Szeptember hatodikán nyílt meg a Komáromi Erőd Újvár Lőporraktár épületében a Boldogasszony című vándorkiállítás.
Nincs róla statisztikai kimutatás, és minden bizonnyal sohasem lesz, hiszen nem tudunk minden magyar ember szívébe látni: miként tükröződik bennünk ezekben a világtörténelmi, súlyos időkben (is) a Magyarok Nagyasszonyának, Boldogasszony anyánknak képe? Imádkozunk-e hozzá? Bízunk-e benne? El tudjuk-e képzelni, hogy Ő nem csak a világnak, hanem minden magyarnak is királynője? Fel tudjuk-e fogni, vagy csupán mesének tartjuk, hogy nemzetünket valóban Ő oltalmazza államiságunk óta?
Az ilyen, és a hasonló tartalmú elmélkedésekre kiválóan alkalmas lehet a szeptember hatodikán Komáromban nyílt Boldogasszony c. tárlat, amely a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vándorkiállítása, s amelyen ötvenhat magyar művész festményeit, rajzait, kerámiáit, kisplasztikáit láthatjuk a Komáromi Erőd Új várában, a hajdani Lőporraktárban.
A kiállító művészek között Jankovics Marcell, Gyulai Líviusz, Jelenczki István, Petrás Mária, Józsa Judit és a mi Nagy Jánosunk munkái is láthatók. (Tekintve, hogy a Lőporraktár ideiglenes kiállítóhely, az érdeklődők számára csak akkor nyílik meg, ha egy-egy kisebb, minimum öt tagú csoport telefonon bejelenti ilyen irányú igényét a 0948 18 61 48-as számon.)
A tárlatnyitóra megtelt a terem érdeklődő fiatalokkal: a Marianum Egyházi Iskolaközpont diákjaival, és éltesebb korú komáromi polgárokkal, akiket, köztük Stubendek László polgármestert, Knirs Imre, a város alpolgármestere köszöntött. Megosztotta gondolatait a hallgatósággal Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Molnár Imre, a pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, Kiss Róbert kanonok, komáromi esperes-plébános, és Tóth Norbert, a gyűjtemény kurátora is. Verset mondott Boráros Imre Kossuth-díjas színművész.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Intézet igazgatója elmondta, hogy a nagyvilágban szétszórt magyarok közösségeihez is eljuttatják majd a tárlatot, mert a cél: felmutatni a megmaradás zálogát jelentő keresztény hitet és nemzeti értékrendet. Eljött az ideje a Boldogasszony-kép újrafogalmazásának, kanonizálásának és beágyazásának a magyar közösségek mindennapi életébe – véli Szász Jenő.
