FRISSÍTVE!
A NAKA egyelőre mégsem javasolja a vádemelést a két korábbi környezetvédelmi miniszterrel, Miklós Lászlóval (MKP) és Jaroslav Izákkal (SNS) szemben. Az ezzel kapcsolatban korábban megjelent hír az ügyészség tévedésén alapul. A vizsgálatok tovább folynak és egyelőre nem tudni, hogy egyáltalán vádemeléssel zárul-e az eljárás – írta a főügyészség tájékoztatására hivatkozva a Denník N. c. szlovák napilap.
A téves tájékoztatást a speciális ügyészség szóvivője, Jana Tökölyová adta, aki elismerte, hogy összekevert két ügyet. Vádemelési javaslat ugyanis van, csak nem a környezetvédelmi tárcavezetők, hanem két korábbi építésügyi miniszter – Igor Štefanov és Marián Janušek ellen (mindketten SNS) az ún. faliújság-tender ügyében.
Korábban írtuk:
A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) nyomozója vádemelést kezdeményezett az MKP és az SNS két korábbi környezetvédelmi minisztere, Miklós László és Jaroslav Izák ellen – közölte a Plus 7 dní információira hivatkozva a TASR hírügynökség. A Felvidék.Ma megkérdezte Miklós Lászlót, aki tagadja az ellene felhozott vádakat.
A NAKA azért perelné a korábbi minisztereket, mert a két legszigorúbban védett tátrai völgyből, a Csendes- és a Kapor-völgyből (Tichá és Kôprová dolina) nem engedték elszállítani azokat a fákat, amelyek a 2004-es szélvihar következtében dőltek ki.
A két miniszter ellen környezeti és jelentős vagyoni károkozás miatt 2012 óta eljárás folyik, a vizsgálatok most zárultak le. A Plus 7 dní úgy tudja, hogy Jaroslav Izákot hivatali mulasztással is gyanúsítják.
Az erdészek azt állítják, ha a fákat elszállították volna, nem szaporodtak volna el annyira a fenyőszúk, s így a természeti kár sem lett volna olyan jelentős. A nyomozóhatóság az anyagi kárt 13 millióra becsüli.
Miklós László állítja, sem ökológiai, sem vagyoni értelemben nem történt károkozás.
„A NAKA légifelvételeket készített az érintett tátrai területekről, és a felvételek analízise szerint bebizonyosodott, hogy a Tátrának az a része, amelyet az emberi kéz érintetlenül hagyott, ma ökológiailag sokkal jobb állapotban van, mint azok a területek, ahonnan eltávolították vagy kivágták a fákat, és helyükre újakat ültettek” – mondta a Felvidék.Mának az MKP korábbi minisztere.
Mint hangsúlyozta, a nemzeti parkokban – ezt a szlovák törvények és nemzetközi szabályok is rögzítik – kötelességünk megőrizni a természeti folyamatokat, s ebbe – szélsőséges esetekben – beletartoznak a tűzvészek, szélviharok vagy például a fenyőszú elterjedése is.
Miklós László szerint a jelentős vagyoni károkozás vádja is „teljes esztelenség”. Nem érti ugyanis, hogy miből keletkezhetett a vagyoni károsodás, ha egyszer a nemzeti parkokban nem lehet „fát és semmi mást eladásra termeszteni”.
„Az ügy teljes vizsgálata során ezek az érvek nem érdekelték a nyomozóhatóságot” – tette hozzá a volt miniszter, aki szerint a vád „címzettje” is téves, hiszen azért, hogy megengedhető-e az emberi beavatkozás vagy sem, nem a miniszter, hanem a kerületi környezetvédelmi hivatalok felelnek.
Miklós megjegyezte azt is, hogy az erdészek a 2004-es szélvihar sújtotta terület több mint kilencven százalékáról kivághatták, elszállíthatták és eladhatták a fákat, csak a Csendes- és a Kapor-völgyben tiltották meg ezt. Véleménye szerint az erdészek alapvető érdeke az volt, hogy a kidőlt fákat értékesítsék, s ez az érdek állhat az ellene folyó vizsgálat hátterében is.
