A szentpéteri Szent Orbán Borosgazdák Társulása és a község önkormányzata közös szervezésében hatodik alkalommal rendezték meg az Olaszrizling Nemzetközi Borfesztivált, amely keretében az öt öttagú szakmai zsűri 194 bormintát értékelt.
A kultúrházban megtartott eredményhirdetésen a községi hivatal vezetője, Terézia Horváthová köszöntötte a megjelenteket, köztük Korpás Andrást, a rendezvény fővédnökét.
Elsőként a település polgármestere Jobbágy József üdvözölte a borászokat. Elmondta, a helyi borosgazdák már több mint tíz éve rendezik meg hagyományos borversenyeiket, melyekkel méltó emléket állítanak elődeiknek. Igyekezetükkel nemcsak a faluban, de más régiókban is szép eredményeket érnek el.
Zsidek Vilmos, a társulás vezetőségi tagja és az Olaszrizling Borfesztivál egyik megálmodója beszédében ismertette a község borászatának történetét: „A település a török- és tatárjárás alatt csaknem teljesen elpusztult. Újjáépítése után a Zichy grófi család kapta meg adományként. Az első írásos emlék a helyi szőlőtermesztésről több mint háromszáz éves. Napjainkban több mint kétszáz borospince van használatban. A jó borok eljutottak a prágai Schneider Rudolf híres cégéhez, vagy a neves Royal étterembe, Budapestre is.
Szentpéter fő szőlőfajtája az Olaszrizling, amelyet az egész Kárpát-medencében termesztenek. A szőlő minden térségben más-más karaktert mutat. A szentpéteri határban – a homokos talajon – különösen magas cukorfokot képes elérni, illatanyagában az akácvirágra emlékeztet. A szép savak és a többi ízanyag összessége, csodálatos harmóniája igazi élményt nyújt a fogyasztónak. Ezt a fajtát választotta 2002-ben zászlósborául az akkor alapított Szent Orbán Borlovagrend is. A helyi Szent Orbán Borosgazdák Társulása a megalakulás utáni évben, 2010-ben határozta el, hogy minden évben megrendezi az Olaszrizling Fesztivált.
Az idei, hatodik alkalommal megrendezett borversenyen 6 országból- Bulgária, Ausztria, Magyarország, Horvátország, Csehország és Szlovákia -194 bormintával neveztek a gazdák. Bulgáriából 3, Horvátországból, 2, Magyarországról 3, Ausztriából 12, Csehországból 15 és Szlovákiából 159.
Az idei fesztivál fővédnöke, Korpás András értékelte a nemzetközi borversenyt, miközben sok mindent elárult az olaszrizling múltjáról is: „Nyugatról jöhetett a Kárpát-medencébe, karrierjét a furmintnak köszönheti. Sokoldalúsága miatt akár a magyar chardonnay-nek is nevezhetjük, a klímaváltozás pedig sok mindent megváltoztathat vele kapcsolatban.
Az talán köztudomású, hogy az olaszrizling nem egy magyar eredetű fajta. Nagy valószínűséggel Franciaországból érkezett hozzánk olasz közvetítéssel. Az olaszrizling nem jelentős Franciaországban, nálunk a filoxéra után vált népszerűvé ez a fajta, még akkor is, ha már korábban ugyancsak megtalálható volt az országban. A sikere részben annak is köszönhető volt, hogy a furmintot váltotta, hiszen nagyon hasonló a két fajta savainak a karaktere. A siker másik oka, hogy a 19. század második felében a fröccskultúra is elindult Magyarországon, a filoxéra utáni borhiánynak köszönhetően.
Az olaszrizling a karaktere, az illata, és a savak miatt egy nagyon népszerű kocsmaborrá tudott válni, a szó jó értelmében. Ez volt a fajta első felvirágzása. Az éghajlatnak és a speciális talajnak köszönhetően lényegesen jobb minőségű bort képes adni a Kárpát-medencében, mint az eredeti termőhelyén. Ez a szerencsés együttállás segítette abban, hogy egy jó váltófajta legyen. A fajta termőterülete majdnem teljes egészében kijelöli a régi királyi Magyarország határait, de legalábbis az Osztrák-Magyar Monarchia magyarországi részeit. Néhány helyen még ma is lehet találkozni azzal, hogy magyar rizlingnek hívják, míg Szerbiában grasevinának, Horvátországban italianski grasevina, vagy szláv nyelvű területeken a taljanski risling is elterjedt. Az osztrákok pedig welschrieslingnek nevezik.
