Létezik-e, kialakult-e V4 identitás a lengyel, cseh, szlovák és magyar társadalomban? Hogyan ítélik meg a visegrádi együttműködést? Ezt vizsgálta a Nézőpont Intézet kutatócsoportja 2017. június 29. és július 15. között, s ennek a friss felmérésnek eredményéről adott számot ma a hazai és a nemzetközi sajtónak Fodor Csaba a Nézőpont Intézet ügyvezetője és Nagy Dániel a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója.
A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készült reprezentatív felmérés országonként ezer fő, azaz a 18 évesnél idősebb lakosság nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerinti telefonos megkérdezésével készült. A négy ország polgárainak túlnyomó többsége: 84% hallott már a visegrádi szövetségről, és a megkérdezettek több mint fele nyolcas, vagy annál magasabb osztályzatot adott a nullától tízig terjedő skálán az együttműködés fontosságára. Érdekes azonban a korcsoportok szerinti megoszlás: a négy ország fiataljainak (18-29 évesek) csupán 72 százaléka, míg az 50 felettiek kilenctizede hallott a szövetségről. A legnagyobb különbséget Magyarország mutatja, itt a fiatalok 45 százalékának ismerethiánya áll szemben a nyugdíjaskorúak 93 százalékával.
A négy tagország felsorolásában is volt szóródás: a szlovákok 73 százaléka mind a négyet fel tudta sorolni, a cseheknél ez csak 64 százalék, míg a lengyelek és a magyarok 50 százalék alatt teljesítettek, utóbbiak közül nem jelentéktelen arányban többen Ausztria, Románia vagy Szlovénia közül is besorolták valamelyiket a szövetség tagjai közé.
A felmérés kiterjedt az egyes országok lakosságának egymásról alkotott képére is. Minden esetben többségben voltak azok, akik pozitívan nyilatkoztak. Csehországról a megkérdezettek 77 százaléka van jó véleménnyel, Lengyelország és Szlovákia egyaránt 68 százalékkal, míg Magyarország 62 százalékkal szerepel ezen a rokonszenvlistán. Meglepetés, hogy a szlovákok vannak a legjobb véleménnyel Magyarországról: 72 százalék, míg a lengyelek részéről ez csak 55 százalék. 15 százalékuké negatív, míg 30 százalék nem mondott véleményt.
Általában a nagy eltérések mögött nemcsak a negatív megítélés húzódik, hanem a vélemény- nyilvánítás hiánya is. Ugyanakkor a kérdést a személyes rokonszenvtől az országok kapcsolata felé eltolva, a lengyelek 62 százaléka úgy érzi, hogy országának legszorosabb a kapcsolata Magyarországgal, míg 12 százalék Szlovákiával és 10 százalék Csehországgal látja leginkább ezt a szoros kapcsolatot.
A visegrádi szövetség fontosságában a nullától tízig terjedő skálán a szlovákok adták a legmagasabb értéket: 8.12 pontot, a magyar átlag 7.7, a cseheké 7.41, és a legalacsonyabbra a lengyelek, ők 6.51 pontra értékelték a szövetség fontosságát. Érthető, hogy a pontszámokat mindenhol a politika iránt kevésbé érdeklődők válasza húzta lefelé, de az már érdekes, hogy míg a cseh, a szlovák és a magyar lakosság körében az idősebb korosztályok tartják fontosabbnak az együttműködést, a lengyeleknél a fiatalok tűntek elkötelezettebbnek.
A felmérés azt is kutatta, hogy melyik területek azok, amelyeken érdemes lenne szorosabbra fűzni az együttműködést. Három ilyen területben egyeztek meg a kérdezettek: 1. a külső határok védelme, 2. az iparpolitika összehangolása, 3. autópályaépítés. A határvédelemmel szoros kapcsolatban van a magyar határzár megítélésére vonatkozó kérdés. Összességében 73 százalék ért vele egyet, 24 ellenzi és 3 százalék nem tudta megítélni. Természetes, hogy a határzárat a magyarok 87 százaléka támogatja, a szlovákok 74 és a csehek 73 százaléka ért vele egyet, a lengyelek közül csak 57 százalék, amiben nyilvánvalóan a veszélyeztetettségtől való földrajzi távolság játszik közre.
A kóvtarendszer megítélése már az Európai Unióval kapcsolatos kérdések közé tartozott. A legelutasítóbbak a cseh válaszadók voltak (79 százalék), alig marad el tőlük a szlovák 76, illetve a magyar 75 százalék, míg a lengyelek közül csak 61 százalék utasítaná el az uniós javaslat bevezetését.
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója a kutatás módszertanának bemutatása közben (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A kvótarendszerről alkotott véleményektől függetlenül, Brüsszel bevándorlási politikájának megítélésében még magasabb a negatív vélemények aránya: összességében 81 százalék, és azon belül a szóródás is kisebb: a szlovákok 85, a csehek 84 és a magyarok 81 százaléka nincs megelégedve az uniós bevándorlási politikával, de a lengyeleknek is a 74 százaléka elégedetlen az illegális határátlépések brüsszeli kezelésével.
Hogy alkalmaz-e Brüsszel kettős mércét a V4-országokkal szemben, erre – az előző kérdéshez hasonlóan – kicsi különbséggel a válaszadók 73 százaléka látja úgy, hogy a nyugat-európai országok nem kezelik egyenrangúan a visegrádiakat. Ezzel összefügg az érdekérvényesítés szempontja: a V4-ek együtt, vagy országaik külön-külön tudják-e jobban képviselni érdekeiket az EU-ban? 63 százalék a közös, 28 százalék az önálló fellépést ítéli sikeresebbnek. Ezen belül a szlovák válaszolók közül 78, a magyarok 67, a csehek 58 és a lengyelek 49 százaléka látja úgy, hogy az érdekérvényesítés sikere a V4-ek közös fellépésében van.
Összegzésként Fodor Csaba nagy eredménynek tartja, hogy megtört egy történelmi átok, a négy ország lakosságának többsége is érzi az együttműködés fontosságát, ezt bizonyítja az összességében pozitív összkép, a bevándorlás kérdésében látható egyetértés, és az a várakozás, ami a gazdaságpolitika összehangolása iránt mutatkozik. Ezeket kell továbbvinni, és a Visegrádi Négyek a kontinensen új erőközpontot jelenthetnek.
Nagy Dániel felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy mindez részletesebben megtalálható a www.nezopontintezet.hu/v4poll/hu honlapon, és hogy tervezik egy korábbi felmérésük megismétlését, amely tíz Közép-európai országra terjedne ki.
