II. Rákóczi Ferenc születésének 340. évfordulója alkalmából magyarországi küldöttség tett látogatást Kassán.

Rubovszky György, az Interparlamentális Unió Magyar-Szlovák Tagozatának elnöke, Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese, valamint Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a Dómban rótta le kegyeletét a fejedelem sírboltjában. Ezután a történelmi Városháza épületében fogadta őket március 23-án Renáta Lenártová főpolgármester-helyettes. A delegáció tagjai felszólaltak a Rodostói-ház udvarán tartott ünnepi megemlékezésen is.

Szesztay Ádám főkonzul kérésére az ünneplők egy perces néma csenddel adóztak a brüsszeli áldozatok emlékének. Felszólalásában figyelmeztetett, hogy a kassai ünnepség a lengyel-magyar barátság napjára esik, amelynek Rákóczi egyik jelentős történelmi szereplője. Az 1848-ban, 1939-ben és 1956-ban is megnyilvánuló barátság a főkonzul elmondása szerint túlmutat önmagán, egy európai jövőképet képvisel – a kontinens szabadságának, biztonságának és megmaradásának a jövőképét. Rákóczi lengyelországi menedékének emléke azért is aktuális, mert októberben éppen Kassán indult útnak a magyar-szlovák-lengyel Rákóczi turisztikai útvonal kialakítását célzó kezdeményezés.

Kolár Péter, a Csemadok kassai választmányának elnöke arról beszélt, hogy a fejedelem ezer szállal kötődik a régióhoz, Borsiban született, majd életútja során Regécen, Munkácson, Szerencsen, Eperjesen élt, Kassán is sokszor megfordult, és végső nyugalomra is ott lelt.

“Szükségünk van a történelmünkben fáklyaként világító Rákóczira”

Rubovszky György kitért rá, hogy a Rákóczi-emléknap március 27-ére esik, de idén ez a nap húsvét vasárnapja. A keresztény világ ünnepe miatt így nem alkalmas arra, hogy nemzeti emlékünnepséget rendezzenek, hiszen a kettőt nem szabad összekeverni. Elmondta, hogy most nagy szükségünk van a történelmünkben fáklyaként világító, Rákóczihoz hasonló nagy személyiségeinkre, hogy meg tudjuk őrizni nemzeti önállóságunkat az Európai Unióval és az iszlám beáramlással szemben. Hozzátette, hogy ma a magyarországi és a szlovákiai miniszterelnök is azon az állásponton van, hogy a végsőkig kitart.

Az Országgyűlés korábban Vejkey Imre előterjesztésére nyilvánította emléknappá a fejedelem születésnapját. A képviselő most Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét tolmácsolta, s rajta keresztül a magyar Országgyűlését és kormányét is. Felidézte, hogy 1711 után a fejedelem kultuszát tiltotta a hatalom, mert féltek tőle. Rákóczi Istenbe vetett hitével a szabadságot nemcsak a magyaroknak, hanem minden más nemzetiségű honpolgárnak kívánta biztosítani, vagyoni helyzetétől függetlenül, ezért a szlovák, ruszin és román néphagyományban is él a neve. Vejkey elmondása szerint, a visegrádi négyek vezetésével most van újra egy olyan történelmi lehetőség, mely csak kegyelmi pillanatokban adatik meg.

Lomnici Zoltánt a Rákóczi-szobor előtt állva arra emlékeztette a fejedelem élete, hogy igazi magyar sorsot testesített meg, majd kitért a mai problémákra, kiemelve a kettős állampolgárság lezáratlan kérdését.

Az ünnepség végén a küldöttek megkoszorúzták Rákóczi szobrát.

Balassa Zoltán képriportja a kassai megemlékezésről:

[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6265556852142131521?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]