Milyen különbséget fedezhetünk fel a keresztyénség és az iszlám között? Kicsoda Allah és ki Mohamed? Mit gondolnak a muzulmánok Jézusról? Hogyan viszonyulnak az azonos területen élő keresztyének és muzulmánok egymáshoz? Kit neveznek káfírnak?
Többek között ezeket igyekezett megválaszolni Balázs Lilla, a komáromi Selye János Egyetem doktorandusza a “Muszlimok és Európa – Kihívások és kérdések” című előadása során, melynek a lévai Reviczky Ház adott otthont.
Az előadó a vegyes házasság kapcsán elmondta, hogy a keresztyén és muzulmán hitű pároknál nem kérdés, hogy melyik hitet fogja követni a család. “Vegyes házasság egy muszlim hölgy és keresztyén férfi között nem igazán elképzelhető, ugyanis a lány családja ehhez nem járul hozzá” – mondta Balázs Lilla.
Mint elhangzott, rendkívüli népszerű a “konvertálás”, főleg az európai, főleg angol fiatalok körében, vagyis az áttérés az iszlám vallásra, miközben azt az egyén sokszor csupán felületesen ismeri. “Ettől a ponttól nincs visszaút. Aki elhagyja az iszlámot, káfírrá – a Gárdonyin nevelkedett közönség számára ismerősebb szóval gyaurrá – válik. Innentől kezdve védtelen, bármikor gyilkosság áldozata lehet az úgynevezett saría hatálya alatt álló területeken” – jelentette ki az előadó, aki szerint: “Nem biztos, hogy az európai polgárnak mindent tolerálnia kell!”
“Vajon az Úristen nem azért engedte a pogány, muzulmán törököt a keresztyén Európába, hogy itt térjenek át keresztyén hitre, vagy kapjanak ehhez indíttatást?” – idézte Drabik Miklós (1588-1671) huszita-református püspök szavait a doktorandusz hölgy.
Véleménye szerint ahhoz, hogy bárki számára úgymond vonzó legyen a mi vallásunk, nem elég “a vasárnapi keresztyénség”. “A hitünket jó, ha életünk minden apró rezdülésében meg tudjuk élni. Sajnos a valóságtól ez még nagyon messze van, Jézust segítségül hívva azonban bárki számára elérhetővé válik” – vallja Balázs Lilla.
“A keresztyénség válságban, Európa erkölcsi nyomorban tengődik. Bízzunk abban, hogy az iszlám térhódítása, a menekültáradat fel fogja rázni István, Nagy Károly és I. Richárd népét.
Elődeink tudták, miért harcolnak, mikor a törökök vagy a tatárok ellen indultak csatába. Tudták, hogy mit védelmeznek, és mit veszíthetnek. Saját és szeretteik szabadságát, életüket és a keresztyén Európa jövőjét. Most, amikor ismét mindez kockán forog, ideje lenne felébrednünk!” – hangsúlyozta a fiatal előadó, majd rámutatott, hogy a templomok üresen állnak, sőt, sokat áruba bocsátottak, diszkóhelyiséget, jobb esetben könyvtárat vagy képtárat rendeztek be bennük. Mindeközben Európában gombamód szaporodnak a mecsetek.
“Ez a folyamat nem most kezdődött, csupán most lett medializálva. A II. világháború után tömegével özönlöttek a muszlimok, elsősorban Németországba, mint vendégmunkások, az ország újjáépítése okán, később aztán Franciaországban és Nagy-Britanniában is megjelentek az első bevándorlók. A vendégmunkások nagy része már nem ment haza többé. Többek közt az ő utódaik szülik most tele Európát” – közölte a Selye János Egyetem doktorandusza.
A Reviczky Társulás támogatásával létrejött előadás folytatásában Dr. Reisinger János irodalomtörténész, a Sola Scriptura bibliatudományi főiskola tanszékvezetője tartott előadást május 7-én Bibliai jövendölések az iszlámról címmel.
