(Fotó: pixabay.com)

Nem nyújtanak nyugat-európai színvonalú egészségügyi ellátást lakosaiknak a közép-európai országok, amelyek 2004-ben léptek be az Európai Unióba. Nyugat-Európával ezen a téren csak Csehország tartja a lépést, míg Szlovákia, Magyarország és Lengyelország csupán a lista második felében kullognak – derült ki a svéd Health Consumer Powerhouse (HCP) intézetnek a témában közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmányából.

A HPC 35 európai ország egészségügyi rendszerét figyeli és elemzi, s az eredményeket évente nyilvánosságra is hozza. A most közzétett adatok a 2016-os évi állapotokra vonatkoznak.

A terjedelmes, statisztikákban is bővelkedő tanulmány szerint Európában a holland, a svájci és a norvég egészségügyi rendszer minősíthető a legjobbnak. A tanulmány készítői a rangsort a megadott kritériumok alapján állították fel. A maximálisan elérhető pontszám 1000 volt. Lássuk az első tíz országot, illetve a visegrádi országokat és pontszámaikat:

1.Hollandia          927

2.Svájc                 904

3.Norvégia           865

4.Belgium            860

5.Izland                854

6.Luxemburg       851

7.Németország     849

8.Finnország        842

9.Dánia                827

10.Ausztria          826

 

13.Csehország     780

23.Szlovákia        670

30.Magyarország 575

31.Lengyelország 564

Megjegyzendő, hogy a brit és az olasz egészségügy a cseh ellátás után következik, a svéd szakértők szerint.

Érdekes az ezer lakosra jutó orvosok statisztikája is. Míg a nálunk ismert és hozzánk közelálló Ausztriában ezer lakosra 5,1 orvos, Németországban 4,1 orvos esik, addig Csehországban ez a mutató 3,7, Szlovákiában 3,5, Magyarországon 3,1, Lengyelországban pedig 2,3 orvos.

Sokat elárulnak az egészségügyre fordított állami kiadások is. Az adatok a bruttó hazai termék (GDP) százalékában vannak megadva:

Ausztria             11,3

Németország      10,4

Csehország           7,6

Szlovákia              7,2

Magyarország       6,9

Lengyelország      6,4

Tudni kell azt is, hogy például a német GDP egy százaléka jóval nagyobb összeget jelent, mint mondjuk a cseh, szlovák vagy magyar egy százalék. A pénzben kifejezett különbség tehát jóval nagyobb, mint a statisztikai százalékok közti eltérés.

Szlovákiában és Magyarországon is a fő gond a korrupció

A tanulmány, amelyet Csehországban a Hospodářské noviny című politikai és gazdasági napilap, illetve annak weboldala hozott nyilvánosságra és ismertetett, az egyes országok szakmát érintő leggyakoribb problémáit is számba veszi.

Csehország esetében rámutat: bár a cseheknél szabad orvosválasztás van, az a gyakorlatban nem mindig működik, mert nem minden régióban van megfelelő számú orvos, illetve szakorvos. Ennek tudható be, hogy például mintegy százezer személynek nincs stabil háziorvosa. A cseh egészségbiztosítóktól szerzett adatok alapján megállapítható, hogy a csehek elhanyagolják a megelőző orvosi ellenőrzéseket. Az utóbbi három évben például három millió ember nem ment el a preventív vizsgálatokra.

Szlovákiában a leggyakoribb panasz a rendszer átláthatatlansága és a korrupció, elsősorban a kórházi berendezések, műszaki eszközök és gyógyszerek beszerzése terén. Az állami kórházakban alacsonyak a fizetések, ami az egyik fő oka annak, hogy sokan külföldre mennek dolgozni.

Magyarországon az egészségügyi rendszer a svéd szakértők szerint már évek óta súlyos problémákkal küzd. Ezeket legutóbb – olvasható a tanulmányban – még 2008-ban a Gyurcsány Ferenc vezette kormány próbálta meg orvosolni. A reformokat azonban az akkor ellenzéki Fidesz megtorpedózta. A tanulmány úgy tudja: Magyarországon általánosan bevett szokás, hogy csúszópénz nélkül senki sem megy orvoshoz, akiknek a fizetése nagyon alacsony. Komoly probléma a vidék is, ahol az emberek csak 40-50 kilométer megtétele után érik el a legközelebbi kórházakat.

Lengyelországban még rosszabb a helyzet, s minden területen, minden beavatkozásra nagyon hosszúak a várakozási idők. Ugyanakkor nagyok a régiónkénti eltérések is – olvasható a svéd Health Consumer Powerhouse tanulmányában.