Ismét jogi témát boncolgattak és a törvényi hiányosságokról szóltak a Magyar Közösség Pártja szakjogászai. Kőrösi Ildikó, a párt önkormányzati ügyekért felelős alelnöke és Nagy Dávid jogi szakértő az önkormányzatokat érintő módosítást és a sporttörvény diszkriminatív passzusát elemezte.
Kőrösi Ildikó elmondta, sok esetben egy félmondatos törvénymódosítás is nagy mértékben befolyásolja a községek életét. Ilyen az 583/2004-es törvény módosítása is, amely az önkormányzatok költségvetését és zárszámadási kritériumait szabályozza. A törvény több rendelkezése módosult annak elfogadása óta. A módosítást még 2013 novemberében fogadta el a törvényhozás, melyet a ma kormánypárti képviselők nagy része akkor nem támogatott. Kőrösi Ildikó kiemelte, hogy ahogy más javaslatainkat támogatták a képviselők, úgy bízik abban, hogy a most feltárt probléma megoldására is lesz akarat.
Az önkormányzatok költségvetése több tételből áll, az államtól a települések megkapják a polgárok után járó adóhányadot, és az átruházott jogkörökre a pénzt, melyhez az önkormányzatok pályázati forrásokból és hitelekből szereznek forrásokat. Annak érdekében, hogy fejlődni tudjon, többek között óvodát építeni, vagy szennyvíztisztító-hálózatot lefektetni, több település hitelhez folyamodott. A teljes hitel összege azonban nem lehet több az előző költségvetés hatvan százalékánál, miközben a törlesztés nem haladhatja meg a költségvetés huszonöt százalékát. A törvény ebben nem változott, azonban már nem a teljes költségvetésből számolják ki az arányokat, hanem csak az eredeti jogkörökre az államtól megkapott pénzösszegből.
A probléma nemcsak a déli járások településeit érinti, hanem az egész országot, sőt a megyei önkormányzatokat is – emelte ki az alelnök, aki bízik abban, hogy megoldás születik a kérdésben, hiszen nem szabad korlátozni a községek és városok fejlődését egy elhibázott jogszabály miatt. Az országban nagyon sok önkormányzatnak van adóssága, a statisztikai adatok nem ismertek, de Kőrösi Ildikó szerint nagyjából a települések hatvan százaléka törleszt ma hiteleket. Kőrösi Ildikó azt is elmondta: az önkormányzatok indítványára foglalkoznak a problémával, a polgárok érdekében.
Nagy Dávid jogász a 2014-től életben lévő sporttörvény negatívumairól szólt. A szóban forgó törvény értelmében idegen ország, vagy volt ország jelképeit, zászlaját nem vihetik be a szurkolók a sporteseményre, amennyiben azzal negatívan befolyásolhatják a közhangulatot. Ha kockázatosnak ítélnek meg egy meccset, akkor a hatóságok be szokták tiltani a jelképek használatát. Nagy Dávid konkrét példával élt, a Slovan−DAC meccsen az egyik székesfehérvári szurkoló a magyar nemzeti lobogóval érkezett a stadionba, amelynek fehér sávjában a Székesfehérvár felirat volt látható. A fiatalember a lelátó helyett a rendőrségen töltötte az idejét, majd féléves eltiltásra és pénzbírságra ítélték, ami ellen fellebbezett. Végül megrovásban részesült a DAC szurkolója.
A Felvidék.ma kérdésére Nagy Dávid elárulta, nem tud arról, hogy más sporteseményekről, például a hokibajnokságról kitiltottak volna valakit azért, mert nemzeti lobogóval érkezett a stadionba. A törvénynek van egy politikai felhangja, amit a jogász szerint módosítani kellene, hiszen az alkotmányellenes és ellenkezik az uniós jogszabályokkal. Nem korlátozhatnak ugyanis senkit a mozgásterében és a véleménynyilvánításban, ha az másokat nem sért.
Nagy Dávid arra is kitért, hogy a Székesfehérvár felirat miatt a magyar trikolór már nem számít más ország szimbólumának. Balkáni példákkal ugyanakkor rámutatott arra, hogy vannak országok, ahol elfogadott, hogy a nemzeti közösségek használják szimbólumaikat, így például a szerbiai szlovákok jelképét, a szlovák címert és zászlót. A jogász hozzátette, a szurkolók leleményesek és megoldják, hogy a nemzeti színeket bevigyék a standionba, melyre példákat is vetített.
