Az V. Martosi Szabadegyetem negyedik napja a gyerkőcöké: délelőtt tartalmas gyermekprogramokkal várták a Martosra látogató családokat. A közéleti kínálat is erős: szó esik tehetséggondozásról, Kárpát-medencei körkép az elszakított nemzetrészek vezetőivel, C(E)Unami. Este hétkor pedig a Rómeó Vérzik nyitja a mai koncertsorozatot. Helyszíni tudósításunk folyamatosan frissül!
Kárpát-medencei körkép Martoson
Idén sem hiányozhatott a Martfeszt programjából a külhoni pártelnökök nemzetpolitikai fóruma. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Kelemen Hunor (RMDSZ), Pásztor István (VMSZ), Brenzovics László (KMKSZ) és Menyhárt József (MKP).
A fórum résztvevői elsőként a vajdasági kisebbségi közéletet vették górcső alá. Pásztor István bevezetőjében kifejtette, csak akkor tudunk erősek lenni, ha mindannyian erősek vagyunk. Magától értetődő tehát a határon túli magyar közösségek támogatása, identitásának megtartása. A Vajdaságban tavaly nyáron új kormány alakult, államtitkári szinten ennek része a VMSZ is. Az elmúlt évben több választás is lezajlott Szerbiában, melyek során a vajdasági magyar közösség megerősödött. Megbecsült közössége vagyunk Szerbiának – hangsúlyozta Pásztor István. A továbbiakban kifejtette, olyan miliőt teremtettek, melyben nyugalomban élnek az emberek, s erre nagyon régen volt példa Szerbiában. A Felvidékre vonatkozóan elmondta, itt is bőven akad tennivaló, de kitartó és szívós munkával eredményeket lehet elérni. Identitásában és egzisztenciális szempontból is erősödött a vajdasági magyar közösség. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a Vajdaságban megvalósuló fejlesztések Szerbia megerősödését is segítik.
Brenzovics László a történelmi múltból indult ki. Közös felelősségünk a Kárpát-medencei magyarság sorsának alakítása – fogalmazott. Röviden ismertette Ukrajna jelenlegi helyzetét, s jellemezte az ottani magyar közösséget. A kárpátaljai magyar közösség próbál megmaradni, fejlődésre törekedni. Számunkra fontos tényező a felvidéki magyarság, ha az itteni közösség erős lesz, az segíti a mi előrelépésünket is – hangzott el a Martfeszten. A megyei önkormányzati választásokkal kapcsolatban elmondta, fontos, hogy erejének megfelelően jelenjen meg az itteni magyarság megyei szinten is.
Az erdélyi magyar közösség száz éve tartja magát, megőrizték az örökségüket, talpon maradtak gazdasági téren is – jegyezte meg Kelemen Hunor. Az újrakezdés évszázadát éltük – tette hozzá. Romániában 2016-ban parlamenti választásokat tartottak, melyeken kiváló eredményt, 6,5 százalékot ért el a magyarság. Arányos képviseletet biztosítanak a parlamentben a romániai magyar közösségnek. Összefogással, együttműködési lehetőségek kihasználásával lettek eredményesek. A magyarok bejutottak a parlamentbe, ám kormányon kívül maradtak. Viszont parlamenti együttműködés eredményeként a magyar közösség érdekeit figyelembe véve hoztak új törvényeket (oktatási, egészségügyi területen, a nyelvi jogok bővítése terén). Romániában a magyar közösséget sokan még mindig nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik. „A magyar közösség a román alkotmányosság keretei között folytatja tevékenységét, nem kockázati tényező, értéket alkot az ország számára – mondta Kelemen Hunor. Jellemző a bizalomhiány a kisebbség és a többség között, ezen változtatni kell – tette hozzá. Területi fejlesztési forrásokhoz jutottak a magyarlakta területek, fejlesztik az infrastruktúrát, az oktatást.
