Szívós és leleményes fajta a magyar. Főleg, ha fiatal. Ez volt az ember érzése a mai I. Felvidéki Junior Expón Dunaszerdahelyen, ahol 45 fiatal vállalkozás mutatkozott be.
A megnyitón Szilágyi Péter, a nemzetpolitikai államtitkárság helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány a külhoni magyar közösségek felemelésére, anyagi segítésére hatványozottan odafigyel. Három pályázatot hirdettek meg az idén, összesen 830 millió forint értékben, melyből családi vállalkozásokat, induló fiatal vállalkozókat és már működő fiatal vállalkozók együttműködését kívánják támogatni. Előzetes számításaik szerint több mint 150 projekt megvalósítását tudják majd támogatni.
A Baross Gábor Tervet és a Baross Alapítványt említette előadásában Menyhárt József, az MKP elnöke, ami segítheti a felvidéki fiatalokat abban, hogy szülőhelyükön próbáljanak meg boldogulni. A gazdasági fellendülés megmaradásunk alapja, s ahhoz is elengedhetetlen, hogy fiataljaink merjenek családokban, több gyermekben gondolkodni és ne üresedjenek ki iskoláink, hangsúlyozta a pártelnök.
Iván Tamás, a szervező Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnöke szerint az expó célja összehozni a szlovákiai fiatal vállalkozókat, hogy megismerjék egymást, tudjanak egymáshoz fordulni, egymásnak segíteni és reklámfelületet is biztosítsanak számukra.
„Ha itt szétnézünk, láthatjuk, hogy minden szegmensből – gasztronómia, mezőgazdaság, építőipar, webdesign – érkeztek vállalkozók, s azt is, hogy vannak fiatalok, vannak már befutott vállalkozók, sőt olyan is akad, akinek már tíz alkalmazottja van. Egy jó vállalkozáshoz az ötleten kívül még nagyon fontos a kitartás, a megvalósíthatóság és a pénz” – mondja a szövetség elnöke.
Szóba kerül az is, hogy hiába próbálták a múltban tönkretenni a mezőgazdaságot, az ágazat mégis mintha újra erőre kapna, amit bizonyít az is, hogy az I. Felvidéki Junior Expón kiállítók legalább negyven százaléka ebből az ágazatból érkezett.
Kézműves sajtok, méz és bor
Az alsószeli Cheesio kézműves sajtokat kínál, tulajdonosa, Francisti Tamás öt éve hobbiként kezdte a sajtgyártást, amit egy éve a vállalkozás szintjén űz. Napi száz liter tehén-, illetve kecsketejből és némi juhtejből készít sajtokat.
„Egyelőre csak egyedül viszem a vállalkozást, pár dologban besegítenek a szüleim vagy a párom. Nem nagyüzemi módon, gépekkel, hanem kicsiben és kézzel készítem a sajtot – meséli Tamás, miközben rendezgeti a sajtokat, készíti a standot a kiállításra. Elmondása szerint hamar megtanulta a sajtkészítést, az árut saját üzletében és éttermekben, kialakult vevőkörében értékesíti.
A tornaljai Majoros Jácint családjában a méhészkedésnek már nagyjából 150 éves hagyománya van, aminek ő méltó folytatója. Jelenleg három mézelő helyen 200 méhcsaláddal foglalkozik és próbál érvényesülni termékeivel a piacon. Mint elmondja, egyre több az idős méhész, ez a szakma is elöregszik, a fiatalok nemigen vágnak bele.
„Sajnos, a mezőgazdászok egyáltalán nincsenek tekintettel a méhészekre, a méhésznek állandóan résen kel lennie, hogy megóvja méheit a bajtól. Nagyjából tíz éve vállalkozásban méhészkedem, bő négy éve komolyabb marketingtevékenységgel is foglalkozunk, és próbáljuk Gömör és Kishont régióban értékesíteni a termékeinket. Nemcsak virágmézet árusítunk, de aszalt gyümölcsös mézeket, magvas mézeket is kínálunk, valamint virágpor- és propolisztermékünk is van, tinktúra és krém formájában is” – meséli Jácint, akinek már a hatéves kisfia is egészen otthonosan mozog a zümmögő szorgos kis rovarok között, úgyhogy az utánpótlás is, úgy tűnik, biztosítva van.
Árendás Zsolt és felesége Muzsláról érkezett, ahol jóféle borok teremnek. Meg is kóstoltatnak velünk egy kis vöröset. Családi vállalkozásként működtetik pincészetüket, egy hektáron termesztve a szőlőt, amihez idővel szeretnének még újabb területeket vásárolni.
