A Momentum Mozgalom, melyet egyesek csak új SZDSZ-ként emlegetnek, az utóbbi hónapokban többször hívta fel magára a figyelmet. A köztudatba az olimpiaellenes kampányukkal robbantak be, melynek során sikerült több százezer ember elméjét megfertőzni a merjünk kicsik lenni hozzáállással, azért, hogy ne legyen Budapesten olimpia.
A mozgalom ezen felbuzdulva be is jelentette, hogy politizálni szeretne, és hozzákezdett sorozatos kormánytámadó performanszaihoz, melyből egy dolog vált világossá mindenki számára. Azonkívül, hogy le akarják váltani az Orbán-kormányt, nem sok minden derült ki, hogy miért, hogyan, kivel, mikor. Ellenben az már első ránézésre is látszott rajtuk, hogy rengeteg pénzük van, elszámolni ezzel viszont eddig nem sikerült. Előbb azt hangoztatták, hogy a tüntetéseken közadakozásból kalapoznak össze rendszeresen több millió forintot pár óra alatt, majd amikor az ezerfős fesztiváljuk közel 50 milliós tételével sem számoltak el a közvélemény előtt, már kezdett kínossá válni nekik is a dolog. Egyes információk szerint mögöttük is az amerikai milliárdos, Soros György áll, akitől egyáltalán nem idegen, hogy egyes országok belpolitikájába próbáljon ilyen módon beavatkozni.
A jövő tavaszi parlamenti választás kampánya már javában tart Magyarországon, így az augusztus 20-ai ünnepet is igyekeznek pártcélokra is felhasználni. Hasonlóan a Momentum is, mely az A38 nevű hajón – ez egyébként diszkós szórakozóhelyként működik – tartotta meg rendezvényét. Ez egyfajta programalkotó is volt, tekintettel, hogy most hirdették meg az úgynevezett Cselekvés köreit, melynek során helyi szintű problémákat kívánnak megoldani.
Ha valaki számára ez nem cseng ismeretlenül, nem véletlen, hiszen korábban a FIDESZ alkalmazott először ilyet a kampányában, nekik a Polgári Körök névre hallgatott az akciójuk, de idehaza a Felvidéken is találunk rá példát. A 2016-os kampányban például a Via Nova fiataljai hirdették meg hasonló elképzeléseiket a Tettek útján szlogennel.
A programhirdetés után került sor az augusztus 20-ai apropóra, melyre három vendéget hívtak meg beszédet tartani. Az első felszólaló Benedek Márton volt, aki az alig mérhető egyszázalékos Együtt párt alapítója; mellesleg Göncz Árpád (SZDSZ) unokája. A másik a szervezet egyik tagja volt, a harmadik felszólaló pedig Ravasz Ábel, a Most–Híd alelnöke, a szlovák kormány romaügyi kormánybiztosa.
A fiatal politikus éles hangnemben támadta az Orbán Viktor vezette kormányt. „A határon túli közösségek akkor szoktak erősek lenni, hogyha elnéznek Magyarország irányába, és egy fénylő, hegyen álló várost látnak. Ha Magyarország és Budapest fáklyaként lángol azon a dombon. Hogy 2017-ben ez így van-e, azt mindenki döntse el maga. Én mindenesetre nem érzem így. (…) Ahogy már több kijelentésemből is egyértelművé válhatott, nem tartozom az itteni rendszer legnagyobb barátai közé. Egy valamit viszont mindenképpen el kell ismernem, az Orbán-féle Fidesz pontosan tudja, mit gondol a nagy civilizációs kérdésekről. Ezeket a kérdéseket sokszor sokkal hamarabb teszi fel, mint bárki más, és utána ad rájuk egy választ. Ez a válasz sokszor nem megfelelő mindannyiunknak. És igen, az orbáni Magyarország hegyre épített városként fényeskedik sok külföldi számára, ezek viszont javarészt euroszkeptikus, populizmusra fogékony emberek, mindegy, hogyan címkézzük őket, ez legyen az ő problémájuk. De kérdem én (a momentumosoktól – a szerk. megj.) ha történetesen jön egy új kormány, tudja majd az a kormány, hogyan építsen új várost azon a hegyen? Mert ez egy nagyon fontos kérdés. Akkor is, ha ez az orbáni város nem olyan vonzó. Amikor készültem erre a rendezvényre, akkor H. P. Lovecraft horroríró szavai jutottak eszembe, ő írja azt az ódon, sötét teremtmények városáról: ilyen gyomorkavaró szörnyűséget, mióta létezik, csak egyszer hordott a hátán a Föld. Lehet. Viccet félretéve, az orbáni Magyarország egy létező víziót testesít meg. Augusztus 20-ai üzenetem pedig az – ha úgy tetszik, egy szlovákiai kormánypárt vezető politikusától, aki nem magyarországi, de magyar: a Momentum egy fiatal formáció, de máris bent van teljesen a sűrűjében, ahol egyre többen osztanak, egyre több kis részecskére egy egyre kevésbé vonzó tortát. Én nem akarok senkinek a levesébe beleköpni, de komolyan gondolom, hogy ezen a ponton kívülről nézve úgy tűnik, senkit nem érdekel, ki az a Botka, ki az a Gyurcsány, ki az a Fekete-Győr András – azt nem is tudják, ki az a Ravasz Ábel. Az érdekel mindenkit, ki tud végre elképzelni egy lakható, csinos, mindenki számára elérhető várost azon a dombon. Mi, Szlovákiában a Híd részéről elképzeltünk egy ilyen dombot. Ahol egy magyar lehet romaügyi kormánybiztos, egy ruszin lehet az oktatásügyi államtitkárunk, egy roma lehet parlamenti képviselő. (…) És van méltó, tisztességes képviselet. Büszke lenne a Hídra Szent István? Azt nem tudom, de azt igen, hogy az én Szent Istvánom igen. Így azt kívánom, hogy a munkátok végén a ti Szent Istvánotok is büszke legyen rátok. És ha elkezdtetek dolgozni azon az új fénylő városon a hegytetőn, hívjatok fel nyugodtan, szívesen segítek kitalálni a csatornarendszert, de lehet, hogy többet is.”
Az eset annak fényében a legfurcsább, hogy a Most–Híd jelenleg (még) tagja annak a Fico vezette kormánynak, amely lépten nyomon azt hangoztatja, hogy a két ország közötti államközi kapcsolat soha nem volt ilyen jó, mint jelenleg. A két miniszterelnök pedig a V4-ek keretén belül is, illetve más síkon is közeli szövetségesként tekint egymásra.
Hogy a kormánybiztosnak a magyarországi új ellenzékkel való nyílt bratyizása von-e maga után diplomáciai lépéseket, azt nem lehet tudni. Ugyanakkor további érdekességekre mutat rá az is, hogy a Momentum – a már említett nyári fesztiválján – Szlovákiából olyan pártokat hívott meg, melyek hozzájuk hasonlóan új hatást keltenek az egyes országokban. Szlovákiából a sokat emlegetett, annál kevesebbet látott Progresszív Szlovákia volt jelen, mely a Momentumhoz hasonlóan Szlovákiában Fico és a régi elit teljes leváltására szerveződik – nem kizárhatóan külföldről.
Vajon a Hídnak a magyarok, majd a kávéházi értelmiségi szlovákok után legjobban dédelgetett koalíciós partnerét is sikerül majd elárulnia?