Felvidéki közösségekkel, civil szervezetekkel, történelmi egyházakkal erősödtek a kapcsolataink – vélekedett Menyhárt József. Nyelvi, nyelvhasználati jogainkat meg kell tartani a nemzetpolitikai aspektusban. Nemzetpolitikai paradigmaváltás megy végbe, ami a gazdasági megerősödést célozza. Ennek jó példáját láthatjuk a Vajdaságban is – fejtette ki az MKP országos elnöke. Hozzátette, az ország déli járásait kevésbé fejlesztik. Nemzeti egységgel és összefogással azonban változtathatunk a helyzetünkön. A megyei választásokkal kapcsolatban kifejtette, meg kell tartani az előző választások eredményét. A cselekvésre törekvő szervezetekkel, ifjakkal kell összefogni – hangsúlyozta Menyhárt.
A Kárpát-medencében napjainkban feltűntek különböző egyszemélyes pártok. Kell ezzel foglalkozni? – tették fel a kérdést Martoson. Kelemen Hunor a Trump-jelenségre reagálva elmondta, van olyan szituáció, amikor ilyenek kerülnek hatalomra. A világpolitikában nagy változások zajlanak, melyek hatása a Kárpát-medencében is érezhető lesz – vélekedett Brenzovics László. Fontos a média szerepe a helyi közösségekben is, ezért szerinte az MKP-nak szüksége lenne egy saját napilapra.
A külhoni magyar pártok számára fontos a közösségi támogatás. Ennek hatására politikai tényezővé váltak az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai magyar pártok. Pásztor István szerint azon civil szervezetek jelentenek veszélyt, melyek politikai pályára lépnek. A Felvidéken az MKP-nak vannak karakteres személyiségei, ők indulnak a megyei választásokon megyeelnök-jelöltként.
Közösségépítő és érdekképviseleti feladatokat is ellátnak a határon túli magyar pártok, ebben egyetértettek a fórum résztvevői. Közös erőfeszítéssel, népszerű vezetővel építhető a közösség. A kisebbségi politikában nincs alternatívája a közösségépítésnek – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MKP tavaly a régiók bejárásával erősítette kapcsolatát a közösségépítést végző szervezetekkel, intézményekkel. Mindenütt van emberünk, hozzá tudunk szólni a témákhoz, ez fontos szerepe a nemzeti közösséget képviselő pártoknak – jelentette ki Menyhárt József. (pp)
A nagy C(E)Unami
A Csallóközön végigsöprő nyári zivatar sem tudta elmosni a nagy C(E)Unamit. Hollik István, a Fidesz – KDNP parlamenti képviselője és Fiala-Butora János jogász-közgazdász, a CEU ( Central European University) oktatója vitatkoztak a MartFeszt mai beszélgetésén.
Nagy Dávid, Érsekújvár MKP-s alpolgármesterének moderálásával, aki szintén a CEU hallgatója volt, érdekfeszítő érvek és ellenérvek hangzottak el a lex Ceuként ismert, a magyarországi közbeszédet az elmúlt hónapokban meghatározó ügyről. A közel másfél órás beszélgetés alatt az álláspontok ugyan nem kerültek közelebb egymáshoz, viszont a hallgatóság egészen árnyalt képet kaphatott a CEU-ügyről. A rendkívül izgalmas beszélgetés teljes összefoglalója ITT olvasható. (sze)
Velemjáró – neten és applikáción keresztül is
Horony Ákos, Lancz Attila és Őry Péter mutatták be a MartFeszten a Velemjárót, amely egy androidos alkalmazás és egyúttal egy weblap is. Célja, hogy elősegítse a szlovákiai magyar nyelvhasználatot – az élet minden területén. „Olyan modern eszközt adunk a felhasználók kezébe, hogy ha kisebbségi nyelvhasználatot érintő jogsértést észlelnek, azt jelenteni tudják” – mondta bevezetőjében Horony Ákos. Az applikáció részét képezi a hivatali ügyintézéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazó Ügyintézési útmutató és a magyar települések legfontosabb adatait rögzítő Településtár, de Törvénytárral is segíteni próbálja anyanyelvünk minél tágabb körű használatát.
