Fotó: pixabay.com

A szlovákiai minisztériumok csak úgy szórják a pénzt olyan feladatokra, amelyeket külsősökkel végeztetnek, holott ezeket házon belül is meg tudnák oldani.

Az ellenzéki kommunikáció visszatérő motívuma a tanácsadói szerződések kérdése. Az SaS az általa felmelegített témával több oldalról is komoly fogást talált a kormányzó pártokon, illetve azok miniszterein. Megkérdőjelezi a minisztériumok szakembereinek tudását, s egyben a tárcavezető kompetenciáját, hiszen ő a felelős a minisztériumának szürkeállománnyal való „ellátottságáért”. De egyben megkérdőjelezi a tanácsadásért kiadott milliókat is. Márpedig a tanácsadást nem lehet összehasonlítani mondjuk egy kiló banánnal, ami ugye mérhető, sőt viszonylag könnyen meghatározható az ára is.

Lucia Ďuriš Nicholsonová (SaS), a parlament alelnöke mai sajtótájékoztatóján is hasonló szempontból elemezte minisztériumaink munkáját. Szavaiba enyhe vád is vegyült, amikor az egyre gyakoribb szaktanácsadói munkamegbízásokat egyenesen az európai alapok új, kreatív megcsapolásának nevezte. Szerinte olyan munkákkal bízzák meg a tanácsadó cégeket, amelyeket a minisztériumi alkalmazottak sokkal alacsonyabb órabérért is el tudnának végezni. Egyes projektekre tízmilliókat szór ki a kormányzat, miközben ezek a feladatok szerepelnek a minisztériumi alkalmazottak munkaköri feladatai között.

A legbotrányosabbnak a mezőgazdasági minisztérium ténykedését tartja. A minisztériumnak egy érvényes tanácsadói szerződése van a Deloitte céggel, amely 12,2 millió euróért „szakért” és „szaktanácsol“. Kínos egyúttal, hogy a megrendeléseket Marek Mitošinka, az “Integrált regionális operatív program” főnöke adja ki, aki a 2015-ös év végéig még a Deloitte fizetési listáján szerepelt. 2015 áprilisa és decembere között személy szerint 145 152 eurót keresett a Deloitte-nak, azzal, hogy a közlekedési minisztériumnak külsősként „szaktanácsadott” havi 16 128 euróért. (Nem is baj, hogy az állam leszerződtette, ha ennyire tud.) A parlament alelnöknője szerint ez az összeférhetetlenség elveinek súlyos megsértése. A Deloitte szakértői munkája jelenleg közel áll a hivatalnokok munkájához: kézikönyveket és belső anyagokat aktualizálnak. Nicholsonová szerint a különbség csak annyi, hogy míg a minisztériumi alkalmazott órabére 6,25 euró, addig a „szaktanácsadóé” 135 euró.

A Deloitte nemcsak a minisztériumnak „szakért és szaktanácsol”, hanem 2014-től a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség tevékenységének auditját is végzi – potom 2,7 millió euróért. A számvevőszék mégis hiányosságokat tárt fel: majdnem egymilliárd euró kifizetését találta átláthatatlannak és az Európai Bizottság előírásaival ellentétesnek. A hiányosságokat Nicholsonová szerint egy tisztességes tanácsadócégnek előre kellett volna jeleznie, és nem a számvevőszék vizsgálata során azoknak kiderülniük.

Az SaS kritizálta a kormányhivatal tanácsadói szerződését is, ami szintén a Deloitte-tal köttetett. Az 1,7 millió eurós szerződésben a cég vállalta, hogy kitalálja azt a modellt és szervezeti struktúrát, aminek alapján egy következő szervezet internetes felmérést tudna végezni arról, mit is gondolnak az emberek az európai alapok pénzelosztásáról. Az SaS szerint a belügyminisztérium ezt a feladatot egy szoftver vásárlásával megoldotta, 29 ezer euróért.

A közlekedési minisztériumnak szintén van tanácsadói szerződése a Deloitte-tal, 4,9 millió euróért. Nicholsonová szerint a tanácsadó cégek csak azt csinálhatják, amivel őket a minisztérium vezetői megbízzák. Az együttműködéseket pedig mindenképpen megelőzi valamilyen megegyezés a cégvezetők és a politikai csúcsvezetők között.
Az SaS felszólította Gabriela Matečná mezőgazdasági minisztert, hogy tegyen végre rendet a reszortjában. Az ellenzéki párt minderről szeretné informálni az Európai Bizottságot és a Deloitte központi vezetését is.

A nap folyamán az agrárminisztérium is megszólalt. Természetesen, ahogy az ilyen ügyeknél lenni szokott, nem tudtak megfelelően frappáns és lehengerlő választ adni az SaS kritikájára. Kifejtették, hogy nincs szó összeférhetetlenségről; a Deloitte-ot pedig megörökölték az előző vezetéstől; és a jelenlegi vezetésnek ehhez nem sok köze van, mert a szerződéskötést még a belügyminisztérium bonyolította 2014-ben. Bevett szokás a tanácsadó, illetve az auditor cégek alkalmazása mindenhol, minden kormányban, még Iveta Radičová kormányának is dolgoztak. Mi több, éppen az új minisztériumi vezetés tette átláthatóvá a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség tevékenységét, ahogy a minisztérium indított el hat új programot, 416 millió euró értékben, amiben jelentős szerepe van a megtámadott Marek Mitošinkának, aki különben is egy 15 éves szakmai múlttal rendelkező szakértő, és őt amúgy is a törvényileg előírt felvételi eljáráson keresztül vették fel, az SaS pedig nem mond igazat…

Elnézést kérek a fenti bekezdés pongyola fogalmazásáért, de nem e sorok írója volt indiszponált, hanem a minisztérium válaszírója. Lehet, hogy tényleg szükség van ezekre a fránya szakértőkre, mert mégiscsak tudhatnak valamit a Deloitte-fiúk.

Ők például a feleletükben egyszerűen elutasítják az SaS vádjait, amiben összefüggésbe hozzák őket az európai alapok megcsapolásával. Henrietta Kiššová, a cég menedzsere szerint minden munkát az érvényes törvények és a cég szakmai alapelvei alapján végeztek. A tisztesség, a feddhetetlenség, a szakmai hozzáállás, az objektivitás és az információk bizalmas kezelése a cég etikai alapelvei közé tartoznak. Kiállnak a dolgozóik minőségi munkája mellett, és készek megvédeni cégük érdekeit.

Az ügyről egyelőre ennyit. Összehasonlítva a három fél megnyilvánulását, az az érzésem, hogy 1989 óta mindannyian csak játsszuk a demokráciát, játsszuk a kormányzást, eljátsszuk, hogy szakértők vagyunk, hogy hozzáértők vagyunk, hogy mi vagyunk az a sarokpont, amelyből a világ kifordítható. Egyet nem kellene megjátszanunk – a tanulást (pl. a Deloitte-tól).