Somogyi Szilárd immár fél éve vezeti a Slobodný vysielač (Szabad Rádió) magyar nyelvű műsorát. Portálunk most megegyezést kötött a szerkesztővel, hogy a rádiós műsorban elhangzott és a szlovákiai magyarságot is érintő beszélgetések legérdekesebb részeit a Felvidék.Ma hírportál közli írásban.
Legtöbb olvasónk számára azonban maga a Szabad Rádió is ismeretlen képződmény, így együttműködésünk elején először az erre vonatkozó alapinformációkra voltunk kíváncsiak. Somogyi Szilárddal Pogány Erzsébet beszélgetett.
Mi a legfontosabb, amit tudni kell erről a rádióadóról?
A Szabad Rádió ma Szlovákia talán legnépszerűbb internetes rádiója, s mindjárt hozzá is kell tennem, hogy nem magyar rádióról van szó. Besztercebányai székhellyel, szlovák nyelven sugározza műsorait immáron három éve. Az én műsorom, a Gyakran ismételt kérdések pedig tavaly szeptember óta létezik. Az adó legfontosabb ismérve, hogy elsősorban olyan témáknak kíván teret adni, amelyek a média fősodrából, a mainstreamből kimaradnak vagy be sem tudnak kerülni. Így nem ritka, hogy akár egészen szélsőséges gondolatok is elhangzanak egyik-másik kollégám műsorában.
Honnét jött az ötlet, hogy magyar műsor is legyen a kínálatban, illetve kik állnak a rádió mögött?
Vendégként szerepeltem az egyik beszélgetős műsorban, és ez után pár hónappal kérdezte meg az egyik alapító, Norbert Lichtner, hogy lenne-e kedvem magyar nyelvű műsort készíteni. Nagyon érdekelt a lehetőség, így részemről nem volt akadálya az együttműködésnek. Persze az elején nem volt egyszerű, hiszen ha magyarországi vendégeket hívtam, akkor az ő utaztatásuk Közép-Szlovákia központjába olykor elég körülményes volt.
A rádiót egy polgári társaság működteti, amelyben még Boris Koróni és Ján Lacko az alapítók. Pénzügyileg nagyon érdekes konstrukcióban működik, ugyanis nincs egyetlen perc reklám sem. Azt mondják, hogy ez a függetlenség útja.
Akkor miből tartják fenn magukat?
Csak és kizárólag a hallgatók adományaiból. Minden hónapban 8 ezer eurónak kell összejönnie, és ezt a hallgatók adják össze. A rádió honlapján van egy számláló, amely minden hónapban nulláról indul, és naponta változik, hogy mennyi pénz jött be aktuálisan. És már harmadik éve fenntartható ez a rendszer.
Tehát a hallgatók hajlandóak azért fizetni, hogy hallgathassák a rádiót?
Pontosan! Amikor ezt elmondom a vendégeimnek, mindenki csak hüledezik. És ezzel még nincs vége a „csodaságoknak”. A rádió abban is szembe megy a trenddel, hogy nem tartja be az amerikai háromperces szabályt, amely szerint ha 3 percnél többet beszélnek a rádióban, akkor a hallgatók már nem figyelnek. Nálunk 2-3 órás beszélgetős műsorok vannak, és amint mondtam, az emberek ezért még hajlandóak is a saját pénzükből fizetni.
A Gyakran ismételt kérdések milyen hosszú, és mit érdemes róla tudnunk?
A műsorom két órás. Mindig szerdán, 12 és 14 óra között jelentkezem. Bár ennek túl nagy jelentősége nincs, hiszen a rádió online archívumában bármikor meghallgatható bármelyik műsor. A műsorba igyekszem én is olyan vendégeket hívni, akik nem a súlyuknak megfelelően kapnak helyet a kereskedelmi vagy a közszolgálati csatornákon. Nem teszek különbséget szlovákiai magyar vagy magyarországi vendégek között.
Tekintve a mai médiafogyasztási szokásokat is, nem gondolkodott azon, hogy a műsor legérdekesebb beszélgetéseinek írott, szerkesztett változatát is megjelentesse? A Felvidék.Ma hírportál például biztosan szívesen lenne partner ebben…
Kétségtelen, hogy a mai rohanó világban sokan nem tudnak végighallgatni egy két órás műsort. Az írásos megjelenés valóban jól kiegészíthetné az online meghallgatható műsort, örömmel élnénk ezzel a lehetőséggel.
(Somogyi Szilárd műsorának eddigi mintegy harminc adása meghallgatható IDE kattintva. Hírportálunkon induló új sorozatunkban pedig eztán írásban is olvashatóak lesznek a műsor legemlékezetesebb beszélgetései. Elsőként Nagy Iván etnológusról olvashatnak, aki egy olyan altáji népcsoportot keresett fel, amely ma is úgy él, ahogy egykor honfoglaló eleink élhettek…)