Az olaszrizling második felvirágzása az ’50-es, ’60-as, ’70-es években a nagyüzemű telepítések idején történt. Nagyon divatos volt akkoriban, amit a stabil termésbiztonságának, a bő termésének és a jó házasíthatóságnak köszönhetett. Ráadásul fröccsként is remekül hasznosítható volt a fenti okok miatt. Ennek a második virágzásnak az ültetvényeit egyes helyeken még fel lehet fedezni, de sokat közülük a ’90-es évek eleji telepítési hullámban lecseréltek.
Az olaszrizling azonban továbbra is népszerű maradt, és szívesen ültették a fajtát, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyáltalán nincs lecsengőben, sőt inkább új reneszánszát éli. Most az lehet a cél, hogy megmutassuk: a fajta képes és alkalmas minőségi és komoly borokat adni, amellett, hogy nem veszhet el a minőségi fröccsboros arca sem. A legjobb minőség eléréséhez az is kell, hogy magnéziumban gazdag legyen a talaj, ugyanis a fajta érzékeny a különböző ásványi anyagok meglétére. Ha a talaj ásványi anyagokban, főleg magnéziumban hiányos, akkor az észrevehető a borban is.
A fajta jó cukorgyűjtő, ezért lehet belőle desszertbort is készíteni, akár késői szüretelésűt, avagy jégbort is. Jó példa erre Ausztriában a Fertő-tó vidékén a trockenbeerenauslese, amely majdnem aszús szintig is képes elmenni. Ahány ház, annyi szokás, ahány terület, annyi olaszrizling, talán az egyik legváltozatosabb fajta.
Egy ilyen rendezvény, mint az Olaszrizling Fesztivál mindenképpen segítheti a fajta népszerűségét és népszerűsítését. „Az Olaszrizling folyékony napsugár, kedvesség, simogató, örök szerelem – amely melegít, de soha nem éget meg. Olyan, mint a jó feleség, vagy mint a kenyér, amit nem lehet megunni. Szelíd, napfényes mező, örök nyugalom – amit életem végéig élvezni akarok. Az Olaszrizling ízig-vérig a miénk, legyünk rá büszkék és igyuk rendszeresen, ahogy Márai Sándor is tette:
„A rizlingben ritkán csalódik a magyar. Szerte a hazában sok komisz lőrét mérnek, de az olasznak nevezett magyar rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság: az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél… De a rizling az volt Magyarországon, amit a franciák általános szóval, a műfaj közelebbi megjelölése nélkül, fehérbornak neveztek. Az a bizonyos pohár bor, melyet kéretlenül odaállítanak az ember elé a vendéglőben, az a bor, mely olyan, mint a kenyér, a nemzet testének eledele, valami általános és megbízható.
Mikor a rizlinggel is baj lesz Magyarországon, én már nem akarok élni.
A szakmai zsűri 100 pontos rendszerben bírálta a négy kategóriába besorolt borokat. 75 pont felett a bor bronz-, 82 felett ezüst-, 88 felett aranyérmet kapott. Nagy Aranyérmet kapott az a bor, amely elérte a 93 pontszámot.”
Ezt követte az ünnepélyes eredményhirdetés. A zsűri a 194 borminta közül 16-ot aranyéremmel, 82-at ezüst-, 81-et bronzéremmel, 14-et oklevéllel minősített. A
Champion -díjat ezúttal a Nyitrai járás Tajná Pincészete és az Érsekújvári járásban lévő Szentmihályúr ( Michal nad Žitavou) község Ampeja Pincészete nyerte.
Az egyes kategóriák győztesei: a szentpéteri Agroekospol Kft, az ausztria Bauer Pincészet és a zselízi Palík Pincészet. Aranyérmet kapott a szentpéteri Ondrej Bohus, Lengyel László, a kürti Kasnyik László, a bátorkeszi Bernáth Sándor, az ebedi Benefi Pincészet is.
Mivel a bor nem szól másról, mint a jókedvről, a derűről, a vigasságról és a szórakozásról, Szentpéteren ehhez minden adott volt. A rendezvény résztvevői az est folyamán sokszor koccintottak az Isten és a bor tiszteletére. Bízva abban, hogy Szent Orbán, a szőlészek és borászok védőszentje védelmezni fogja a szőlőtermesztőket minden természeti csapástól, és így még több és jobb bort fognak tudni termelni a jövőben.
(A szerző felvételei)