Ha bárki valami olyat észlel, ami korlátozza nyelvhasználatunkat, azt akár fotóval dokumentálva is beküldheti az applikáción keresztül, amit aztán a működtetők továbbítanak az illetékes szervek felé. Tavaly egyébként 117 bejelentés érkezett a Velemjáróba. Az alkalmazás és weboldal ezen kívül számos hasznos és fontos információt is tartalmaz, akár az egyes településekről, a magyarok százalékarányáról – megmutatva az 1910-es és a 2011-es népszámlálási adatok eredményeit (fogyásunkat) is, sőt még a rendszerváltozás utáni parlamenti választások eredményeit is megtalálják rajta az érdeklődők.
Lancz Attila arról beszélt, hogy az applikáció, valamint a weblap is magyarul ad leírást különböző élethelyzetekről és a hivatali ügyek intézésében is segít – például leírja, mi a teendő, ha elveszítjük a személyazonossági igazolványunkat. Az elérhető információkat vagy egyszerűen lefordították magyarra, vagy ők készítettek magyar nyelvű tájékoztatót. A Velemjáró a fogyasztóvédelemben, a munkaügyekben, a munkajogi, valamint a családi ügyekben is jó segítőtárs lehet. Az applikáció fejlesztésével arra törekszünk, hogy az egyfajta szlovákiai magyar zsebkönyv legyen, afféle elektronikus kézikönyv – hangsúlyozta Lancz Attila.
Őry Péter a Pro Civis polgári társulás elnökeként elmondta, hogy a Törvénytárban az elmúlt hat év során 74 törvényt fordítottak le, s a munkát a szlovák alkotmány magyarra fordításával kezdték. Fontosnak tartotta elmondani, hogy az állami szervek részéről gyakorlatilag nulla a lehetősége annak, hogy a polgár kétnyelvűen is intézkedhessen, pedig nemcsak az önkormányzatoknak, de az államnak is vannak ezen a téren kötelességei. Ám még mindig csak civil kezdeményezésekkel lehet előbbre lépni a kisebbségi nyelvhasználatban. Kitért arra is, milyen fontos lenne, hogy az üzleti életben, a vállalkozásokban is használjuk a kétnyelvűséget, amire pozitív példát is felhozott, egy szőgyéni céget, amely három nyelven – magyarul, szlovákul és csehül – kínálja portékáit. Hiába raktunk ki ötven magyar helységnévtáblát a vasutak épületeire, ha azon kívül semmi sem változott, más információt továbbra sem közölnek magyarul – mondta.
Használjuk bátran anyanyelvünket! Erre biztatott az a kisfilm is, amit az előadás után a jelenlevők megtekinthettek, s ami egyúttal bemutatja, mire is jó ez a mobil alkalmazás. (VJ)
A figyelem középpontjában a tehetséggondozás
Milyen is a felvidéki egyetemi közeg tehetséggondozása? Erre a kérdésre keresték a választ a Martosi Szabadegyetem szombati első fórumának vendégei. Bárczi Zsófia, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja, Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora, valamint Weszburg Tamás, a magyarországi Országos Tudományos Diákköri Tanács alelnöke osztotta meg tapasztalatait a közönséggel.
A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának hagyományos tehetséggondozása a tudományos diákköri konferenciák (TDK) megszervezése. „Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy hallgatóinkat bevonjuk különféle versenyek, iskolai versenyek szervezésébe” – kezdte a fórumot Bárczi Zsófia. Juhász György rektor kiemelte, a képzés során az intézményben a három karon különféle tudományterületeken mérettetnek meg a hallgatók. Majd hozzátette, a tehetséggondozás tudományos keretei között a doktori képzés a legjelentősebb, mindhárom karon folytatnak ilyen jellegű képzést.
Weszburg Tamás szólt arról, hogy Magyarországon is népszerűek a diákköri konferenciák, melyekbe az elmúlt években betagolódtak a határon túli intézmények. Sokféle más tehetséggondozás is van a magyarországi felsőoktatásban. Összetett dolog a tehetséggondozás. Mint elmondta, az elmúlt évtizedekben egyre többen kerülnek be az egyetemi képzésbe. A tehetséggondozás a legjobbak közötti kiválasztást jelentette egykoron, ma kihívásokkal küzdünk – hangsúlyozta az alelnök.
