A kulturális minisztérium júniusban meghirdetett pályázatára a Kisebbségi Kulturális Alap vezetői posztjára hárman jelentkeztek: Molnár Norbert, Marta Richterová és Vladimír Marušin. Meghallgatásukra július 11-én került sor, amikor is – 20 perc rendelkezésre álló időben – egyenként felvázolták elképzeléseiket az alap működéséről. A második körben pedig mindhárman hét kérdésre válaszoltak a héttagú szakmai bizottság előtt. Az alap igazgatóját július 31-én nevezi ki a kultuszminiszter.
A pályázók közül Molnár Norbert, az Új Szó egykori főszerkesztője, a lap online változatának jelenlegi vezetője az egyetlen magyar jelölt, aki másodikként vázolta fel elképzeléseit. A 47 éves Párkányban született pályázó szerint az alap működőképes, független, transzparens és hasznos kell, hogy legyen. „Az alap létrejötte mérföldkő a nemzeti kisebbségek kulturális életében. Az aktuális politikai hatalom nem szólhat bele a döntési folyamatba – a szakmai tanácsok gyakorlatilag átveszik az irányítást” – írta pályázatában. Ami a támogatások elnyerésének folyamatát illeti, annak Molnár szerint érthetőnek és időben behatárolhatónak kell lennie, minden pályázónak időben meg kell tudnia, hogy pályázata támogatást nyer-e.
Molnár Norbert úgy véli, hogy a pályázónak joga van tudni, kik és hogyan döntöttek beadványáról, amiről az Új Szóban a következőt nyilatkozta: „Ha elnyerem a posztot, arra fogok törekedni, hogy ezek a döntések nyilvánosak legyenek, mindenki számára elérhetők legyenek, és a bizottsági tagok is felelősséget vállaljanak a döntéseikért.”
Döntés tíz napon belül
Vladimír Marušin, aki elsőként lépett a bizottság elé, 58 éves táncos-koreográfus, az eperjesi egyetem zene tanszékének oktatója. Úgy véli, kevés pénz jut a nemzetiségi kultúrára, és nem is az összeset használják a kisebbségek támogatására. Véleménye szerint az alap egyik fő célja kell, hogy legyen, olyan fiatalok megtalálása, akiknek okos gondolatai nyomán a nemzeti kisebbségek kultúrája fejlődhet.
Harmadikként a szakolcai Marta Richterová vázolta fel elképzeléseit, aki a magánszektorban (kiskereskedelem és közvetítői munka) tevékenykedik, a roma közösséget képviseli és elmondása szerint nagy gyakorlata van a támogatások igénylésében, a pályázásban. Ő fontosnak tartaná, hogy a jövőben az alap kommunikáljon az egyes kisebbségek képviselőivel, mert az jelenleg nem működik. Az interkulturális párbeszéd fontosságát hangoztatta.
A jelöltek tíz napon belül értesítést kapnak arról, hogy pályázatuk a Kisebbségi Kulturális Alap vezetőjének posztjára sikeres volt-e. Az új igazgatóra bokros teendők várnak, hiszen december 31-ig közzé kell tennie az első felhívást, ezen kívül létre kell hoznia az alap valamennyi szervét, úgy ahogy azt a májusban elfogadott törvény meghatározza.
