Három nagy szabadságharcunk és forradalmunk nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is kijelöli politikánk irányát, amelyek közül a Rákóczi-szabadságharc először valósította meg a haza és haladás ügyének egyedülálló egységét – jelentette ki a Kossuth téren a Rákóczi-szobor előtt tartott beszédében Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
A 2015 óta II. Rákóczi Ferenc születésnapján tartott Rákóczi-emléknapon a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharc, az 1848-49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc fő közös üzeneteként azt emelte ki, hogy a függetlenség és a nemzeti egység csak együtt és egymást erősítve lehet sikeres. A nemzeti függetlenség jegyében mind a Rákóczi-szabadságharcban, mind 1849-ben sor került a Habsburgok trónfosztására, de 1956-ban, amikor a Nagy Imre vezette kormány kilépett a Varsói Szerződésből, az is felért egy trónfosztással – fogalmazott Németh Zsolt.
Miként két korábbi szabadságharcunkban, a cél ekkor is a belső demokrácia és a külső legitimitás együttes megteremtése volt. A politikus hangsúlyozta továbbá, hogy mindhárom függetlenségi harc törvényes alapról indult, aminek döntő szerepe volt abban, hogy eredményeket tudott elérni és a szabadságjogokat végül vissza tudta állítani. Fontos jellemzője volt e mozgalmaknak az európai szövetségkeresés, hiszen mindannyian, így már II. Rákóczi Ferenc is tisztában voltak azzal, hogy egyedül nem megy. A törvényes forradalom ma is zajlik, a szövetségkeresés ma is aktuális, még ha véletlennek tűnik, akkor is van bizonyos törvényszerűség abban, hogy elődeink mindhárom alkalommal Lengyelországra mintaként hivatkoztak.
„Istennek legyen hála, hogy közben erőt meríthettünk olyan határon túli magyar személyiségek tevékenységéből, mint Duray Miklós és Kallós Zoltán. A Kárpát-medence valamennyi nemzete és nemzetrésze számára szerencse, ha olyan történelmi személyiség nevét viselő társadalmi szervezete van, mint amilyen a Rákóczi Szövetség. Cum Deo pro Patria et Libertate, vagyis Istennel a Hazáért és Szabadságért!” – zárta II. Rákóczi Ferenc jelszavával beszédét Németh Zsolt.
A délvidéki Csóka férfikarának éneke után Mészáros Kálmán helyezte történelmi keretbe az erdélyi fejedelmi, majd a nagyfejedelmi cím funkcióját, hiszen II. Rákóczi Ferencnek – ahogy a történész fogalmazott – erre akkor főként azért volt szüksége, hogy Európa többi uralkodójával szuverén uralkodóként tárgyalhasson. II. Rákóczi Ferenc kolozsvári látogatásakor létrehozta a Nemes Ifjak Társaságát. A százfősre tervezett testületből külön rendet kívánt alapítani, ami végül nem sikerült, viszont sokan közülük a kuruc hadseregben találtak maguknak érvényesülési lehetőséget – hallhattuk Mészáros Kálmántól.
A megemlékezésen részt vevő valamennyi szervezet megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc szobrát, így a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága nevében Németh Zsolt, a Rákóczi Szövetség nevében Halzl József és Csáky Csongor, de a Rákóczi Szövetség pártoló szervezetein kívül az erdélyi Dés és Válaszút, továbbá a délvidéki Csóka szórványtelepüléseinek szervezetei is koszorúztak, amelyek közösségei az elmúlt években kapcsolódtak be a Rákóczi Szövetség tevékenységébe.