A Felvidéken fokozatosan kiépült a tehetséggondozás intézményesített rendszere, melynek mások mellett tagjai a Felvidéken magyar oktatást nyújtó egyetemi intézmények, tanszékek.
A felvidéki tehetséggondozás specifikuma, adottságai: kettős meghatározottságú közegben él, itt a magyar identitás megtartása a fontos. A TDK tudatosít bizonyos dolgokat, saját szakmánkat anyanyelvünkön tudjuk művelni – emelte ki Bárczi Zsófia. Olyan tudományterületeken is születnek magyar nyelvű tanulmányok, amelyeket anyanyelven nem tanítanak a felvidéki felsőfokú intézményekben. Ezáltal a szaknyelvet is elsajátítják, pontosítják, ami már többletet jelent az egyetemi hallgatóknak.
A szakmai tudás mellett a kapcsolatépítés sem elhanyagolható a TDK-nál. A felvidéki Tudományos Diákköri Konferenciát évente rendezi meg felváltva a komáromi egyetem és a nyitrai magyar kar. Idén Nyitrán szervezik meg a konferenciát. A felvidéki verseny betagolódik a magyarországi versenybe. Az idén tíz felvidéki kapcsolódott be a versenybe. (pp)
Élő népmese, amely erősíti a családot
A kézművesség mellett interaktív, élő népmesével várta a MartFeszt ma a családokat. Écsi Gyöngyi előadóművész lelkesen ragadta magával a jelenlévő fiatal, kisgyermekekkel érkezett családokat. Először csak pár anyuka csatlakozott a kicsikkel, majd az apukák is helyet foglaltak, azután a sátor szélénél megragadtak az egy-egy pillanatra betekintő, kíváncsi fiatalok is. Szemmel látható volt, hogy a műfaj megérintette a hallgatóságot és a tanulságos mese mindenki arcára mosolyt csalt.
Az előadás végén a látogatókat faggattuk. Fiser Tímea elmondta, hogy kimondottan a gyerekeknek szóló programok miatt érkeztek Peredről a szabadegyetemre, két kisgyermekükkel, akiket nagyon érdekelnek az ilyen jellegű műsorok. Fontosnak tartotta, hogy ezen a rendezvényen a komolyabb témák mellett a szervezők a fiatal családokra is gondoltak. Kilácskó Attila Alsószeliből érkezett a családjával, s szerinte is nagyon értékes kezdeményezés a fiatal családok megszólítása. Még vonzóbb lehet a fesztivál a jövőben, ha kibővítik a programokat. Először érkeztek Martosra és a terveik szerint a többi programon is részt fognak venni.
Écsi Gyöngyi előadóművész a Felvidék.ma kérdésére elmondta: „Ez a fajta családi szórakozás, amikor a szülő a gyerekkel együtt vesz részt egy mesében, egy teljesen új játékforma. Az a nemzedék, amelynek megadatik, hogy a szülőkkel együtt vesz részt egy mesében, teljesen más generációvá válik. Hiszen az apa bevonható a gyerek saját világába, királlyá, Jánoskává, katonává válik, a gyermek az anyukával tündérré változik, és együtt táncolnak. A felnőtt együtt van a gyerekkel. Ezek a közös élmények megerősítik a családi kapcsolatokat és a bizalmat a felnőtt iránt. Az lenne a jó, ha a szülők ezt nagyon komolyan vennék. Hiszen nem a gyerek illeszkedik a szülő programjába, hanem a felnőtt a gyermekébe, miközben rettentően jól szórakoznak kicsik és nagyok.” A kezdeményezésről, hogy a Martosi Szabadegyetem szervezői a fiatal családokat is megszólítják, a neves művész kifejtette: „Az lenne a jó, ha a fiatal családok értékelnék ezt a szándékot és megértenék, hogy a népmese műfaja értük van. Ha megérzik ezt a szándékot és eljönnek a programokra a gyermekeikkel, akkor ez megerősíti a családokat. Ez az igazi cél.” (HA)
