Május 16-án a Lévai Magyar Asszonyok Ligája szervezésében Novák-Mezőlaky Margaréta, a lévai Barsi múzeum munkatársa és a nagysikerű Léva című útikalauz szerzője tartott előadást a jótékonysági munkát végző egykori Lévai Nőegylet történetéről a Reviczky Házban.
A jelenlévő közönséget Kosztolányi Magdolna, a Lévai Magyar Asszonyok Ligája elnökasszonya köszöntötte, majd Novák-Mezőlaky Margaréta ragadta magához a szót s kezdte meg gazdag kutatómunkájának ismertetését. Előadása kezdetén történelmi idősíkba helyezte a Lévai Nőegylet kialakulásához vezető hosszú utat. Bár a korábbi időkben is szükség lett volna az olyan szervezetekre, melyek adományokat gyűjtöttek a rászorulóknak, a Magyarországon uralkodó társadalmi-politikai helyzet (például a török megszállás), ezt mégsem tették lehetővé.
Csak a 19. század végére alakult ki Léván az a társadalmi réteg, amely jövedelmének egy bizonyos részét jótékonysági célokra tudta fordítani. A város ekkortájt virágzásnak indult, az újonnan kikövezett főtér körül impozáns házak épültek, egyletek tucatja alakult meg, melyek tevékenységek széles sorát vonultatták fel: oktatási, vallási, kulturális, sportolói, humanitárius alapon szerveződtek. Strasser Elemér Lévai Lexikonja szerint Léván 1930-ban 51 egyletet tartottak nyilván.
A városban tevékenykedő egyletek által megrendezett mulatságokra, táncvigadalmakra és hangversenyekre már az 1910-es években is a város szabályrendelete vonatkozott. A különböző események hírének terjesztésében fontos szerepet játszott a Nyitrai és Társa nevű lévai nyomda, az adakozásokról pedig a Bars című folyóirat „Köszönetnyilvánítás” című rovata tájékoztatott.
Az első nőegylet megalakulására tett kísérlet 1863-ra nyúlik vissza, ám az sikertelen volt. 1870-ben Majláth István főispán és Mácsay Lukás polgármester kérték fel Léva hölgyeit egy jótékonysági egylet megalapítására, melyre végül 1872-ben került sor. Az első elnöknő Majláth Istvánné volt. 1881-ben az egylet megvásárolta a Takarékpénztár tulajdonában lévő „kettősházat”, melyben egy évvel később árvaházat létesítettek. Az egylet hosszú éveken át élvezte a Takarékpénztár anyagi támogatását.
1895-re a Lévai Nőegylet 50 árvát nevelt fel, az egyletnek 101 rendes tagja volt, akik 6 évre kötelezték el magukat 3 forint tagdíjjal, a városban pedig 105 perselyt helyeztek el adománygyűjtés céljából.
A városban megrendezett bálok, vigadalmak bevételéből az árvaháznak is jutott, így példának okáért az 1905. január 7-én a városházán megrendezett Kurucz estély 654 korona 52 filléres bevételét is az árvaház kapta. Még ebben a hónapban, 25 év után először, állami támogatásban részesült az árvaház, 2000 korona értékben. 1920-ban XV.Benedek pápa 10 ezer koronát adományozott. Nécsey József saját alapítványából évi 1000 koronát ajánlott fel. Az intézmény 1927-ben kapta meg a Lévai Árvaház nevet.
A Lévai Nőegylet által továbbra is fenntartott árvaház 1932-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. A Bars hetilap közölte Kriek Jenő beszámolóját, mely a jubileumi közgyűlésen hangzott el. Az évforduló alkalmából készült tabló, mely az egylet elnökasszonyait, alelnökeit és titkárait mutatta be, a mai napig megmaradt az utókornak.
A gazdasági válság jelentősen megnehezítette az árvaház fenntartását, a Nőegylet ekkor mulatságok helyett teadélutánokat szervezett a városi szálloda éttermében, s az így befolyt bevételből támogatta az árvaház működtetését.
Sajnos, a Bars című hetilap megszűnésével a Lévai Nőegylet tevékenységének utolsó időszaka is a történelem homályába veszett, így csak feltételezhető, hogy az egylet s az általa fenntartott árvaház, melyre joggal lehet büszke Léva város minden mai polgára, 1945 körül fejezte be tevékenységét.
