Több pozitív javaslatot is tartalmaz a Tanuló Szlovákia oktatási reform, ugyanakkor a pénzügyminisztérium támogatása nélkül az nem valósítható meg, figyelmeztetnek a szakemberek. A magyar pedagógusok azt sérelmezik, hogy a reformba ismét nem kerül be a nemzetiségi oktatás fogalma.
Az Oktatás és Nevelés Fejlesztésének Nemzeti Programja a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) szerint több pozitív javaslatot tartalmaz, olyanokat is, amelyeket a pedagógusok szívesen látnának a gyakorlatban, ugyanakkor a reform a pénzügyi forrásokon megbukhat.
Az ISU állásfoglalása szerint a pénzügyminisztérium támogatása nélkül a reformok nem megvalósíthatóak. A szervezet ezért felszólította Peter Kaֲžimír pénzügyminisztert és Robert Fico miniszterelnököt, hogy foglaljanak állást az oktatási reform kapcsán. Azt szeretnék tudni, támogatják-e azt pénzügyileg és politikailag. Fontos tudniuk – indokolja az ISU –, hogy érdemes-e a reformmal foglalkozniuk, véleményezniük azt, vagy a költségvetés miatt eleve bukásra van ítélve a javaslat.
A pedagógusok arra figyelmeztetnek: a javaslatból hiányzik az iskolai tanácsok strukturális felépítése és a tanács jogállása is. Az iskolai tanácsok ugyanakkor az iskolai demokrácia egyik alappilléreként jelentek meg a rendszerváltás utáni oktatási reformokban. Az ISU már korábban is kritizálta azt a nemrégiben életbe lépett módosítást, amelynek következtében az iskolai tanácsok által megválasztott igazgatót a polgármesternek nem kötelessége kinevezni, hanem joga van a tanács döntését megvétózni. Az ISU szerint ez a szakmaiságba való beavatkozás, ezért kérik, hogy állítsák vissza a régi rendszert, mely szerint a tanács által megválasztott személyt a polgármesternek ki kell neveznie.
A Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése azt is sérelmezi, hogy a tervek szerint csak 2027-re érik el a szlovákiai pedagógusbérek az OECD átlagát, aminek következtében a pedagógus szakma továbbra sem vonzó a fiatalok számára, hiszen sem társadalmi, sem anyagi megbecsülésre nem számíthatnak.
Mi lesz a magyar iskolákkal?
A Tanuló Szlovákia programot a minisztérium még március 15-én mutatta be. A minisztérium azóta várja a közvélemény és a szakértők véleményét az anyag kapcsán. A reform, a magyar tanítási nyelvű iskolák szempontjából, több sebből is vérzik. Alapvetően arra lenne szüksége a magyarságnak, hogy a nemzetiségi oktatást meghatározzák és ne csak a tanítási nyelvben tegyenek különbséget.
Nemrégiben a szenc.sk regionális hírportálon megjelent Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatójának véleménye a reform kapcsán. Az igazgatónő úgy véli: nem megfelelő a magyar iskolákra elkészített kerettanterv. A rasszizmus és a xenofóbia elleni harc jegyében a történelemórák számát fel szeretné emelni egyről kettőre az oktatásügyi minisztérium, de a történelem tantárgy tartalmi módosítása nélkül, csak módszertani és forráselemzési bővítéssel, miközben ezt az emelést a választható órák számából szeretnék levonni – írja Matus Mónika a szenc.sk-nak eljuttatott véleményében.
Az igazgatónő szerint: ebben az esetben a 6.,7. és 8. évfolyamban nullára csökkenne a magyar iskolákban a választható órák száma, megszűnne a kétszintű iskolamodell (állami és iskolai művelődési program). A szlovák iskolákban a választható óraszámból 4 helyett 3 maradna, tehát számukra nem releváns az emelés az iskolai művelődési program létrehozása szempontjából. Így is nagyon kevés a 2-1-1-1-2 választható óra évfolyamonként heti lebontásban a magyar iskolákban önálló művelődési program létrehozására, azonban ha egy sem marad, és a történelmet állami tanterv szerint kell tanítani, akkor már semmilyen lehetőség nem lesz a magyar történelem oktatására, nemhogy a helytörténet bevezetésére.
Ezért (is) nagyon fontos lenne önálló magyar kerettanterv és önálló magyar oktatási-művelődési program létrehozása a magyar iskolák számára! Még tárgyalások folynak a minisztériummal, az első tárgyaláson én részt vettem, most már a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség delegált tárgyalópartnerein is múlik a végeredmény – írta Matus Mónika, a szenci magyar alapiskola igazgatónője.
TASR, szenc.sk
