Pavel Bělobrádek cseh kormányfőhelyettes híve a cseh-német megbékélésnek, de a 2. világháború után kiadott Beneš-dekrétumok érvényességét nem szüntetné meg. A kereszténydemokrata politikus erről abban az interjúban beszélt, amelyet pénteken közölt a Novinky.cz cseh hírportál.
A téma azután került a cseh közvélemény érdeklődésének homlokterébe, hogy Pavel Bělobrádek szerdán bejelentette: részt vesz a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek szervezete, a Szudétanémet Bajtársi Szövetség (Sudetendeutsche Landsmannschaft, SdL) hagyományos évi közgyűlésén.
A cseh sajtó eredetileg azt írta, hogy a közgyűlésre június 3-án és 4-én Nürnbergben kerül sor. A helyszínt később Augsburgra pontosították.
A kereszténydemokrata Bělobrádek az eddigi legmagasabb rangú cseh politikus, aki részt vesz ezen a rendezvényen. Csütörtökön kiderült, hogy útjára Daniel Herman kulturális miniszter is elkíséri, aki szintén a kereszténydemokrata párt (KDU-CSL) tagja.
Nem szabad feledni
„Ez egy bizonyos gesztus, amely hozzájárulhat a (cseh-német) megbékéléshez“ – jelentette ki Bělobrádek az interjúban. Mindazt a brutalitást, ami a háború előtt, a háború alatt és utána történt, nem szabad elfeledni. Ugyanakkor igyekezni kell megbocsátani és a jövőbe tekinteni. „A régi kegyetlenségek nem adhatnak okot arra, hogy a következő generációk gyűlöletet érezzenek egymás iránt“ – magyarázta álláspontját a kormányfőhelyettes.
„Václav Havel már bocsánatot kért, ez elég“ – válaszolta arra a kérdésre, hogy bocsánatot kíván-e kérni a közgyűlésen a szudétanémetek kitelepítéséért. Havel ezt csehszlovák államfőként 1990-ben tette meg.
Pavel Bělobrádek szándéka nem talált egyhangúan pozitív fogadtatásra Csehországban. A kommunista párt (KSČM) és az antifasiszta szervezetek élesen elítélték a politikust, és nemtetszését fejezte ki a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) is. Lubomír Zaorálek szociáldemokrata cseh külügyminiszter bejelentette, hogy Bělobrádek nem a kormány képviseletében, hanem a koalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt elnökeként vesz részt a tanácskozáson.
Nincs ok a dekrétumok megszüntetésére
A kormányfőhelyettes elutasította azt a véleményt, hogy részvételével a SdL közgyűlésén „politikai öngyilkosságot“ követne el. Meggyőződése, hogy miután a kitelepített szudétanémetek lemondtak vagyoni követeléseikről a cseh állam irányában, Prága részéről is lépni kell. Ugyanakkor a hírhedt Beneš-dekrétumok megszüntetésére nem lát okot. „Úgy gondolom, hogy ez ma már nem téma. Nincs ok megszüntetésükre“ – szögezte le a konkrét kérdésre válaszolva.
Szudétanémetnek a két világháború közötti Csehszlovákia nyugati, valamint észak- és délnyugati vidékein élő német nemzeti kisebbség tagjait nevezik. A nagyjából 3 milliós népcsoportot a második világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték, az etnikai tisztogatásoknak a becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. Az úgynevezett vad üldözések időszakát a potsdami nagyhatalmi konferencia által is jóváhagyott szervezett kitelepítés követte.
A kitelepítés nincs benne a dekrétumokban
A népcsoport elűzésének jogi alapját Edvard Beneš elnök hírhedt dekrétumai jelentették. Az elnöki rendeletek alapján a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösnek minősítették, elvették csehszlovák állampolgárságukat, megfosztották őket vagyonuktól. A kitelepítés azonban nincs benne a dekrétumokban.
A Beneš-dekrétumok ügye a szudétanémetek jogfosztása óta komoly feszültséget okoz a cseh-német, illetve a cseh-bajor kapcsolatokban. A legfelsőbb politika szintjén ezt az ügyet az 1998-ban aláírt cseh-német megbékélési nyilatkozat rendezte.
A feszültség azután kezdett enyhülni, hogy 2014 februárjában Petr Nečas akkori cseh kormányfő a bajor tartományi gyűlésben elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek kitelepítése miatt.
A tulajdon visszaszolgáltatása
A további komoly előrelépést az jelentette, amikor a Szudétanémet Bajtársi Szövetség 2015-ben közgyűlésén törölte alapszabályából azt a tételt, hogy a szervezet működésének egyik célja a szudétanémetektől elkobzott tulajdon visszaszolgáltatására, illetve az elkobzott tulajdon értéknek megfelelő értékű kárpótlásra vonatkozó jog érvényesítése. A szudétanémet politikusok beszédeikben azóta a kongresszusokon a Beneš-dekrétumokat sem emlegették, holott korábban rendszeresen követelték eltörlésüket.
Hogy milyen érzékeny a cseh közvélemény a Beneš-dekrétumok ügyére, azt jól példázta a 2013 elején lezajlott cseh államfőválasztás utolsó szakasza, amelyben Miloš Zeman és Karel Schwarzenberg mérkőzött meg egymással. A két politikus támogatottsága kiegyenlített volt egészen addig, amíg Zeman nem hozakodott elő a dekrétumokkal, s azzal az állítással, hogy Schwarzenberg megszüntetné őket, ami súlyosan, károsan érinthetne sok tízezer cseh állampolgárt. Miután Schwarzenberg a televíziós vitában valóban nyíltan bírálta a dekrétumokat, a választók többsége Zemanra szavazott.
„Megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok” azok a jogi és vagyoni viszonyok, amelyek Edvard Beneš volt csehszlovák államfő 2. világháború után kiadott dekrétumai alapján keletkeztek – állapítja meg a dekrétumokról az a politikai nyilatkozat, amelyet egyhangúlag fogadott el a cseh képviselőház 2002. április 24-én, tehát jóval a sokat idézett hasonló tartalmú szlovák parlamenti nyilatkozat előtt.
