Szávay István, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselője elemzést tett közzé azzal kapcsolatban, hogyan értékeli a szlovákiai parlamenti választások eredményét:

„Sorjáznak a jobbnál jobb ígéretek a szlovák kormányalakítással kapcsolatban a felvidéki magyar nemzeti közösség számára fontos ügyekben: támogatásuk érdekében létrehozzák az Állami Kisebbségi Alapot, amely intézményeik, megmaradásuk finanszírozását fogja szolgálni. Átértékelik a szlovák nyelvoktatás módszertanát a magyar iskolákban, így végre esély nyílik arra, hogy az angolhoz vagy a némethez hasonlóan idegen nyelvként tanítsák azt, ami jelentősen javíthatná a tanulhatóságot. A formálódó Fico-kabinet csökkentené a regionális különbségeket és hangsúlyosabban támogatná a leszakadó régiókat is, ami a gazdaságfejlesztési támogatások tekintetében eddig súlyosan diszkriminált Dél-Szlovákiának és az ott élő magyarságnak mindenképp jó hír, és előrelépés várható a kétnyelvűség terén is”, sorolja Szávay István az ígéretekről.

Szerinte az utóbbi hónapok történéseinek fényében a legfontosabb ígérvény az, hogy lekerülhet a napirendről a magyar kisiskolák egyharmadának tervezett bezárása, de az örömtelinek ígérkező fejlemény ugyanakkor fájdalmas pofont is jelent a magyar kormány számára: amit Budapest hónapokig nem akart, nem tudott megoldani, azt Bugárék egyetlen délután alatt letárgyalták, olvasható a blogbejegyzésben.

„A pozsonyi parlamentbe hét magyar képviselőt juttató felvidéki vegyespárt, a Most-Híd úgy állt fel a tárgyalóasztaltól március 15-én (!), hogy magyar (és szlovák) szavazói legnagyobb döbbenetére bejelentette: programjuk 90%-a teljesült és így már készek koalícióra lépni nemcsak Robert Ficoval, hanem a magyarokat “rákos kelésnek” tituláló Jan Slotától megszabadult Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) is. Ezzel feladták a leckét az eddig előlük elzárkózó magyar kormánynak, amely ezután még nehezebben teheti majd meg, hogy ne álljon szóba velük és csupán a zsinórban három választást elbukó és nem hogy kormányra, de még a parlamentbe sem kerülő MKP-val kommunikáljon. Bár az RMDSZ-szel való kiegyezéshez hasonló megállapodás valószínűleg nem fog születni, de hiába tagadják sorra, az enyhülés és a háttérben való kapcsolatépítés már elkezdődött”, véli a magyar parlament ellenzéki politikusa.

A Szlovák Nemzeti Párt szerepvállalásáról a kormányban kijelenti: „Senkit ne tévesszen meg ez a kormányprogram vagy a Slota nélküli SNS jelenlegi visszafogottsága! Egyrészt ugyanis az SNS tagjai döntően ugyanazok, mint a korábbi években, csak néhány arc cserélődött, ez pedig nem jelentett radikális változást. A migránskérdés az SNS-nek most többet hozott a konyhára, mint a magyar ügy, így inkább előbbivel kapcsolatban gyűlölködtek. Céljuk azonban – a többi szlovák párthoz hasonlóan – továbbra is a homogén szlovák nemzetállam, a magyarmentes Felvidék megteremtése, efelől egy percig se legyen kétségünk!”

Kotlebáék térnyerése, szerinte, többek között a szélsőséges(ebb) SNS-szavazók elvesztésével valósult meg, ez pedig bizony könnyen visszalendítheti az ingát a magukhoz képest mérsékeltebbé vált nemzetieknél.

A kormányprogrammal kapcsolatban szkeptikus, mert „a felvidéki magyar kisiskolák egyharmadának bezárástól való megmentése, a szlovák nyelv idegen nyelvként és nem anyanyelvként való tanításának előkészítése és bevezetése egy SNS-es oktatási miniszterre vár, hisz e tárcát ők kapták.”

