A nándorfehérvári csata. Ismeretlen, 19. századi festő munkája. A kép közepén kereszttel a kezében Kapisztrán Jánost ábrázolta a művész. (Kép: wikipedia.com)

“A nándorfehérvári diadalra emlékezünk. 560 éve, 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. Hunyadiék akkor megvédték a keresztény Európát.

Az iszlám térhódítás erőre kapott, és a Balkánt bekebelező Oszmán Birodalom már a Magyar Királyság kapuit ostromolta. Hunyadi, Szilágyi és Kapisztrán hősies helytállása megfékezte a török hódítást. A kereszténység nem szenvedhet vereséget a gonosztól – vallották Nándorfehérvár hősei a közkatonától a vár kapitányáig. Mind együtt, közösen mondtak nemet a hódításra, az akkori viszonylatban nem diplomáciai találkozókon keresztül, hanem fegyverrel, megvédve az országot és a kereszténységet.

Őseink kitartottak

Magyarország Európa védőbástyájává vált. Majd 150 évig szenvedte a török igát. Őseink mégis kitartottak és nem váltak önként törökké, nem cserélték fel vallásukat. Ükapáink a keresztre szegezett szemmel és Szűz Máriához imádkozva harcoltak a hazáért és a családjaikért. Egységes kiállással léptek fel az iszlám ellen, és védték meg a kereszténységet, életüket is feláldozva.

Korunk legnagyobb kihívása ismét a keresztény értékek, az európai gyökerek megvédése. (…)

Hunyadiék idejében felismerték az országra és az egész kereszténységre leselkedő veszélyt. Manapság sajnos ezt nem mondhatjuk el mindenkiről, sőt még a „nagy” európai vezetőkről sem. Inkább leplezve hazugságaikat és helytelen döntéseiket azokat támadják, akik Európa védelmére törekednek. Tettüket a történelem ítéli majd meg, és saját népük ítélkezik majd felettük.

A harangszó is figyelmeztet

A nándorfehérvári diadalhoz szorosan kapcsolódik a déli harangszó is. III. Callixtus pápa 1456. június 29-én rendelte el, hogy a katolikus templomokban minden nap kondítsák meg a harangokat, és imádkozzanak az oszmán támadásra készülő magyarok győzelme érdekében. A pápai bulla a köztudatban úgy maradt meg, mint a „déli harangszóra” való felhívás.  III. Callixtus pápa, miután csak jóval később szerzett tudomást a győzelemről, korrigálta rendeletét, és a kiszabott imádságokat már nem könyörgésként, hanem hálaadásként mondatta el a katolikus egyház híveivel. A pápai udvarba augusztus 6-án jutott el Hunyadiék győzelmének híre, ezért a pápa hálából beiktatta az Úr színeváltozásának napját a katolikus egyház hivatalos ünnepnapjai közé. Később VI. Sándor – a növekvő török veszély okán – megerősítette elődje 1456-os rendelkezését.

Látjuk, hogy őseink bátor kiállása megvédte a kereszténységet és Európát. Szükséges tehát, hogy idejében cselekedjünk, és ne tétovázzunk, mert ez országunk, nemzetünk és egész Európa pusztulását okozhatja.”

Karaffa Attila: Újkori Hunyadiak leszünk? (Forrás: pazmaneum.com)