Bajnok István síremléke Komáromban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A három évvel ezelőtt elhunyt pszichiáter, a felvidéki közélet kiemelkedő személyisége Bajnok István családja október 30-án vehette át a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság által alapított Magyar Nemzet Lelkiismerete-díjat, melyet posztumusz adományoztak Bajnok Istvánnak.

A díjra még szeptemberben, Fehér István komáromi gimnáziumi tanár, kettős állampolgár terjesztette fel a köztiszteletben álló gyermekpszichiátert.

A díj apropóján Fehér István a Felvidék.ma-nak elmondta: „Bajnok István élete nemzetünk és városunk szolgálata jegyében telt. Bajnok Pista a maga nemében nemzetünk szabadságharcosa volt, hiszen a kommunista időkben rendszeresen zaklatták az állambiztonságiaktól (ŠtB)“ – fogalmazott a díjazott jóbarátja, ismerője, Fehér István. A gimnáziumi tanár elmondása szerint a kommunista érában többször feldúlták Bajnok István rendelőjét, de még vizsgálati fogságba is került. Orvosi hírnevét alaptalan vádakkal próbálták bemocskolni. „Ízig-vérig becsületes magyar ember volt“ – hangsúlyozta Fehér István.

Aktív közéleti tevékenysége ismertté és szeretetté tette

Bajnok István komáromi pszichiáter, volt országgyűlési képviselő, a felvidéki közélet kiemelkedő személyisége Ipolyságon született. Itt végezte alap- és középiskolai tanulmányait is. Orvosi diplomáját 1965-ben szerezte meg a prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán. Már egyetemi évei alatt aktív tagja volt a közéletnek: részt vett az akkor alakuló Ady Endre Diákkör munkájában. Első munkahelyén, Rimaszombatban alapítója volt a Tompa Mihály Művelődési Klubnak.

Dr. Bajnok István /1941-2013/ (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Dr. Bajnok István /1941-2013/ (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

1976-ban költözött Komáromba családjával együtt, ahol a Csemadok Komáromi Alapszervezetének aktív tagja volt, később kezdeményezője a Concordia vegyes kar megalapításának. A rendszerváltás után az Együttélés politikai mozgalom képviselőjeként foglalt helyet a prágai Szövetségi Gyűlésben. 1990-től a Csemadok Komáromi Alapszervezetének és Járási Szervezetének elnöke volt, 1991-től a Csemadok Országos Választmányának vezetője, majd a Csemadok országos alelnöke. 1990-től az Együttélés politikai mozgalom Járási Választmányának és Országos Tanácsának tagja, 1990-től a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság tagja.

A Felvidéken Bajnok István a második, akit a Magyar Nemzet Lelkiismerete-díjjal tüntettek ki

2013-ban Trianon 93. évfordulója alkalmából Zebegényben a nemzeti zarándoklaton Fehér István komáromi tanárt, kettős állampolgárt tüntették ki a Magyar Nemzet Lelkiismerete-díjjal, melyet Harrach Péter (KDNP) országgyűlési képviselő adott át.
Jelen díjat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából dr. Galla János, a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság elnöke adta át Bajnok István özvegyének. „A magyar nemzetért, az elszakított Felvidék magyarságának jogáért és emberi méltóságáért vívott nemes  küzdelméért“ megítélt díjat a révkomáromi római katolikus temetőben lévő síremlékénél a család jelenlétében adták át az özvegynek.

Bajnok István (Fotó: archív, csemadok.sk)
Bajnok István (Fotó: archív, csemadok.sk)
Díjai, elismerései, melyeket még életében átvehetett

Legnagyobb érdemei közé tartozik, hogy gyermekpszichiáterként sokat tett a szülők meggyőzése érdekében, hogy gyermekeiket anyanyelvű iskolákba írassák. Munkásságát Komárom Város Önkormányzata a Pro Urbe díjjal jutalmazta 2001-ben. A Csemadok részéről pedig Életmű Díjban részesült 2010-ben, a Magyar Kultúra Napján több évtizedes eredményes közművelődés-szervezői tevékenységéért. 2011-ben a pozsonyi Magyar Nagykövetségen tüntették ki: a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetését a hosszú évekig tartó töretlen és eredményes közéleti tevékenysége, az anyanyelven való tanulás népszerűsítéséért, a magyar iskolák védelmében kifejtett tevékenységéért kapta.

„Csak ember voltam és magyar“

Komáromban a mai napig a legnagyobb tisztelet és becsület övezi Bajnok Istvánt, a szorgalmas és szerény orvost. Sírjánál most is mécsesek és virágok – sokan róják le a napokban kegyeletüket a sírja fölött magasodó kopjafánál, melyre egyszerű krédóját faragták: „Nem voltam én sem jobb mint mások. Csak ember voltam és magyar.“