Hiányolja, hogy a Most-Híd nem küzdött, beérték egy államtitkári hellyel, ráadásul ő sem lesz magyar.
A további tárcákkal kapcsolatban kiemeli, hogy „az SNS-é lesz a mezőgazdasági tárca is, ami a Felvidék déli részén élő magyarságnak szintén kiemelten fontos (lett volna), a közlekedési minisztériumot pedig a Siet’ embere irányíthatja, igaz, itt is lesz egy hidas államtitkár, a hírek szerint méghozzá az internetes mémgyárak nagy kedvence, Érsek Árpád. A Fico-kormány régi-új belügyminisztere pedig az a Robert Kaliňák lesz, aki szerint a dunaszerdahelyi DAC-szurkolók támadták meg a rendőröket 2008-ban.

Megérte-e Bugáréknak az SNS-szel és Ficoékkal jóféle 1994-es SZDSZ-mintára összebútorozni, kérdezi Szávay István, annak tükrében, hogy be kell érniük az igazságügy és a környezetvédelem irányításával. Szerinte nem, „mert választóik döntő többsége a korrupt haverjait egyre nyíltabban pénzelő Fico megbuktatására adták szavazatukat. Sok hidas tehát – etnikai háttértől függetlenül – joggal érzi magát becsapva, elárulva, aminek hangot is adnak a különféle médiumokban és közösségi oldalakon.”

Szávay István idézi Grigorij Meszezsnyikov szlovák politológust, aki „most először bánta meg leadott szavazatát, mert az érdemtelenül ment a Most-Hídra.”
Bugárról úgy vélekedik a Jobbik alelnöke, hogy „nemcsak elvtelen és becstelen, de még különféle hátterű választói előtt is vállalhatatlan döntést hozott, amivel valószínűleg hosszabb távon kinyírta pártját és ezzel a rendszerváltás óta amúgy is rekord alacsony létszámúra süllyedt a magyar (érdek)képviselet is Pozsonyban.”

A miértre a válasz szerinte, hogy a Most-Híd „bizonyos gazdasági körök egyértelmű követelésére ült be a kormányba. Mások szerint pusztán a hatalomért és a pénzért. Néhányan elhiszik azt, hogy a szélsőségesek megállításáért.”

Ahhoz, hogy a koalíciós kormány kitartson négy évig, a vegyespártnak jól kommunikálható eredményeket kell majd felmutatnia, de erre kevés esélyt lát, mert szerinte a korrupciós ügyek, vagy a magyarság számára fontos problémák megoldása Lucia Žitňanskának valószínűleg nem lesz prioritás. „A környezetvédelem területén pedig egyébként sem lehet nagyot villantani, nemzetiségi szempontból meg pláne nem. Eredmények nélkül pedig a Most-Híd nemcsak egy előre hozott választás esetén, hanem 2020-ban is biztosan ki fog esni a törvényhozásból, választói pedig szétszélednek”, jósolja Szávay István.

Az MKP-val kapcsolatban azt olvashatjuk a bejegyzésben, hogy a Jobbik alelnöke szerint nem képes megújulni, ezért a szavazók oda nem mehetnek a Most-Hídtól. „Az MKP szereplése, ismételt kudarca és okainak vizsgálata, ez bőven megérne egy külön elemzést is, de azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy komoly önvizsgálat, szemlélet- és stratégia-váltás, személyi és szervezeti kérdések alapos átgondolása nélkül az MKP nem lesz képes új támogatók tömegeit megszerezni, miközben még az idő és a demográfia is ellene dolgozik. És akkor legkésőbb 2020-tól már névleg sem fogja senki sem képviselni Pozsonyban a majd félmillió felvidéki magyart”, írja Szávay István.

„A dolgok jelen állása szerint tehát a szlovák politika dörzsölt donja, Robert Fico totális győzelmet aratott. Bár a választók bő kétharmada a leváltására szavazott, mégis kormányfő marad, ráadásul az EU-elnökséget úgy tudja majd júliusban átvenni, hogy kirakatába teheti a migránsügyben megengedő magatartást tanúsító (emiatt egyébként súlyos százalékokat veszítő) elvileg félig magyar vegyespártot is, ami mindig jól jön ilyenkor. A kisiskola-bezáratások belengetésével pedig úgy sikerült koalícióba vinnie Bugáráékat, hogy a Benes-dekrétumok vagy az állampolgársági törvény elő sem kerültek a koalíciós tárgyalások során a felvidéki magyarság hosszú távú megmaradását biztosító területi autonómiáról már nem is beszélve, amit azonban már a mostani MKP sem mer zászlajára tűzni”, zárja írását a magyar ellenzéki politikus.

Forrás: Szávay István FB oldala
Felvidék.ma