leszakadó térség. Persze kellett ehhez Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetése a kormányok részéről a fejlesztéseket, gazdasági fellendítést, közlekedési infrastruktúra-fejlesztést illetően.

Vajon mi lenne a megoldás? A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan térségünkbe telepíthető a már működő vagy a letelepedni szándékozó autógyárak beszállító háttéripara. A gépipari hagyományok, valamint a fogadási képesség és készség megvannak, hiszen számos zöld és barna mezős ipari park fogadná szívesen a befektetőket.
Kiváltképp, ha a kormány az ide települőknek is bőségesen osztogatná az ösztönző támogatásokat, valamint az ipari parkok fejlesztésére kellő infrastrukturális támogatást nyújtana. Megtalálható ilyen Érsekújvárban, Ógyallán, Naszvadon, Párkányban (ahol kiváló logisztikai, szállítmányozási feltételekkel párosul a kínálat), Zselízen, Léván, Nagykürtösön, Rimaszombatban, Rozsnyón és Királyhelmecen is. Fejleszthető lenne a komáromi ipari park és további lehetőségek vannak más városokban és településeken. Csupán elszántság és akarat kellene a következő kormánytól.

Ha egy képzeletbeli térképen leszúrjuk a körző hegyét a Csángó régió szívében, Zsigárdon és meghúzunk egy 70 km sugarú kört, máris négy termelő gépkocsigyár található a kör belsejében. A pozsonyi, a nagyszombati, a győri és az esztergomi. Ha Magyarországon törvény kötelezi a nagy beruházókat, hogy beszállító háttériparuk legalább 50 százaléka vállalatuk közelében vagy az országban telepedjen le, vajon Szlovákiában ez miért nem kivitelezhető? Ugyanis a körön belül a Csallóközre, Mátyusföldre és a Duna-mentére nem jellemző, hogy ellepték volna a gépkocsigyárak beszállítói, noha néhány kilométerre található a törzsvállalat. Ezt kell alapvetően megváltoztatni.

Az MKP Nyitra megyei képviselőiként a megyei önkormányzat berkeiben szorgalmazzuk, hogy a 2018-tól termelő új nyitrai autógyár beszállító háttériparának jelentős része a megye déli járásaiba telepedjen. A fenti színhelyek bizonyítják, hogy lenne rá lehetőség. Közvetlenül a gyárban háromezer új munkahely létesül, míg a beszállítóknál közvetve hatezer. Azért fontos ez, mert Nyitra megye munkanélküliségi térképe, járási lebontásban határozott aránytalanságokat mutat. Lehetőséget, érvényesülést, megélhetést kell biztosítani a megye déli járásaiban élőknek is! Ez a mi feladatunk.

Farkas Iván, Felvidék.ma
A szerző az MKP régiófejlesztési és gazdasági alelnöke, az MKP 21-es listájának 3. számú képviselőjelöltje