„A szőlő állandó készenlétet és rengeteg munkát igényel, ami a hobbink és egyúttal minden szabadidőnket elveszi. Egyelőre még nem ebből élünk, de arra törekszünk. Muzsla fehérbortermelő vidék, túlnyomórészt zöld veltelínit, királyleánykát, olasz és rajnai rizlinget termelünk. Egyelőre borkóstolókon, vásárokon értékesítjük borainkat, de a jövőben jó lenne vinotékákba is bejutni. És hát borkultúránk is igencsak fejlesztésre szorul” – tudjuk meg Zsolttól, aki a szőlőt örökségül kapta és majd szeretné továbbadni gyermekeinek.
Bár még kissé talán korai, rákérdeztünk arra is az ifjú borásznál, milyen évjáratnak ígérkezik ez a mostani.
„Ha így marad minden, akkor nagyon jó évjáratunk lesz. Meleg van, a betegségek is elkerülik a szőlőt. Júliusban viszont már kívánatos lesz a nedvesség, az eső is, a jó savtartalom miatt” – válaszolta Zsolt.
Akik design-ban „utaznak”
Kósa Annamária, a Koka Fashion Design tulajdonosa divattervező, a Junior Expóra menyasszonyi ruhákkal és fejdíszekkel érkezett.
„Már egyetemista koromban létrehoztam a saját márkámat, mivel már akkor szépen felfelé ívelt a karrierem, több divatbemutatón is részt vettem és több versenyt is megnyertem a ruháimmal. Budapestre való költözésem és gyermekem megszületése után a karrieremet jóformán újra kellett építenem, de úgy gondolom, jó irányba haladok ott is. Egyre többen ismernek és viselik a ruháimat” – mesélte portálunknak, hozzátéve, hogy bár segít neki a férje is, a divatszakmában maga a tervező az, aki a legjobban el tudja adni a ruháit.
A Violinda Design tulajdonosa, Viola Melinda bősi születésű, de Párkányban él családjával. A környezettudatos kreatív design megszállottja, hulladékpapírból kiegészítőket, táskákat, ékszereket készít. Már laptop-, ipad-tartókat is tervez, méghozzá lejárt szórólapokból, régi magazinokból. Egyelőre inkább még csak hobbi szinten űzi ezt a mesterséget, de már keresi a piacot, komolyabban kezd foglalkozni a marketinggel is.
„A táskák általában csomagolópapírból készülnek, amik laminálva vannak, ettől tartóssá – vízállóvá és tépésállóvá – vagyis ugyanolyan strapabíróvá válnak, mint bármely bolti női táska. Nyolcszorosan hajtogatott papírból vannak és kézzel varrottak. Míg egy táska elkészül, az egy hétbe is beletelik. Nincs két egyforma darab, mindegyik egyedi, így aki megveszi, biztos lehet benne, hogy az utcán nem jön szembe vele még egy ugyanilyen” – mondja Melinda, aki főleg vásárokon kínálja portékáit.
A GV Guitars vállalkozást, immár lassan tíz éve, három fiatal gútai fiatalember működteti. Profiljuk az elektronikusgitár-készítés, általában megrendelésre dolgoznak, tudjuk meg Kamocsai Imrétől, miközben kollégája, Szabó Norbert épp a világítást állítja be a gitárokkal teli panelen.
„Autodidakta módon tanultuk meg a gitárkészítést, s ma már személyre szabott, az egyéni igényeket teljes mértékben kielégítő hangszerek is kikerülnek a kezeink közül. Kőris, juhar, éger, mahagóni és egyéb fával dolgozunk. Egy-egy gitár nagyjából fél évig készül. Nemcsak a készítést, de a szervizt is vállaljuk, amiből a fő jövedelmünk származik ” – mondja, s elárulja azt is, ők maguk is játszanak a hangszeren, de erre mostanában elég kevés idejük jut.
A Szövetség a Közös Célokért társulás munkatársai a Komárom-Esztergom megyei Civil Információs Centrummal közösen az I. Felvidéki Junior EXPO-n, kihelyezett információs nap keretében tájékoztatást, tanácsadási lehetőséget biztosítottak a magyar-külhoni magyar együttműködések építése céljából a Bethlen Gábor Alap 2017. évi „Nemzetpolitikai célú támogatások” előirányzat terhére meghirdetett pályázatairól.
További felvételek az I. Felvidéki Junior Expóról.
https://www.facebook.com/pg/FELVIDEK.ma/photos/?tab=album&album_id=1558416770847300
