Rimaszombatban a virágok költőjére, a református lelkészre emlékeztek születésének kétszázadik évfordulóján, és ünnepélyesen átadták a róla elnevezett, szépen felújított teret.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Tompa Mihály téren többlépcsős felújítást végeztek, de a teljes arculatváltás még várat magára. Újra középre került Tompa Mihály Csütörtöki András szobrászművész által restaurált szobra, így állva be Petőfi Sándor mögé, s maga elé várva Arany Jánost, hogy összeálljon a költői triász.
„Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk városunkat napról napra szebbé tenni, hiszen büszkén mondhatom, sikerült járdáinkat, utcáinkat, köztereinket felújítani, kerékpárutat építeni. Természetesen nem szeretnénk megfeledkezni a kurinci strandfürdő felújításáról sem. Ugyanakkor a szlovák nemzet nagyjai is méltó helyet kaptak a Daxner téren, s hamarosan újabb szobrok kerülnek a térre, így tizenkilencre gyarapodik a szobrok száma. Ám ez a jog nem tagadható meg városunk őshonos magyar és roma lakosaitól sem” – mondta Šimko József, Rimaszombat polgármestere arra utalva, hogy a Tompa térre is kikerülhessen Arany János szobra, amit a városi képviselő-testület ugyan jóváhagyott, de a Matica slovenská és a kerületi műemlékvédelmi hivatal ellenez.
Ezen reményének adott hangot Krucsainé Herter Anikó, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára is, hiszen az idei egyben Arany János-emlékév is, s az anyagi fedezet is biztosított a rimaszombati szoborra. A helyettes államtitkár kifejtette, hogy Rimaszombat a magyar művelődéstörténet kincsestára: magáénak vallhatja Harsányi István református gályarab prédikátort, Hatvani István ördöngős professzort és Szentpétery Józsefet, a legnevesebb magyar ötvösművészt. E város gimnáziumában vált íróvá Mikszáth Kálmán, itt tanult a magyar gyermekirodalmat megteremtő Pósa Lajos, itt keresztelték a nemzet csalogányát, Blaha Lujzát. Ferenczy István, Izsó Miklós és Holló Barnabás révén pedig Rimaszombat a magyar szobrászat bölcsőjének is számít – sorolta.
„A bicentenárium arra ösztönöz, hogy felmérjük Tompa Mihály jelentőségét és méltó helyére állítsuk a nemzeti emlékezetben. Tompa Mihály élete a szülőföld, a haza, a család és a hivatás iránti hűségről tanúskodik. Versei példát mutatnak a nemzetért, a szabadságért és az igazmondás jogáért való küzdelemről” – mondta Krucsainé Herter Anikó. Kiemelte Tompa szabadságharcos tevékenységét, hazafias verseit, népies irányú költészetét, lelkészi szónoklatait, történelmi korrajzot adó gyászbeszédeit, irodalmi és egyházi munkásságának összefonódását, a női olvasóinak szánt Olajág kötetét. Nyilván ez utóbbiért adózott tisztelettel a Szlovákiai Nők Uniójának (ÚŽS) rimaszombati tagozata, amelynek képviselői a sok civil szervezet mellett szintén elhelyezték a koszorújukat a szobor talapzatánál.
Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere szintén visszaforgatta az idő kerekét, felidézve Tompa Mihály életútját, s visszalapozva a történelemkönyv lapjait, melyeken szobrának kalandos útjait írják. Majd visszatérve napjainkba, ebbe a rohanó, gazdasági nehézségekkel is terhelt világunkba, Tompa helyett így szólt: „Köszönöm, hogy nem feledkeztek meg rólam, és e helyre, ahová eredetileg szánt a sors, újra visszakerülhettem, és újra itt őrködhetek és figyelhetem az annak idején számomra kimért és felavatott helyemen, nemcsak Rimaszombat, hanem az ide érkező gömöriek, itthoni és külföldi látogatók minden mozzanatát nemzetiségi, vallási és etnikai hovatartozásra való nélkül”.
Šimko József, Rimaszombat polgármestere beszéde az aktuálpolitikától sem volt mentes. Mint mondta, az itt élő nemzetek összefogására most a korábbiaknál is nagyobb szükség van. „Az Európai Uniónak, melytől mi oly sokat reméltünk, úgy tűnik, feltett szándéka, hogy nemzeteink nyelvétől, kultúrájától, életvitelétől és ideológiájától teljesen eltérő, ismeretlen szándékkal érkező embereket telepítsen országainkba. Ez megengedhetetlen, elfogadhatatlan. Ezért van szükség mind helyi, mind országos szinten olyan vezetőkre, akik betartják ígéreteiket, és ellenállnak mindennemű nyomásnak és fenyegetésnek, úgy, ahogyan ezt Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor teszi, aki nem csak saját hazáját, de Európa határát is igyekszik megvédeni” – hangsúlyozta Šimko.
Ft. Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke ünnepi beszédében szintén jelenünkről és jövőnkről szólt. „Az ünnepélyes alkalom azt jelzi, hogy városunk elöljárói, polgármestere, képviselőtestülete, s a lakosok megértették az idők szavát. Megbékélten, egymás iránti kölcsönös tiszteletben, a múltat megbecsülve kívánnak élni a jövőben, s megmaradni szép városunkban” – mondta. Kifejtette, Európa szíve a Kárpát-medence, melynek jelentősége és fontossága az utóbbi években újra hangsúlyt kapott. Mint mondta, tisztelet illeti azon közép-európai politikusokat, akik ezt újra felfedezték, és összefogva igyekszenek megvalósítani az itt élő nemzetek régi vágyait, a független, szabad és békés életet, ahol vallási és nemzeti önazonosságát senki sem kényszerül erőszaknak engedve feladni. Azt kívánta, hogy Rimaszombat városa váljék ennek meggyőző szimbólumává. „Bizonyítsuk be büszkén, hogy lehet civakodás, harag és gyűlölködés nélkül is élni. Hiszem, hogy ennek a térnek a helyreállítása a kölcsönös megbecsülést jelképezi népeink között. Kisváros vagyunk, de úttörői lehetünk egy nagy álom megvalósításának, egy jövőt ígérő és kívánatos jó tervnek. Higgyünk és reménykedve tekintsünk a jövőbe” – mondta a püspök.
Rimaszombatban Tompa Mihály szellemi hagyatékát tisztelettel ápolják. Emlékét őrzik a múzeumban, nevét viseli a téren és utcán kívül két iskolai intézmény, az öregcserkészek egykori szervezete, a régi múltra visszatekintő Tompa Mihály Klub és az országos vers- és prózamondó verseny is.
